Információink szerint július 4-én vagy 7-én lehet a státusztörvény zárószavazása, általános vitája pénteken kezdődik a parlament rendkívüli ülésén. Turisták, a pártok vendégei, de még fizetett szakértői sem mehetnek be az Országházba. Közben a Kossuth téren tüntetés lesz, megpróbálnak olyan hangosak lenni, hogy az ülésteremben is meghallják.
Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes hétfőn kezdeményezte a fideszes Kövér László házelnöknél az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását péntekre. A beadvány melléklete szerint öt törvényjavaslat tárgyalását tűzik napirendre, ezek egyike a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat, amelyet ellenzői inkább státusztörvénynek vagy bosszútörvénynek neveznek.
„Tájékoztatom önöket, hogy 2023. június 16-án az Országház-látogatás szünetel, az Országházba és a Szabad György Irodaházba napi beléptetési engedélyt nem lehet leadni, illetve az előzetesen erre a napra leadottak nem érvényesek” – tájékoztatta kedden a képviselőket az Országgyűlés gazdasági és működtetési főigazgató-helyettese.
Úgy tudjuk, még a pártok fizetett szakértői sem mehetnek be pénteken a Parlamentbe, a kormány vélhetően így akarja elejét venni egy váratlan tiltakozó akciónak az ülésteremben, amire már volt példa korábban.
Múlt hét kedden kapta meg minden pedagógus e-mailben Pintér Sándor belügyminiszter levelét, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy benyújtotta az Országgyűlésnek az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslatot. Egy összefoglalót is küldött a tanároknak, amely szerint ez minden idők legjobban egyeztetett törvényjavaslata, és a pedagógusok megbecsülésének emelését szolgálja.
Ehhez kapcsolódóan: Darabokra szedték a szakszervezetek és a civilek Pintér Sándor tájékoztatóját a benyújtott státusztörvényről
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy hiába szerepelnek a BM közleményében olyan hangzatos mondatok, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit biztosítja a kormány ezzel a törvényjavaslattal, ez szemenszedett hazugság szerinte. Ráadásul tanév közben vezetnék be, aminek teljesen beláthatatlan következményei lesznek. Szerinte tízezer felett lesz azoknak a pedagógusoknak a száma, akik a státusztörvény életbelépése miatt távoznak.
Korábban azt ígérték, hogy azok a pedagógusok, akik nem kérnek az új státusztörvényből és felmondanak, a jelenlegi közalkalmazotti törvény szabályai szerint kapják meg a felmentési és végkielégítési pénzüket, ehhez képest a törvényjavaslat annál jóval hátrányosabb számítást alkalmaz – hangsúlyozta.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint már a törvényjavaslat címe is hazugság, mert abban semmiféle kiszámítható pályaív nem szerepel. Benne van viszont számos olyan módosítás, amely ellen pedagógusok, civilek és a szakszervezetek már a kezdetektől fogva tiltakoztak.
Korábbi cikkünk a témában: Ellenzéki kivonulással zárult a Pintér Sándorral tartott egyeztetés a státusztörvényről
Több találkozó is volt a szakszervezetek és a kormány képviselői között, de azokat a PDSZ ügyvivője nem nevezné érdemi, konstruktív, konszenzusra törekvő egyeztetéseknek. A kormány tett ugyan visszalépéseket a törvénytervezet lényeges elemeiben, de a szakszervezetek szerint nem elégségesek ahhoz, hogy elfogadható legyen a státusztörvény.
A benyújtott törvényjavaslat még ahhoz képest is változott a tanárok kárára a PDSZ ügyvivője szerint. Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is beszélt arról, hogy januártól visszamenőleg kaphatnak béremelést a tanárok, a törvényjavaslat szerint viszont szeptemberben kapnak tájékoztatást a pedagógusok arról, hogy július 1-jétől visszamenőleg mennyivel emelik meg a fizetésüket, de a megemelt pénzt először csak decemberben kapják meg, egyben – mondta Nagy Erzsébet.
Mindez csak akkor érvényes, ha megérkeznek az uniós források, erre azonban a szakszervetek és civil szervezetek szerint egyre kevesebb az esély, miután a törvényjavaslat szembemegy a kormány uniónak tett vállalásaival.
Ehhez kapcsolódóan: PDSZ: Az engedmények ellenére is elfogadhatatlan a kormány tervezete
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a törvényjavaslat mind az érdemi egyeztetés hiánya miatt, mind az Európai Unió Alapjogi chartájába ütköző tartalma miatt az uniós finanszírozás elvesztését jelentheti. A jogszabály eddigi közalkalmazotti jogviszonyukhoz képest előnytelenebb helyzetbe hozná a pedagógusokat – közölte a TASZ.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egy megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország kormánya között több mint ezermilliárd forint uniós fejlesztési forrás elköltéséről. Ennek a pénznek a döntő többségét a közoktatásra szánja a magyar kormány. Az Európai Unióval folyó, jogállamisággal kapcsolatos vitákhoz kapcsolódva az EFOP Plusz rögzíti, hogy a program keretében Magyarországnak maradéktalanul be kell tartania az Európai Unió Alapjogi chartáját. Ez a vállalás úgynevezett horizontális feljogosító feltétel, teljesítésének elmulasztása a finanszírozás felfüggesztését vonja maga után – hívta fel rá a figyelmet a jogvédő szervezet.
„A javaslat rendelkezései sértik, illetve veszélyeztetik a gyermekek mindenekfelett álló érdekét és gondoskodáshoz való jogát, továbbá az oktatáshoz való jog részét alkotó tanszabadságot és a tanulók és szüleik magánélethez való jogát is. A javaslat sérti a pedagógusok mint munkavállalók jogait is. Ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jognak és a diszkriminációtilalomnak chartában foglalt követelményeivel” – közölte a TASZ.
Korábbi cikkünk a témában: A státusztörvényt összhangba kell hozni a magyar kormány EU-nak tett vállalásaival
Az Alapjogi charta betartása mellett azt is vállalta a kormány, hogy nem vezet be egyoldalúan a pedagógusok szakmai autonómiáját csökkentő, munkaterheiket növelő szabályokat, hanem egyeztet a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel, és konszenzusra törekszik velük. A státusztörvény szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg ezeknek a vállalásoknak, így az EU már önmagában ezért is visszatarthatja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket – emlékeztet a TASZ, amelynek közleményéhez 21 civil szervezet csatlakozott.
Úgy tudjuk, a pénteken kezdődő általános vitát követően június 22-én lesz bizottsági ülés a törvényjavaslatról, majd következik a részletes vita és a zárószavazás, amely várhatóan július 4-én vagy 7-én lesz.
