A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.
„Sokan jönnek hozzánk, váltanak kábelszolgáltatót, amióta nyáron kiderült, hogy egy Fidesz-közeli cég meg akarja venni a Vodafone-t” – mondta egy vállalkozó a Szabad Európának, aki a Magyar Telekomnak végez internet- és televízióbekötést. Mint ismert, a Vodafone 2018-ban vásárolta fel a kábeltévé- és internetszolgáltatást nyújtó UPC-t.
A neve elhallgatását kérő szerelő szerint rengeteg a munkájuk, az új ügyfelek pedig nyíltan deklarálják, hogy politikai okokból váltanak szolgáltatót, mert nem bíznak a kormányközeli cégben és az államban.
Ezzel kapcsolatban megkerestük a Magyar Telekomot is, de a cég azt válaszolta, hogy „piaci részesedésünk változásáról és pillanatnyi helyzetére vonatkozóan nem áll módunkban információt közölni”. A Telekom beszámolójából az derül csupán ki, hogy a vezetékes szélessávú előfizetések 7,2 százalékkal, a tévé-előfizetések 5,6, a szerződéses mobilelőfizetői bázis pedig 5,8 százalékkal bővült 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője a Szabad Európának azt mondta, hogy az ágazati hírek arról szólnak, hogy a Vodefone felvásárlását követően vannak ügyfelek, akik emiatt váltanak, és mennek át a Magyar Telekomhoz. „Nincsenek objektív számaim egyelőre, meg kell várni a Magyar Telekom negyedik negyedéves eredményeit, így nem tudom visszaigazolni ezt az információt” – mondta azzal kapcsolatban, hogy piaci információk szerint sok ügyfél megy át a Telekomhoz.
Mint ismert, a kormányközeli 4iG Nyrt. tavaly augusztusban jelentette be, hogy meg kívánja vásárolni a Vodafone magyarországi üzletágát. A tervezett tranzakció szerint a Jászai Gellért vezette 4iG lesz a Vodafone Magyarország 51 százalékos, többségi tulajdonosa, a magyar állam pedig a távközlési cég 49 százalékát veszi meg az állami Corvinus Zrt.-n keresztül.
Január 9-én írták alá a szerződést. A 4iG közleménye szerint a felek a Vodafone Magyarország értékét 660 milliárd forintban állapították meg. A tranzakció a vételár megfizetését követően várhatóan január 31-én zárul. Ezzel a 4iG-hez és a magyar államhoz kerül a Vodafone közel hárommillió mobiltelefon- és körülbelül nyolcszázezer vezetékes szolgáltatást igénybe vevő ügyfele.
Ehhez kapcsolódóan: Vodafone: A magyarok kerestek meg minket, és jó árat ajánlottak
A 4iG korábban már több céget is felvásárolt, így hozzá tartozik, pontosabban többségi befolyást szerzett az Antenna Hungária, a Digi, az Invitech és a Hungarodigitel nevű telekommunikációs cégben.
Csökken a verseny
„Közel duopolisztikus, azaz kétpólusú piac fog kialakulni a következő években, az egyik oldalon a Magyar Telekom, míg a másikon a 4iG lesz a telekommunikációs ágazat két nagy szereplője” – mondta a Szabad Európának Gaál Gellért, a Concorde elemzője. A szakértő szerint ha a mobil- és a vezetékes szolgáltatást (televízió, szélessávú internet és vezetékes telefon) összevonva tekintjük, akkor a Magyar Telekom részesedése a hazai piacon 45 százalék körül van, míg a 4iG az új felvásárlásokkal körülbelül negyven százalékot mondhat magáénak, majd a Yettel zárja a sort.
A fogyasztók szempontjából nagy kérdés, hogyan fognak az árak alakulni. Gaál szerint aligha lesz vérre menő árverseny az ügyfelekért, hiszen alapvető közgazdasági tétel, hogy minél kevesebb szereplő van az adott szektorban, annál kisebb a verseny. „Nincsenek rákényszerítve a cégek az árak csökkentésére, sőt egy döntően kétszereplős piacon még az áremelés sem elképzelhetetlen” – tette hozzá.
Azért sem lehet igazi verseny a két nagy cég között, mert a 4iG részéről a Vodafone felvásárlása nagyrészt hitelből valósul meg. A kölcsön kamatait ki kell termelnie a cégnek, ebbe nem fér bele az új ügyfelekért vívott árverseny költsége. „A stabil működés érdekében nem tud a cég árat csökkenteni, sőt valószínűbb, hogy meg kell emelnie szolgáltatásai árát” – mondta.
