Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok kistelepülésen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint nincs szükség ennyi postára, a veszteséges működést az adófizetők állják, a takarékok racionalizálásával pedig Mészáros Lőrinc jár jól.
Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől – döntött decemberben az Országgyűlés, amiről az MTI számolt be. Ezzel lényegében a kormánytöbbség azt tette lehetővé, hogy boltokban is lehessen viszonylag olcsón vagy ingyen készpénzt felvenni bankkártyával. (Eddig a bankautomatából havonta kétszer összesen 150 ezer forintot lehetett díj nélkül kérni.)
Az úgynevezett cashbackszolgáltatás keretén belül az üzletek, kereskedők azoknak nyújtanak készpénzfelvételi lehetőséget, akik kártyával vásárolnak náluk. Ezért a pénzforgalmi szolgáltató, vagyis a bank nem számíthat fel díjat, hasonlóan a bankautomatából történő készpénzfelvételhez. A természetes személyek ezenkívül bizonyos tranzakciós díjak alól is mentesülnek.
Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy például egy tízezer forintos vásárlás esetén, ha az ügyfél húszezer forintot is fel kíván venni, a boltos harmincezer forintot üt be a kasszába, amit bankkártyával egyenlít ki a vásárló, majd kézbe kap húszezer forintot, tízezer forint pedig a vásárlás ellenértékeként az üzlet számlájára kerül.
Sok országban már régóta bevett szokás, hogy boltban vagy a benzinkúton megkérdezi az eladó a bankkártyás fizetés előtt, hogy kér-e készpénzt az ügyfél. De itthon miért pont most vezet be a kormány egy külföldön már évtizedek óta lévő szolgáltatást?
Bezáró posták
A Szabad Európának név nélkül nyilatkozó szakértők azt mondták, hogy a kormány a postabezárások miatt lépett. Mivel sok kistelepülésen a posta (volt) az egyetlen hely, ahol készpénzt lehet felvenni, valamilyen megoldást kellett találni arra, hogy helyben is pénzhez juthassanak a bankkártya-tulajdonosok.
A bolti készpénzfelvétel parlamenti vitáján Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy jelenleg 2600 posta üzemel az országban, holott az uniós irányelv az országméret alapján legfeljebb ezerötszázat tart indokoltnak, így támogatás is csak ennyire adható.
A postákon kívül van még egy érv a készpénzfelvétel liberalizálása mellett. Nyáron arról számolt be az RTL, hogy több kistelepülésen is bezárnak a takarékok. Miután a Budapest Bank, a Takarékbank és az MFB egyesült, egy új pénzintézet jött létre Magyar Bankholding néven.
A szervezet egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. A fiókbezárásokkal a bank lényegében a működését racionalizálja, ugyanis sok kistelepülésen nem éri meg fenntartani egy takarékot. Nemcsak a fiók zár be azonban, hanem készpénzhez is nehéz lesz hozzájutni ott, ahol az ATM-eket is leszerelik.
A Portfolio korábban arról számolt be, hogy a Takarékbanknak év elején még 720 fiókja volt. A gazdasági lapnak a Magyar Bankholding azt válaszolta, hogy az utóbbi években, különösen a pandémia alatt változtak az ügyfelek bankolási szokásai: gyakrabban használják bankkártyájukat és intézik online egyszerűbb banki ügyeiket, a bankfiókokba főleg az összetettebb ügyintézési folyamatok és kérdések miatt mennek, mint például hitelfelvétel vagy pénzügyi tanácsadás.
Ennek megfelelően változott a bankfiókok funkciója és kihasználtsága. „Ezért a Takarékbank úgy döntött, hogy több kisebb, jellemzően heti két-három napot nyitva tartó kirendeltségét összevonja a környező településen lévő nagyobb fiókkal, hogy megteremthesse az alapját egy modern, heti öt napot nyitva tartó, több szakértőt alkalmazó bankfiók használatának” – írta a gazdasági portál.
A lapunknak nyilatkozó, a 2010 előtti kormányzat idején a Magyar Postánál dolgozó szakértő nem kritizálta sem a Takarékbank, sem a kormány döntését. „Ezt szerettem volna korábban én is elérni” – mondta. Szerinte túl sok, rossz hatékonysággal működő postafiók van az országban, azok bezárása logikus döntés az állam részéről.
„A részvényesek az adófizetők, vagyis minden egyes fiók veszteségét végső soron ők fizetik meg” – tette hozzá. Szerinte ott kell postának lenni, ahol megéri üzemeltetni, ahol eredményt termel.
Úgy gondolja, hogy a takarék- és postafiók-bezárások mellett segítséget jelent a kistelepülésen élőknek a bolti készpénzfelvételt. Nagy kérdés, hogy megéri-e az üzleteknek.
Drága a készpénz
A jogszabály ugyanis csak a bankoknak teszi kötelezővé az informatikai rendszer kiépítését, miközben a boltoknak nem kötelező bevezetni a cashbackszolgáltatást. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint az üzleteknek is csábító lehet ez, sok pénzbe kerül ugyanis a készpénz kezelése. A kisboltok jellemzően a bankba szokták nap vagy forgalomtól függően hét vége előtt bevinni a felhalmozódó készpénzt.
A nagyobb üzletek esetében a pénzszállító cégek végzik a készpénzlogisztikát. A kasszákat este leürítik, a pénzszállítók elviszik a készpénzfeldolgozóba, majd az ügyfelük számlavezető bankjának utalják el.
Reggel viszont váltópénzt szállítanak ki az üzletbe. Ugyanez a helyzet az ATM-ek esetében is. „Egyszerűen drága a készpénz feldolgozása, ezért van logika a kormány azon tervében, hogy az üzletekben is lehessen pénzt felvenni” – tette hozzá.
Érdekesség, hogy a legnagyobb pénzszállítók is kormányközelben vannak. Garancsi István érdekeltségébe tartozik például a Criterion, Mészáros Lőrinc eközben az MPT Security résztulajdonosa, amelyben a Magyar Posta is benne van.
„Ez a szabályozás nekik bevételkiesést fog eredményezni, de Mészáros esetében viszont a rossz kihasználtsággal működő takarékok bezárása profitot fog hozni. Ilyen az, amikor valaki túl nagyra nő, és már szinte minden ágazatban vannak érdekeltségei, van, ahol nyer, van, ahol veszít” – mondta beszélgetőpartnerünk.
A boltoknak azért is megérheti, mert a vásárlóknak valamit venniük is kell, csak ezt követően kérhetik a készpénzfelvételt a kasszánál. Elképzelhető, hogy időbe telik, mire kialakul egy rendszer, ugyanis az üzletekben nyitáskor kevesebb készpénz van, mint záráskor, de beszélgetőpartnerünk szerint az ügyfelek hamar kitapasztalják majd, hogy mikor érdemes bemenni a boltba, ha pénzre lesz szükségük.
A rendszer nem teljesen új egyébként, mert az OTP már 2015 óta jelen van a piacon egy ilyen szolgáltatással. A Pennyvel közösen alkotta meg a bank azt a konstrukciót, amely szerint legalább háromezer forintos vásárlást követően a pénzintézetnél bankoló ügyfelek pénzt vehetnek fel a bolt kasszájánál, legfeljebb húszezer forintos összeghatárig.
Korábbi gazdasági témájú cikkeink:
