Az Európai Parlament rendelkezésére állnak eszközök, amelyekkel megnehezítheti a 2024 második felében esedékes magyar soros EU-elnökség működését, többek között a jogalkotás lassítása révén – figyelmeztettek szerdán képviselők közvetlenül a magyar jogállamiságról szóló újabb plenáris vita előtt.
Ha a tanács az EP felszólítása ellenére sem kezd semmit a soros magyar EU-elnökséggel, a parlamentnek megvannak az eszközei arra, hogy megnehezítse a magyar kormány féléves időszakát – figyelmeztettek parlamenti képviselők röviddel az EP magyar helyzetnek szentelt szerdai vitája és a Magyarországról szóló újabb határozat csütörtöki elfogadása előtt.
Az EP többsége nem hátrál az elnökség kérdésében
Az Európai Parlament magyar jelentéstevője, a francia Gwendoline Delbos-Corfield egy, a plenáris vitát megelőző sajtótájékoztatón elárulta, hogy őt is kellemesen meglepte, milyen nagy visszhangja lett a csütörtökön szavazásra bocsátandó határozattervezet egy rövid mondatának, amely a magyar demokrácia jelenlegi állapotára való tekintettel elvitatja Budapest soros uniós elnökség betöltésére való alkalmasságát, és mielőbbi intézkedésre szólítja fel a tanácsot.
Bár egy-két tagállam, köztük Németország, a keddi tanácsülés margóján osztani látszott a közelgő magyar EU-elnökséggel összefüggő aggodalmakat, a soros svéd elnökség az Európa-ügyi miniszteren keresztül nyilvánvalóvá tette, hogy az EU-szerződéshez tartva magát (amelyben nincs szó egy ország leváltásáról) nem kíván eleget tenni az EP felszólításának, nem fogja kezdeményezni a közelgő soros magyar elnökség átütemezését.
A parlamenti határozattervezetet jegyző öt pártcsoport (EPP, szociáldemokraták, Renew, zöldek és Baloldal) magyar dossziéért felelős képviselői egy szerdai sajtótájékoztatón ugyanakkor megerősítették, hogy nem fogják tétlenül szemlélni a tanács ellenszegülését, a maguk részéről készek ellenlépéseket tenni, ha Magyarország végül mégis az EU kormányánál marad 2024 második félévében.
Ehhez kapcsolódóan: A tanács nem vevő az EP receptjére a magyar EU-elnökség elhalasztásában
Megvonni a pódiumot Orbántól, és lassítani a jogalkotást
Sophie in ’t Veld holland liberális képviselő két lehetséges ellenlépést is elképzelhetőnek tart. Az egyik az, hogy az Európai Parlament a magyar elnökség elleni tiltakozás jeleként sutba dobja az úgynevezett trilógusokat, háromoldalú intézményi tárgyalásokat a jogszabályok elfogadásának felgyorsítására, és visszatér a konvencionális jogalkotáshoz, amikor egy, kettő, esetleg három olvasatban fogadnak el egy jogszabályt. A Renew képviselője rámutatott, hogy egy ilyen lépés nem érne fel a magyarok vezette trilógusok bojkottálásával, csupán egy, az uniós jogalkotásban hosszú éveken át alkalmazott módszerhez való visszatérést jelentene.
In ’t Veld egy másik lépéssel megvonná az Orbán-kormánytól annak lehetőségét, hogy elnöksége alatt kisajátítsa a pódiumot saját, az EU-tól eltérő nézeteinek népszerűsítésére. „Meg kellene fosztani Orbánt a pódiumtól, és szó sem lehet csillogó konferenciákon való részvételtől – szögezte le a képviselő, aki hozzátette, hogy ha nem is akadályozhatják meg a magyar kormány képviselőinek szereplését az EU-elnökséggel összefüggő eseményeken, minden egyes ilyen alkalommal meg kellene hívni a pódiumra olyan személyeket, akiket a kormány elhallgatott. – Számos lehetőség van az elnökség korlátozására és arra, hogy a magyar népnek engedjük át a pódiumot” – mondta.
Az EU nem pénzfelvevő automata
Thijs Reuten, a szociáldemokrata frakció holland felelőse arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar miniszterelnök egy nyilatkozatában azt ígérte, hogy a soros elnökség alatt a saját prioritásait fogja előtérbe tolni. Ebbe a képviselők szerint az EU számára vállalhatatlan politikusok unió nevében történő meghívása is beletartozna. A holland szociáldemokrata szerint Orbán sorozatos vétóival az uniós külpolitikának is sokat árt, és a magyar elnökség alatt még tovább romlana a helyzet. „A soros magyar EU-elnökség katasztrófával érne fel” – szögezte le, hozzátéve, hogy Orbán még mindig abban a hamis illúzióban ringatja magát, hogy az EU nem több pénzautomatánál.
Delbos-Corfield ugyanakkor elismerte, hogy a képviselők előtt két komoly akadály is tornyosul, ha ki akarják golyózni az elnökségből a magyar kormányt. Az egyik, hogy az EP nem kötheti meg a 2024. július 1-jén felesküdő új parlament kezét, csupán ajánlásokkal fordulhat hozzá, a másik pedig az, hogy a parlament nem írhatja elő a kormányoknak, hogy konkrétan milyen lépéseket tegyenek.
„Nem mondjuk meg a tanácsnak, mit tegyen, de arra sürgetjük a kormányokat, hogy megfelelő választ adjanak a problémára és védjék meg az EU érdekeit” – hangsúlyozta Isabel Wiseler-Lima luxemburgi néppárti képviselő.
Az ötpárti támogatást élvező állásfoglalás-tervezet megszavazása szinte biztosra vehető. A képviselők ebben arra sürgetik a tanácsot, hogy a 7. cikk szerinti eljárás keretében mielőbb ajánlásokkal forduljanak a magyar kormányhoz, és mindaddig tartsák befagyasztva a magyar forrásokat, amíg a kormány nem hoz érdemi intézkedéseket a demokrácia és a jogállam helyreállítására.