A szerződés szerint a magyar állam részéről a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. fizeti ki a rá eső 323 milliárd forintos vételárrészt, míg a 4iG oldaláról leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. a szerződő fél. A rá jutó 51 százalékos Vodafone-részből annyi már ismert egy kormányhatározatból, hogy 170 milliárd forintot az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedez, és ennek nyolcvan százalékára az állam kezességet vállal. A 24.hu cikke szerint ez alapján „a magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik, mint ami a 49 százalékos Vodafone-tulajdonrészből következne, hiszen a 4iG-re eső finanszírozás fele a kormány bankjának segítségével valósul meg”.
A lap azt is megjegyzi, hogy az Antenna Hungária 2021-ben 72 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és ennél kicsivel több, 74 milliárd volt a kötelezettségállománya. Az éves árbevételüknek megfelelő mértékig eladósodott cégeknél nem szoktak tolongani a bankok újabb hitelnyújtásért.
Ami a 4iG-t illeti, az egymást követő gyors akvizíciók után 2021 végén 442 milliárd forint kötelezettséget mutatott ki a mérlegében. „Így csak találgatni lehet, hogy a jelentős adósságot felhalmozó cég miből finanszírozza a Vodafone-vásárlást” – írta a lap.
Drágább lesz netezni
Gaál Gellért szerint az elmúlt egy-két évben elterjedt a távközlési szektorban, hogy a telekommunikációs cégek az infláció mértékével emelik az áraikat. Csak tavaly a Yettel öt százalék körül emelt, a Vodafone kilenc százalékot, a Digi, miután nagyon alacsony árakkal operált, harminc százalékkal emelte meg bizonyos szolgáltatásainak árát.
„Arra számítok, hogy a következő években az infláció mértékével fognak drágulni a távközlési cégek csomagjai. A 4iG kénytelen lesz emelni az árain, mert magas a vállalatcsoport eladósodottsága. Ezt az áremelést pedig megtámogatja, hogy a Vodafone felvásárlásával tovább szűkült a piaci szereplők száma” – mondta.
A szakértő szerint a hálózat minőségének fenntartására is költeni kell, és be kell fektetni az új technológiák elterjesztésébe is. „A Vodafone volt az első, amely elkezdte az 5G-hálózat kiépítését, de valószínűleg a Magyar Telekom lesz az, amely hamarabb fogja befejezni, mert nincs annyira eladósodva, mint a Vodafone-t felvásárló 4iG” – tette hozzá az elemző.
Miközben vannak olyan szakértői vélemények, miszerint veszélyben van a Magyar Telekom piacvezető pozíciója, azért nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az elemző szerint a Magyar Telekom fellélegezhet, mert aligha fogja a kormány újabb különadók formájában tovább terhelni a távközlési vállalatokat, hiszen ezzel a saját érdekszféráját is nehéz helyzetbe hozná.
Emellett legnagyobb konkurenciája, a 4iG aligha lesz rövid távon valódi ellenfél, mivel az újonnan létrejövő vállalatcsoportnak a következő években az lesz a legsürgetőbb feladata, hogy összefésülje a frissen szerzett cégek (Vodafone/UPC, Invitel, Antenna Hungária és Digi) operációját a közös számlázási rendszertől kezdve a marketingen és a back office-on keresztül az értékesítésig.
„Nagy munka lesz egy ernyő alá terelni mindezeket, és kultúrát harmonizálni, új termékekkel megjelenni a piacon. Nagy valószínűséggel a menedzsment erre fog koncentrálni, vagyis működést optimalizál, költségeket farag” – mondta Gaál Gellért. A Magyar Telekom szempontjából az sem hátrány, hogy a konkurens vállalatcsoport a következő években befelé fog fordulni.
Nagy kérdés az elemző szerint, hogy mi lesz a 4iG Yettelben meglévő, közel 25 százalékos részesedésével. Úgy gondolja, kissé furcsa, hogy a Yettel igazgatósági ülésén olyan ember is részt vesz, aki a Vodafone ügyeire is rálát, és hamarabb értesül a Yettel terveiről, mint ahogy a cég döntést hozna arról. (A 4iG által tulajdonolt Antenna Hungária birtokában van a Yettel mintegy negyede.)
Ehhez kapcsolódóan: Az EU-s versenyhivatal sem fogja vizsgálni a magyar Vodafone felvásárlását
Túlárazott tranzakció
Az elemző szerint nem igazán van nemzetközi példa arra, hogy egy állam beszálljon a telekommunikációs ágazatba. Nyugat-Európában is előfordul, hogy van az államnak tulajdonrésze a telekommunikációs szektorban, de ezek privatizáció előtt megtartott tulajdonrészek, és nem feltétlenül új szerzések, felvásárlások.
