Sajtóhírek szerint az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajna számára az általa leszállított fegyverek mélységi célpontok elleni bevetését Oroszországban. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is követheti a példát. Ennek hatása viszont azon múlik, hogy mennyi fegyvert kap Kijev.
Ukrajnának ősszel nem sok oka volt az örömre. Oroszország nagy erőkkel nyomul előre keleten, miközben szövetségese, Észak-Korea több ezer katonát vezényelt a frontra. Eközben az ország legfontosabb támogatójának számító Egyesült Államokban a segítségnyújtást élesen bíráló Donald Trumpot választották elnöknek. Sokakat aggodalommal tölt el, hogy az amerikai fegyverszállítmányok elapadása nyomán Kijev területek átengedésére kényszerülhet. Aggodalomra ad okot az is, hogy Ukrajna európai partnerei túlságosan megosztottnak tűnnek ahhoz, hogy betöltsék az űrt, amelyet Washington támogatásának meggyengülése hagyhat maga után.
Miközben azonban egyre borúsabbak a téli kilátások, az Egyesült Államok eleget tehet Ukrajna egyik legfontosabb kérésének, ugyanis médiajelentések szerint Joe Biden elnök kormányzata hosszú idő után végre engedélyezte egyes nagy hatótávolságú amerikai fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen. „Ez üzenet a Kremlnek, hogy nem csak összecsukjuk a sátrat, és várunk Trumpra, és hogy az Egyesült Államok nem adta fel” – szögezte le Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai erők 2014 és 2017 közötti parancsnoka.
Óvatosság az eszkaláció megelőzése érdekében
A lépés megnyitja az utat az Egyesült Királyság és Franciaország előtt is, hogy kövessék a példát, és lehetővé tegyék Ukrajna számára, hogy csapást mérjen az ellenség területére a háború jelenlegi, kritikus szakaszában. Ukrajna igyekszik megtartani az oroszországi Kurszkban ellenőrzése alá vont területeket, ami kulcsfontosságú lehet az esetleges béketárgyalások szempontjából is.
Kijev régóta lobbizik a Biden-adminisztrációnál a mélységi támadások engedélyezéséért, hogy megsemmisíthessék az országot gyakran támadó bombázókat és vadászgépeket fogadó repülőtereket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök év elején kiemelte, hogy az orosz hadsereg havonta akár háromezer siklóbombát is ledobhat országára, megtizedelve a fegyveres erőket, súlyos károkat okozva a polgári infrastruktúrában, és megnyitva az utat a megszállók további előrenyomulása előtt.
A Biden-kormányzat, amely a háború kezdete óta óvatos az igazán komoly pusztításra képes fegyverek átadásával kapcsolatban, korábban az eszkaláció kockázataitól tartva elutasította Ukrajna kérését, sőt azt is megakadályozták, hogy az Egyesült Királyság megadja az engedélyt a Storm Shadow manőverező robotrepülőgépek mélységi bevetésére. Mivel tartalmaztak amerikai alkatrészeket is, megvolt erre a lehetőség.
Egyes elemzők szerint Bidenék attól is tarthattak, hogy a Donald Trump-féle kampány háborús félelmek szítására alkalmazná a fegyverek szélesebb körű használatának kérdését a november 5-i választás előtt. A republikánus jelölt azt hangoztatta, hogy győzelme esetén gyorsan véget vet a háborúnak.
A mélységi csapásmérések jóváhagyásáról szóló döntést egy nappal azután hozták meg, hogy az orosz inváziós erők az eddigi egyik legnagyszabásúbb légitámadás-sorozatot hajtották végre Ukrajna ellen; 210 rakétát és drónt lőttek ki az országra.
Eközben Oroszország mintegy ötvenezer katonát vont össze kurszki területei visszafoglalása érdekében, köztük több ezer észak-koreait. Szakemberek szerint Putyin vissza akarja szerezni az ellenőrzést a régió felett, mielőtt Trump január 20-án átveszi a hatalmat, hogy ezzel is erősítse alkupozícióját.
Valószínű hatás
A mélységi csapások engedélyezésének valódi harctéri hatása főleg attól függ majd, hogy mennyi nagy hatótávolságú rakétát bocsátanak a szövetségesek Ukrajna rendelkezésére, és milyen korlátozásokat szabnak a használatukra. A The New York Times friss értesülései szerint az Egyesült Államok egyelőre csak a Kurszki területen található célpontok támadására adta meg a zöld jelzést.
Később a Le Figaro című francia napilap arról írt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország követte az amerikai példát, és megadta az engedélyt a Storm Shadow és SCALP rakéták bevetésére. Ez nyomást gyakorolhat Németországra is, amely eddig elutasította Taurus rakéták szállítását Ukrajnának.
Colby Badhwar elemző arról számolt be, hogy az amerikai hadsereg raktáraiban tavaly decemberben körülbelül 2400 darab nagy hatótávolságú ATACMS rakéta volt, amelyeknek mintegy fele lejárt. Szerinte azóta nagyjából ötszáz darabbal bővülhetett a készlet, a Pentagon viszont vonakodik sokat átadni ezekből Kijevnek.
Munkaerő-problémák
Hodges úgy vélekedett, hogy amennyiben Ukrajna megfelelő mennyiségű rakétát kap, alááshatja az orosz hadsereg kurszki ellentámadását. „Le lehet győzni a tömeget, ha elegendő precíziós fegyverrel rendelkezünk, amelyek képesek megsemmisíteni a parancsnokságokat, a logisztikát és a tüzérséget” – mondta.
Év elején, amikor felröppentek a pletykák, hogy az Egyesült Államok engedélyezheti az ATACMS rakéták használatát Oroszországon belül, a Kreml elkezdte hatótávolságon kívülre áthelyezni katonai eszközei egy részét. Badhwar azonban aláhúzta, hogy még mindig rengeteg orosz katonai eszköz van a hatótávolságon belül.
Ugyanakkor még sikeres rakétatámadásokkal sem lehetne megoldani Ukrajna legfőbb problémáját, az emberi erőforrás hiányát, amin a NATO-tagállamok sem igazán tudnak segíteni. Ukrajna későn lépett a toborzás fokozásában, jelenleg azzal küzd, hogy elegendő embert vonjon be és képezzen ki a folyamatos orosz támadások visszaverésére. Bár az orosz veszteségek a napi ezerötszázat is elérhetik – ez több, mint az ukrán félé –, a Kreml továbbra is képes új embereket küldeni a frontra.
