Egy független és szuverén Ukrajna magyar érdek is, de hogy az ország területi integritását mennyire sikerül megőrizni, az a béketárgyalásokon dől majd el – mondta a miniszterelnök az év utolsó Kormányinfóján.
„Alkotmányos szokásainkra” hivatkozva tartotta meg személyesen Orbán Viktor az év utolsó Kormányinfóját. A miniszterelnök egy rövid országértékelővel kezdte. Mint fogalmazott, a rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve, az egész kontinens egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett, és ez rendkívül rossz évet rajzolt fel a magyarok számára – mondta az eseményen Orbán Viktor.
Az ország így is rendkívüli teljesítményt nyújtott szerinte. Például egyből az áprilisi választásokon, amely szabadságharc is volt, mert „a nemzetközi szereplők olyan súllyal vettek részt a választásban, mint korábban sohasem”, hárommilliárd forintnyi dollár állt szemben hárommillió szavazóval.
Stabil, stabil, stabil
Az újabb kétharmaddal folytatni tudja azt a hagyományt az ország, amely a rendszerváltás óta tart, miszerint soha nem tartottak még előrehozott választásokat Magyarországon, ezzel egyedülállók vagyunk Európában. Orbán szerint „nyilvánvaló, hogy a brüsszeli és a baloldali világ más kormányt akart”, például ezért is nem kötötték meg a helyreállítási alapról és az uniós forrásokról szóló szerződéseket. De a lényeg, hogy „a magyarok nem kértek a külföldi beavatkozásból, nem kértek a dollárbaloldalból”.
A másik fontos teljesítmény az volt, hogy ki tudtunk maradni a háborúból. Orbán szerint olyan háborúval van dolgunk, amelynek eddig csak vesztesei vannak, nemcsak a két egymással szemben álló fél, de az európai gazdaság is. A 2023-as év ezért azt a kihívást hozza minden országnak, hogy a szankciók miatt el tudja-e kerülni a gazdasági visszaesést.
A hazai infláció alakulásáról itt nézhet meg remek infografikákat.
Európa nagy része benne van a háborúban, aki fegyvert szállít, az bokáig, aki kiképzi a katonákat, az térdig, aki műveleti segítséget is nyújt, az kötésig, aki az egyik felet teljesen támogatja, az szügyig – utóbbival kapcsolatban az Európai Unió 18 milliárd eurós segélyére gondolt Ukrajnának. Ettől függetlenül az ország teljesítette humanitárius kötelességeit, aki jött, azt befogadtuk vagy továbbengedtük.
A harmadik kiemelkedő teljesítmény a migrációs nyomásnak való ellenállás volt. Orbán szerint két helyről is ér nyomás minket, délről és Ukrajna felől. Ezért nehéz volt fenntartani a déli határ védelmét.
Teljesítmény a megállapodás
A negyedik rendkívüli teljesítmény az volt, hogy képesek voltunk finanszírozni az energiaárakat. 2021-ben hétmilliárd, idén 17 milliárd eurót kellett fizetnünk az országnak szükséges energiáért. Ezt úgy teremtette elő az ország, hogy a rezsicsökkentés lényegét meg lehetett őrizni. Orbán itt megismételte, hogy minden család 180 ezer forintnyi támogatást kap a csökentett rezsi miatt, a pluszfinanszírozást 2023-ra is előteremtették már.
Az ötödik kiemelkedő teljesítmény a foglalkoztatottság megőrzése és bővítése volt, ez harmincéves csúcson van, az emberek 74,6 százaléka dolgozik. Ráadásul választási évben csökkentették a költségvetési hiányt.
A legfrissebb magyar demográfiai trendek sajnos nem adnak okot sok optimizmusra hosszabb távon.
A hatodik rendkívüli teljesítmény az unióval való megállapodás volt. Orbán szerint ehhez „a liberális világ hungarofóbiáját” kellett leküzdeni, de a következő pár napban megköthetjük a megfelelő szerződéseket.
2023-mal kapcsolatban a kormányfő azt mondta, a fő cél, hogy kimaradjunk a háborúból, egy számjegyűre csökkentsük az inflációt, és megelőzzük a recessziót is. Ennek érdekében a gyermeket vállaló nők adómentességét 25-ről harminc évre emelik.
Nem csak baloldali korrupció van
Az Európai Parlamentben kirobbant korrupciós ügyről azt mondta Orbán Viktor, hogy ez rossz hír az EU minden tagállama számára, mert ha az uniós intézmények elveszítik a szavahihetőségüket, és „az általunk ismert hipokrita karakterük a felszínre kerül”, az rombolja az EU hitelességét. Orbán szerint ez is mutatja, hogy helyes a kormány törekvése az Európai Parlament felszámolására a jelenlegi formájában; a nemzeti parlamentbe választott képviselőkből állna a testület.
Majd megismételte korábbi mondását, hogy „a mocsarat le kel csapolni”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „nem lenne méltányos azt mondani, hogy a politikai korrupció csak a baloldalt fenyegeti, ez egy mindenkinek létező veszély”.
A Lánchíd miatt hatmilliárdos vita van a főváros és a kormány között.
Egy migrációra vonatkozó kérdésre azt válaszolta: a kerítés nem tökéletes, így „beszivárgás” van az országba, de ez nem azt jelenti, hogy százezrek masírozhatnak be a Déli pályaudvarra, mint 2015-ben. Horvátország schengeni csatlakozása viszont segít a helyzeten.
A Lánchíd felújításával kapcsolatban azt mondta: „Hungarikum, hogy felújítottuk, rengeteg pénzt költöttünk rá, és most se az autósok, se a gyalogosok nem használhatják, remélem, a halak legalább szabadon közlekedhetnek alatta.”
