A kormány elképesztő összegről mond le azért, hogy a Mol koncessziós cége mesés bevételre tehessen szert az új hulladékgazdálkodási rendszerben. Egy szakértői tanulmány szerint érthetetlenül viselkedik a magyar állam, és teljesen indokolatlanul kapta meg a Mol-csoport 35 évre majdnem az egész hazai hulladékgazdálkodást.
„A kormány egyetlen dologhoz ragaszkodott a hulladékgazdálkodási koncesszió során: a lakossági szemétszállításnál politikai okokból bevezetett rezsicsökkentéshez” – olvasható a harmadik elemzői szakvéleményben, amely a Transparency International Magyarország megrendelésére készült.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint ennek a költségét azonban nem vállalja a kabinet, helyette a piaci szereplőkkel kívánja megfizettetni a rezsicsökkentett lakosságihulladék-szállítás költségét is.
A szakértői dokumentum két fontos kérdésre is választ ad. Egyrészt: miért érhette meg a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol) elindulni a koncessziós pályázaton? Másrészt: miért fog a lakosság többet fizetni – ha nem is közvetlenül – a szemétszállításért?
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, a haszonanyagok nagy részét. Az állam részéről a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda szerződött a Hernádi Zsolt vezette Mollal.
Eddig két szakértő véleményezte a kormányzat azon anyagát, amely megágyazott a hazai hulladékgazdálkodás koncesszióba adásának. Erről itt írtunk bővebben. A számításokra egy uniós jogszabály miatt van szükség, ha öt évnél hosszabb időre készül egy tevékenységet koncesszióba adni az állam.
A háttérszámítást azonban a kabinet eltitkolta, a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezetnek kellett kiperelnie. Miután a Kúriát is megjárta a per, az adatokat idén tavasszal kapta meg a TI.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét
A harmadik szakértői vélemény már azután készült el, hogy megjelent egy rendelet, amely szerint háromszor annyit kell fizetni a gyártóknak, illetve importőröknek a hulladékkezelésért, mint amennyit eddig termékdíj néven befizettek az államkaszába.
Az aranytojást tojó tyúk
A rendelet megjelenése előtt nem volt világos, hogy a Mol miért indult el – egyébként egyedüli pályázóként – a 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszióért. A lakosságihulladék-szállítás ugyanis alulfinanszírozott, és hiába nyereséges az ipari hulladékgazdálkodás, az nem teljesen fedezte a kommunális üzletág veszteségét. A rendelet megjelenése után azonban nagyot tisztult a kép: a Molnak komoly nyeresége származhat az üzletből.
Az április 6-i Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete, amely idén július 1-jétől december 31-ig szabályozza „a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek mértékét hulladékgazdálkodási alrendszerekhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási tevékenységenként”.
Ez egy új díj, amely lefedi az eddig termékdíjjal illetett területeket (a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat), miközben újabb árucsoportokra is kiterjeszti (sütőolaj, textil, fabútor).
Július 1-jétől indul a termékdíj mellett az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Külön soron tünteti fel a rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi intézményi alrendszert. A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) szerint ebből lehet következtetni az EPR-díj lehetséges mértékére. Az idei második félévre 121 milliárd forintot irányoz elő a rendelet, vagyis éves szinten 242 milliárd forint lehet az összeg.
Termékdíjból éves szinten nyolcvanmilliárd forint körüli összeg folyt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), vagyis az EPR-díj-bevétel háromszor nagyobb lehet, mint az eddigi termékdíj.
Az új szabályozás szerint az EPR-t már nem a NAV-on keresztül az államnak, hanem közvetlenül a Mol koncessziós leányvállalatának, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek kell fizetniük a cégeknek. Erről itt írtunk bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
A kormány az új díj bevezetésével gondoskodott arról, hogy a Mol nyereségesen tudja ellátni azt a feladatot, amelyet az állam eddig veszteségesen működtetett. Pontosabban eddig sem volt veszteséges a lakosságihulladék-gazdálkodás, csak annak tűnt.
A kormány ugyanis azért adta koncesszióba ezt az üzletágat a Molnak, hogy gazdaságosabban üzemeltesse a rendszert, de a tanulmány megállapítása szerint az „államnál a koncesszor sem lesz jobb gazdája a hulladékgazdálkodásnak”.
Így néznek ki a számok
Jelenleg sem lenne ráfizetéses az állami/önkormányzati lakossági kötelező közszolgáltatás keretében ellátott hulladékgazdálkodás, mivel 37 milliárd forintos nyereséget hozhatna. (A kormány eközben ötvenmilliárd forintos veszteséget kommunikál.)
A kormány háttérszámítása ugyanis a szakértő szerint „véletlenül” nem számolja bele a bevételekbe az adóhivatal által beszedett termékdíjat, ami éves szinten nyolcvanmilliárd forint.