A Vodafone ára az elemző szerint a korábbi magyar távközlési tranzakciókhoz képest mintegy húsz-harminc százalékkal van túlárazva. Elképzelhető, hogy a felárat részben megmagyarázza a 4iG közlése, amely szerint az egységes cégcsoport hatékonyabban tud működni, vagyis együtt jobb eredményt tudnak elérni, mint külön-külön.
„Ha egy ilyen szinergiát feltételezünk az árazásban, amelyre ekkora prémiumot adunk, annak az üzleti tervnek nagyon erős lábakon kell állnia, és egy olyan menedzsmenttel a háttérben, akinek már van tapasztalata (track recordja) ekkora átstrukturálásban, hogy igazolva legyen a 4iG közleményében szereplő 150 milliárd forintos pozitív üzleti hatás. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert előre kifizetjük ezt a víziót, de csak évek múlva derül ki, hogy mennyi valósult meg belőle” – mondta.
Gaál Gellért szerint ebben olyan adatoknak kellene szerepelniük, hogy például költség- és beruházásoldalon mennyit tud az egységes cégcsoport megspórolni, és mekkora növekedés lehet az ügyfélállományban. A szakértő szerint mivel a Diginek vezetékes üzletága van csak, vagyis olyan ügyfelei vannak, akiknek itt van az internet és televízióelőfizetésük, de nem a cégcsoporton belül van a mobilelőfizetésük.
A Digi annak idején nem tudott mobilfrekvenciát vásárolni, így képtelen volt belépni a mobilpiacra, de vezetékes szolgáltatásban jelentős az előfizetői bázisa. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a Vodafone belépésével kedvező ajánlatot kaphatnak ezek az ügyfelek a 4iG-től a mobil-előfizetésükre. Ebben az úgynevezett keresztértékesítésben valóban van üzleti potenciál.
Furcsán viselkedik az állam
Nem tudni, hogy miért tartja vonzónak a kormány azt, hogy egy távközlési céget tudjon részben állami tulajdonban. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az MTI-nek azt mondta: a kormány kiemelt célja, hogy a bankszektort, az energiaszektort és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek között olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban is, mint a biztosítási szektor és a távközlés. „Ezt szolgálja a Vodafone Magyarország tulajdonrészének megvásárlása, amely tovább erősíti hazánk szuverenitását” – fogalmazott Nagy Márton.
Hozzátette: az akvizíció révén a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar tulajdonú, piacvezető, „nemzeti bajnok” szerepet betöltő vállalatcsoport jön létre, amely a XXI. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, és amely kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújthat a lakossági és vállalati ügyfelek számára.
„A tranzakció egyúttal hozzájárul a piaci verseny erősödéséhez, a költségek csökkenéséhez, a szolgáltatási színvonal további erősödéséhez, ezáltal további előnyöket biztosítva az ügyfelek részére” – fogalmazott a miniszter.
Mártha Imre, az MVM korábbi vezérigazgatója és az Invitel Távközlési Csoport korábbi operatív főigazgatója a Partizánnak adott interjúban a vásárlási szándék bejelentését követően azt mondta, hogy a magyar kormány nincs tisztában azzal, hogy mit vett. Mártha Imre szerint egy olyan társaságot vásárol meg a magyar kormány és a 4iG, amelyben nincsenek eszközök, nincsenek adótornyok és kábelek, mert azt a Vodafone jóval korábban kiszervezte egész Európában egy külön társaságba. Szerinte amit a kormány és a 4iG vett, az adósság, amelyben bérelt irodaház, lízingelt flotta, kétezer ember munkabére van benne.
Úgy tűnik, hogy a kormány nagyon bízik a 4iG-ben, és nemcsak azért, mert egy eladósodott magántársaságnak nyújt hitelt és vállal kezességet, hanem azért is, mert a Vodafone megvásárlása előtt az állami szereplő nem világította át a céget. Sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. „nem készített és nem adott megrendelést értékbecslés, felmérés vagy vizsgálat elkészítésére a céltársaság megvásárolni tervezett részesedése pontos értékének a megállapítására”.
Ez egy bíróságnak beadott dokumentumból derült ki. A Transparency International Magyarország még tavaly indított közérdekű adatigénylési pert állami szereplőkkel szemben a Vodafone megvásárlásával kapcsolatban.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Corvinus az ellenkérelemben azt állította, hogy csak a 4iG Nyrt. bízott meg „egy jó üzleti hírnévvel rendelkező független nemzetközi pénzügyi tanácsadó vállalatot” a Vodafone pénzügyi értékelésével annak érdekében, hogy a vevők ártárgyalási pozícióit az eladóval történő nem nyilvános piaci tárgyalások során segítse. Ezt az értékbecslést az állami szereplők is megkapták.