Orbán Viktor megismételte, hogy egy független, szuverén Ukrajna magyar nemzeti érdek, ugyanakkor a kormány nem akarja, hogy az európai és az orosz gazdaság teljesen szétváljon, amit lehet, szeretnének megőrizni ebből.
„Soha nem fogják visszafizetni az ukránok”
Orbán szerint rossz megoldás, hogy uniós intézményeken keresztül, közösen támogatjuk Ukrajnát, államközi alapon kellett volna erre összerakni a pénzcsomagot. De nem ez történt, hanem a közös költségvetés terhére mint hitelalapra vettek fel hitelt. Ezt nem támogatta a kormány, mert így ha marad pénz a közös költségvetésben, akkor azt nem osztják majd vissza a tagállamoknak.
Orbán szerint „mindannyian tudjuk, hogy 18 milliárd euró nem lesz elég, sose fogják visszafizetni az ukránok, és az egész vita 2024-ben megismétlődik majd”. A kormányfő szerint először tűzszünetet kell elérni, majd legalább meg kell kísérelni a tárgyalásokat, de „nekünk nem dolgunk, hogy tanácsot adjunk bármelyik harcoló félnek”, az ilyen tárgyalások kérdése, hogy Ukrajna területi integritása megmarad-e.
Úgy tűnik, a kormányszervek politikai alapon rúgják ki a tiltakozó tanárokat.
Az MTA állásfoglalásával kapcsolatban – amelyben Novák Katalint felkérik, hogy lépjen fel az elbocsátott tiltakozó tanárok visszavételéért – azt mondta: az Akadémia „még soha nem szólított fel nyílt törvénysértésre”, az állami szerveknek pedig „nincs mérlegelési lehetőségük”, ki kell rúgni őket. A kormány szerinte most annyit tud tenni, hogy idén, jövőre és a következő évben is lesz tíz százalék fölötti emelés.
Orbán szerint a magyar gazdaság annyiban van válságközeli állapotban, amennyire az egész európai gazdaság, de a kormánynak van egy terve, amivel ki tud maradni az európai recesszióból. Matolcsy György kritikájáról azt mondta, folyamatosan kapcsolatban állnak, megérti, hogy nehéz helyzetben van, mert ő a felelős az inflációért, ez pedig nagyon magas. Ráadásul a magas kamatok, amiket az MNB bevezetett, lehetetlen helyzetbe hozták Matolcsy Györgyöt, ezért „megérti, ha unortodox módon viselkedik a nyilvánosságban”.
Lesz katari gáz is
Katari tárgyalásairól azt mondta, hogy megállapodtak a katari gáz beszerzéséről, és további megállapodások is várhatók. A Kijevbe látogatás ugyanakkor nincs napirenden egyelőre.
Azzal kapcsolatban, hogy 2007-ben lebontották a Parlamentet körülvevő kordont, ami törvénysértő volt, Orbán azt mondta, akkor a kormányzat volt „nyílt törvénysértésben”, mert nem engedték a szabad gyülekezést a Parlament körül.
Orbán Viktor szerint az etnikai homogenitásról szóló okfejtései csak annyit jelentenek, hogy szerinte nem lehet kijelenteni, hogy egy kevert népességű társadalom ab ovo jobb, mint egy homogén.
A paksi bővítéssel kapcsolatban azt mondta: jogos kérdés, hogy várható-e, hogy az Európai Unió a nukleáris energia tekintetében is leválasztja magát Oroszországról, nem zárja ki, hogy erre lesznek kísérletek.
A forint árfolyamával kapcsolatban úgy fogalmazott: a forint árfolyama és az ország gazdasági teljesítménye között láthatóan nincs összefüggés. Ezért jó indok lenne egy szélesebb valutaövezethez csatlakozni, de ez szerinte lassítja a gazdasági növekedést, ez pedig súlyosabb ellenérv. A belépés stabilitást, a kívül maradás gyorsabb felzárkózást hozna szerinte.
IMF? Nem!
Arra a kérdésre, hogy mennyire érzi elszigeteltnek magát az európai színtéren, azt mondta: nem elszigeteltséget érez, arról van szó, hogy Magyarország számos kérdésben nem ért egyet a közös döntésekkel, de ott vannak a megfelelő fórumokon, részt vesznek a döntésekben.
A kormányfő szerint nem merült fel az IMF-hez fordulás külső források érdekében, mert bár ez jó kamatozású, de nagyon rossz politikai feltételei vannak. Ezt követően jön az uniós pénz, majd a szabad pénzpiacokról beszerzett forrás, ami ugyan a legdrágább, de nincsenek politikai feltételei.
Arra a kérdésre, hogy mit tart a magyar oktatás két legfontosabb problémájának, azt mondta: a mindennapos testnevelés és a hittanoktatás bevezetése volt számára a két kérdés, ebben pedig már hozott döntést is, minden továbbit rábízna a szakemberekre.
A kormányfő ugyanakkor azt mondta: a „hungarofóbiához” már hozzászoktunk, így nem merült fel emiatt a magyar kilépés az Európai Unióból.
A Dunaferr-ről azt mondta: „ennél zűrösebb ügyet még életemben nem láttam”, nem tudni, mi a tulajdonosi háttér, ennek ellenére tárgyalnak arról, hogy amit lehet, megmentsenek.
A kínai állami televízió kérdésére azt válaszolta: a Fudan Egyetem Budapestre költözése máig a kormány napirendjén van, bármilyen egyetem, különösen a keleti intézmények jelenléte fontos. A horvát tévé munkatársa megkérdezte, júniusban miért viselt Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat egy meccsen. A kormányfő erre úgy válaszolt: ez egy ezeréves ország, és megvannak a régi történelmi szimbólumai, ebbe semmi mást nem kell belegondolni, nem akart senkit provokálni.
