Az Európai Bizottság minden évben elkészíti valamennyi tagállamra vonatkozó jelentését a jogállamisággal összefüggésben. Ezt nyáron teszik közzé, vagyis már javában készülnek az ez évi beszámolók is. Az Európai Parlament azonban a tavalyi évről szóló jelentéssel kapcsolatban alakította ki most az álláspontját, amelyben szó esik Magyarországról is.
Az Európai Parlament kissé talán szokatlan módon kézfeltartással, de látható többséggel fogadta el saját álláspontját. Ebben üdvözlik az Európai Bizottság éves jelentéstételi eszközének fejlesztéseit, amelyek közül sok összhangban van a parlament korábbi ajánlásaival. Jelzik azonban a képviselők, hogy számos probléma továbbra is fennáll. Az EP azt követeli, hogy az elemzés hatókörét bővítsék ki az uniós értékek teljes körére, az eredményeket összekapcsolva az EU értékeinek és költségvetésének védelmét szolgáló eszközök aktiválásával.
Különös aggodalmukat fejezik ki a sajtószabadság és a pluralizmus visszaesése miatt, és arra figyelmeztetnek, hogy az újságírók továbbra is veszélyben lesznek mindaddig, amíg az intézmények nem indítanak eljárást a leleplezett korrupció miatt. Az állásfoglalás sajnálatát fejezi ki a kémprogramok tagállamok általi jogellenes használatával kapcsolatos országspecifikus ajánlások hiánya miatt is, és ugyancsak aggasztónak tartja a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsok egyes országokban történő folyamatos átpolitizálását.
A képviselők kiemelik, hogy az Európai Bizottságnak az országspecifikus ajánlásokhoz társítania kell végrehajtási határidőket, célokat és konkrét intézkedéseket is.
Ehhez kapcsolódóan: Az év, amikor kimondták, hogy Magyarország már nem demokrácia
Még mindig hibrid
Ami Magyarországot illeti, az állásfoglalásban emlékeztetnek arra, hogy a parlament már jelezte: Magyarország a vonatkozó mutatók szerint a választási autokrácia hibrid rendszerévé vált. Egyértelműen Magyarországra utaló kitétel, hogy az EP „sajnálatosnak tartja, hogy egyes tagállamok hatóságai nem működtek együtt a parlament vizsgálóbizottságával a Pegasus és az ahhoz hasonló kémszoftverek használatának kivizsgálása érdekében”.
A vitában szóba került a jogállamisági mechanizmus, amelynek köszönhetően Magyarország még mindig nem juthat hozzá az uniós forrásokhoz, és hasonló helyzetben van Lengyelország is. Daniel Freund német zöldpárti képviselő azt mondta, hogy a két ország esetében 140 milliárd euró befagyasztása történt meg, ez azonban nem öncél, mert az EU reformokat szeretne látni mindkét kormánytól. „Az ígéretünk az, hogy addig függesztjük fel a pénzeket, amíg valós, érdemi reformok nem történnek, amíg nem látjuk, hogy a korrupciót visszaszorítják. Amíg ez nem történik meg, és nem lesz elegendő a változtatás, addig még több pénzt kell befagyasztani, addig, amíg Orbán és Kaczyński meg nem érti, hogy autokratáknak és olyanoknak, akik a jogállamiságot lábbal tiporják, pénzt nem adunk” – jelentette ki Freund.
Felszólalt Donáth Anna momentumos képviselő is, aki szerint a magyar kormány uniós pénzt használ arra, hogy leépítse a demokráciát. Ugyanakkor nem szabad az Orbán-rezsim miatt az embereket sújtani, ezért szerint a kormány megkerülésével kell eljuttatni a forrásokat az önkormányzatoknak, a vállalkozóknak és a civil szervezeteknek. „Csak így biztosítható, hogy ezeket a pénzeket nem lopják el, és elkerüljük a huxitot (Magyarország EU-ból történő kilépését – a szerk.)” – szögezte le Donáth.
Ehhez kapcsolódóan: Három hónapja van a magyar kormánynak a pénzcsap megnyitására
Fideszes furkósbot
A Fidesz nem akart hozzászólni az EP-ben ehhez a témához, de egy közleményt eljuttattak szerkesztőségünkhöz is. Ebben így fogalmaznak: „Az európai baloldal évek óta politikai célzattal, a jogállamiság fogalmával visszaélve, sokszor saját magának is ellentmondva támadja a demokratikusan megválasztott jobboldali kormányokat. A Magyarországot és Lengyelországot érintő jogállamisági kritikák agresszív ideológiai támadások, amelyek minden valóságalapot nélkülöznek.”
A parlamenti állásfoglalás kapcsán Hidvéghi Balázs képviselő azt fűzte hozzá, hogy szerinte az Európai Bizottság éves jelentése nem alkalmas arra, hogy elfogulatlan képet adjon a tagállamok jogállamisági helyzetéről, hiszen a tagállamokat nem azonos mércével vizsgálja. Hozzátette: a brüsszeli korrupciós botrány óta ezek a jelentések végképp hiteltelenné váltak. Trócsányi László szerint már a napirend elfogadásakor látható volt, hogy a parlament nem áll a helyzet magaslatán. „Az Európai Parlamentben kizárólag politikai érdekek határozzák meg, hogy mi számít európai szintű jogállamisági problémának. Így válik a jogállamiság eszméje eszközzé, egyszerű politikai furkósbottá” – jegyezte meg a képviselő.
Görög, máltai, spanyol szál
Meg kell jegyezni, hogy a mostani jogállamisági vita – hosszú idő óta először – nem elsősorban Magyarországról és Lengyelországról szólt, legalább ennyit beszéltek a képviselők a görög, a máltai és a spanyol helyzetről.
Görögországgal kapcsolatban a vita az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupcióra, valamint az újságírók, politikai ellenfelek és más érdekelt személyek megfigyelésére összpontosított. Spanyolország esetében a képviselők megvitatták a bírói függetlenséget, a jogi reformokat, valamint a nemzeti igazságszolgáltatási tanács tagjainak kinevezésének patthelyzetét. Ami Máltát illeti, a korrupció elleni küzdelem, a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatos nyomozások és perek, valamint az ország általános politikai kultúrája volt a fő vitapont.
A képviselők ezekkel az országokkal kapcsolatban áprilisban majd állásfoglalást fogadnak el – ha sikerült többségi véleményre jutni. Ezek a viták ugyanis már előremutatnak a következő európai parlamenti választásokra. Görögországban néppárti kormány van, Máltán és Spanyolországban pedig szociáldemokrata. Így aztán jó esély van arra, hogy a nagy pártok bevédik saját pártjaikat, és megakadályozzák egy elmarasztaló állásfoglalás elfogadását, mint ahogy éveken keresztül történt a Fidesz esetében is – amíg az Európai Néppárt meg nem vonta a támogatását az Orbán-kormánytól.
