A magyar illetékesek nem beszélnek róla, de Magyarországot is érinti az egész Európára kiterjedő antibiotikum-hiány. Többféle, gyerekeknek adható szirupos kiszerelés, illetve egyes penicillinkészítmények és más, széles körben használt hatóanyagok is hiánycikknek számítanak. A hiánynak komoly egészségügyi következményei lehetnek. Az ellátás csak tavaszra állhat helyre.
Múlt héten az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arról adott ki tájékoztatást, hogy a 27 uniós országból 25-ben jelentettek antibiotikum-hiányt, de hasonló hírek érkeztek az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból is. Az egyes országokból származó adatok szerint egyebek mellett hiány van egyes penicillinkészítményekből, amoxicillinből és egyes cephalosporinszármazékokból is. Ezek olyan készítmények, amelyeket széles körben használnak számos betegség kezelésére a fülgyulladástól kezdve a torokgyulladáson át a tüdőgyulladásig. A hiány különösen érinti a gyerekeknek kifejlesztett szirupos kiszereléseket.
A Szabad Európának nyilatkozó magyar orvosok is hasonló tapasztalatokról számoltak be: bizonyos antibiotikumok egyáltalán nem vagy csak rövid ideig kaphatók a gyógyszertárakban. Hivatalos tájékoztatást a hiányról ők sem kaptak, betegektől, illetve gyógyszerészektől származó információkra hagyatkoznak, amikor arról döntenek, milyen antibiotikumot írnak fel a betegeknek.
Miközben a hiány nemzetközi, és mint arra még visszatérünk, akár komoly egészségügyi következményei is lehetnek, a hivatalos magyar szervek elhárították az ezzel kapcsolatos kérdéseinket. A területért hivatalosan felelős Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és a Semmelweis Egyetem alá tartozó Gyógyszerészeti Intézet egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara az OGYÉI-hez irányított, a Magyar Orvosi Kamarának pedig „nincsenek hivatalos információi” a hiányról, ezért annak esetleges következményeiről sem tudnak beszámolni. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége eleinte elfogadta interjúkérelmünket, ám az időpont-egyeztetés során mégis visszakoztak, a Hungaropharma pedig azt állította, egyáltalán nincs hiány az országban. Arra a kérdésünkre már nem válaszoltak, hogy miként kerülhette el épp Magyarországot az egész Európát sújtó hiány, és miért nem lehet egyáltalán hozzáférni bizonyos antibiotikumokhoz.
A titkolózás azért is érthetetlen, mert az európai és az amerikai hiányról olyan világlapok is beszámoltak, mint a The Wall Street Journal vagy a Financial Times.
A hiány mértéke akkora, hogy az Egyesült Királyágban például az egészségügyi hatóságok külön protokollokkal segítik az egészségügyben dolgozókat, hogyan lehet áthidalni az egyes készítmények hiányát, hogy milyen szert mivel lehet helyettesíteni, mennyire lehet lerövidíteni egyes kezeléseket, vagy miként lehet feloldani gyerekeknek az amúgy felnőtteknek készült tablettákat.
A magyar orvosok ilyen segítséget nem kapnak, így saját szakmai tapasztaltuk alapján kell dönteniük. Gyakorlat itthon is a rövidebb ideig tartó kúrák előírása, de ez magában hordja annak kockázatát, hogy a fertőzés nem múlik el teljesen, ami súlyosabb betegségek kialakulásához vezethet.
A hiánycikknek számító antibiotikumok egy része kiváltható más hatóanyaggal, ám ezek sokszor nem olyan hatékonyak az adott fertőzésre. Egyes szűk spektrumú szereket (ezek a fertőzések egy bizonyos csoportja ellen hatásosak) ki lehet váltani széles spektrumú (azaz többféle fertőzés kezelésére alkalmas) antibiotikumokkal.
Ugyanakkor a széles spektrumú készítmények használata növeli az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok elterjedését, ami hosszú távon megnehezíti a fertőzések kezelését.
A magyarországi hiány különösen érinti a gyerekeknek kifejlesztett szirupos készítményeket, amelyekből csak néhány hatóanyagú szer érhető el a gyógyszertárakban forrásaink szerint.
Az egészségügyi szervezetek és gyógyszergyártók a hiányt több tényező együttes hatásának tulajdonítják, és ezek alapján sem valószínű, hogy Magyarországot elkerülte volna a hiány.
A hiány egyik fő kiváltó oka még mindig a koronavírus, ami a kínálati és a keresleti oldalra is hatással volt.
A járvány miatti korlátozások, a maszkviselés nemcsak a Covid, de más fertőzések terjedését is lelassították, ami gyengítette az immunrendszert és megváltoztatta a fertőzések terjedésének korábban megszokott ritmusát is. A mostani az első teljesen korlátozásmentes tél a világjárvány kezdete óta, ami több megbetegedéssel jár. A kereslet tehát megnőtt és részben megváltozott, ezt viszont a gyártók nem tudják lekövetni.
Az EMA szerint egyes gyártók munkaerőhiánnyal is küzdenek. A WSJ-nek nyilatkozó gyógyszergyárak pedig különböző gyártási nehézségekről számoltak be. A számos antibiotikumot előállító Sandoz csomagolóanyag, például kupak hiányára panaszkodott. A Centirent pedig azt közölte, hogy csökkenteniük kellett egyik hollandiai gyáruk kapacitását, mert nem tudják kigazdálkodni a nyolcszorosára emelkedett energiaköltséget. (A gyár a cephalosporin egyik kulcsfontosságú összetevőjét állítja elő, amelyet gyakran írnak fel fülgyulladás és tüdőgyulladás kezelésére, valamint a penicillinre allergiásoknak is többnyire ezt javasolják.) A nyereséges gyártást nemcsak a megnövekedett energiaárak nehezítik, de az is, hogy a régebbi és jobban elterjedt antibiotikumok szabadalmi jogai már lejártak, az ilyen, generikusnak nevezett gyógyszerek ára ezért alacsony, pénzügyileg tehát egyre kevésbé éri meg gyártani.
Bizonyos összetevőknél, például az amoxicillin egyik alapanyagánál továbbra is jelentős problémát jelent az egyes országoktól, például Kínától vagy Indiától való nagy fokú függés, és itt az ellátási láncok még mindig nem álltak helyre.
Az egészségügyi hatóságok szerint akár három-négy hónapig is eltarthat az antibiotikum-hiány.
Készült az AFP tudósításának felhasználásával.