Csak ebből éves szinten 16 milliárd forintos visszaosztással számol, így lesz „veszteséges” a kommunális szemétszállítás. „Azaz a bevétel NAV által beszedett adó formájában mindvégig rendelkezésre állt, de azt nem a törvényben rögzített céljára fordította az állam. Így lehetett alulfinanszírozott a lakossági résztevékenység” – olvasható a szakvéleményben. .
A júliustól induló EPR-díjat közvetlenül a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak fizetik, és az eddigi termékdíj háromszorosa, több mint 240 milliárd forint lesz. A szakértő szerint e bevétellel a teljes (amúgy a jelenlegivel azonos bevételekkel és kiadásokkal számoló) rendszer hirtelen nagyon nyereséges lesz.
Az állam az EPR-díjjal megágyazott annak, hogy a MOHU éves szinten 100-150 milliárd forintos bevételt könyvelhessen el a hazai hulladékgazdálkodásban, ha a koncesszor kihozza közel nullára a lakossági és az intézményi rendszer (eddig tiltott keresztfinanszírozású) szaldóját.
„Ezt az államilag és hatóságilag kiszolgált hasznot a kötelezően tíz évre összesen előírt 185 milliárd forintos beruházása sem fogja érdemben lerontani – állapította meg a szakértő, aki szerint ez alapján – teljesen megalapozatlannak tűnik a 35 éves, jogszabály szerint lehető leghosszabbra kiírt és elfogadott koncesszió alapja.”
Eközben az állam jelentős bevételről mond le önként. Mivel az EPR-díjat le lehet majd vonni a termékdíjból, az államnak fizetett termékdíj összege le fog nullázódni. A kormány tehát lemond évi nyolcvanmilliárd forintnyi bevételről, cserébe a Mol évente csupán százmillió forintos koncessziós díjat fog fizetni.
A tanulmány szerint a Mol viszont az éves 240 milliárd forint körüli EPR-díjnak köszönhetően „azonnal és igen jelentősen, bőséggel az indokolható haszon felett gyarapszik 35 éven keresztül”. Eközben az állam „ténylegesen, sokkal és azonnal rosszabbul fog járni a koncesszió beindulásával”.
Nagyon segítőkész az állam
A rendelkezésre álló adatok alapján a koncesszor az első tíz évben 185 milliárd forintot költ beruházásra, és kifizet az államnak tíz évre egymilliárd forintnyi koncessziós díjat, miközben ezermilliárd forintos bevételre fog szert tenni. „Az állami és hatósági részvétel teljes garanciát biztosít a bevételek megvalósulására” – állapította meg a szakértői anyag.
A kormányzati számítás ugyanazon költségekkel és bevételekkel tervez a koncessziós rendszerben. „Ez alapján szintén félrevezető az az állítás, hogy a koncesszor majd átszervezi és gazdaságosabbá teszi az országos hulladékgazdálkodási rendszert” – közölte a szakértő.
Szerinte alapvető kérdés, hogy ha a koncesszor nem jobb gazdája a tevékenységnek (azonos bevétel és költség), akkor az eddig nem létező új EPR-díjat miért nem az állam szedi be?
Az EPR-díj beszedésével kapcsolatos érdekesség még, hogy mennyire segítőkész a magyar állam. Az EPR-díjat a koncesszor (Mol) szedi be. Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság (OHH) hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezheti a gyártót. Ha ennek teljesítése nem történik meg, a hatóság felfüggesztheti a forgalmazott termék forgalomba bocsátását a teljesítés visszamenőleges rendezéséig, a díj megfizetéséig.
A szakértő szerint ez alapján a Mol cége „magánvállalatként állami, hatósági és jogszabályi támogatást, állami kiszolgáló apparátust kap az EPR-díj beszedésében (…) és ez neki nem kerül semmibe, hiszen az OHH által kiszabott büntetés többletteher lesz a vállalkozások számára, de az annak alapján képező EPR-díjat így is, úgy is be kell fizetni a MOHU részére. Azaz a koncesszor ingyen kap hathatós állami segítséget és adminisztrációs tevékenységét nyeresége realizálásához” – tette hozzá a szakértő.
Ehhez tartozik még, hogy a cégeknek a negyedéves EPR-adatszolgáltatást az OHH felé kell benyújtaniuk, viszont az ahhoz kapcsolódó költséget, fizetési kötelezettséget már a MOHU felé kell teljesíteni.
„Azaz egy hatóság elvégzi a beérkező adatok feldolgozását, és a már számlakész adatokat továbbítja egy magáncég felé, aki azt saját bevétele növelése céljából egyszerűen kiszámlázza az érintett cégeknek. Az állami hatóság ilyen együttműködésével Magyarország minden cége nyereségessé válna” – állapította meg a szakértő.
Az EPR-díjat pedig igen nagy valószínűséggel a vásárlókra fogják hárítani a gyártók, vagyis hiába rezsicsökkentett a lakossági szemétszállítás, az EPR-díjjal érintett termékek ára emelkedni fog, vagyis nem postai csekken, hanem az üzletek pénztárainál fogja a lakosság megfizetni a hulladékkezelés valós díját.
