Tizenkét civil, köztük három gyerek vesztette életét, hatvan másik pedig megsebesült abban az orosz légicsapásban, amely egy bevásárlóközpont éttermét érte a kelet-ukrajnai városban kedden.
A mentőszolgálat friss jelentése szerint tizenegy túlélőt sikerült kihúzniuk az épület romjai alól, és ezzel lezárták a keresést.
A célba vett pizzázó rendkívül népszerű volt a keleti országrész egyik legnagyobb, még ukrán ellenőrzés alatt álló városának számító Kramatorszkban.
Volodimir Zelenszkij szerdán bejelentette, hogy a biztonsági szolgálatok letartóztattak egy feltételezett orosz kémet, akinek a gyanú szerint köze volt a támadáshoz.
„Akárki is segíti az orosz terroristákat életek elpusztításában, a maximális büntetést érdemli” – húzta alá.
Az ukrán elnök nem hozta nyilvánosságra a vádlott személyazonosságát, a hatóságok azonban közölték, hogy egy földgázszállító cégnek dolgozó helyi férfiről van szó, aki az oroszok megbízásából videófelvételeket készített az étteremről, és tájékoztatta őket a népszerűségéről.
Kedd este egy második rakéta is becsapódott Kramatorszkba a város peremén.
A Donyecki terület katonai adminisztrációjának vezetője, Pavlo Kirilenko arról számolt be, hogy a támadás következtében a bevásárlóközpont és a pizzéria mellett károk keletkeztek tizennyolc másik épületben, öt iskolában és két óvodában.
A donyecki város elfoglalása kulcsfontosságú lenne a megszálló erők számára bármilyen nyugati irányú előrenyomuláshoz, ráadásul itt van az ukrán hadsereg regionális központja. Ezért Kramatorszk gyakori célpontja különböző támadásoknak, május elején például orosz tájékoztatás szerint egy lőszerekkel teli vasúti kocsit semmisítettek meg a körzetben.
Moszkva minden bizonyíték ellenére tagadja, hogy polgári célpontokat támadna Ukrajnában. Az ENSZ friss jelentése szerint a 2022. február 24-én indított orosz invázió már igazolhatóan 9083 civil halálával járt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezúttal is azt hangoztatta, hogy országa kizárólag olyan célpontokat jelöl ki, amelyek „valamilyen módon köthetők a katonai struktúrához”.
Eközben az inváziós erők egy másik légicsapása három polgári áldozatot követelt a szintén keleti Harkivi területen.
Ehhez kapcsolódóan: „Több a szavaknál” – Japán önkéntesek az ukrán védelmi erők soraiban
A kijevi hadvezetés tudatta, hogy az elmúlt 24 órában negyven ütközetre került sor a harctéren, elsősorban a Donyeck nyugati részén található Limannál, Bahmutnál és Marjinkánál.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka telefonon beszélt a helyzetről Mark Milleyvel, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjével.
Közölte, hogy folytatták támadó műveleteiket, amelyekkel szemben az ellenség erősen ellenáll, viszont közben súlyos veszteségeket szenved. Kiemelte, hogy az oroszok folyamatosan telepítik az aknákat állásaik megtartása érdekében.
Aláhúzta: az ukrán hadseregnek sürgősen fegyverekre, lőszerekre és aknamentesítő eszközökre lenne szüksége.
Belarusz ellenzék: A Wagner-vezér nem bízhat meg Lukasenkában
A belarusz ellenzék emigrációba kényszerült vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja úgy vélekedett, hogy a Wagner orosz katonai magánvállalat első embere, Jevgenyij Prigozsin nem bízhat az országát 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenkában.
Szerinte a belarusz vezető bármikor elárulhatja az előző hétvégén Oroszországban fegyveres felkelést indító és zsoldosaival Moszkva felé vonuló oligarchát, annak ellenére hogy menedéket ajánlott neki.
„Nem szövetségesek, nem bízhatnak meg egymásban. Lukasenka bármikor elárulhatja Prigozsint, és Prigozsin is Lukasenkát” – fogalmazott.
Cihanouszkaja rámutatott, hogy bár Prigozsin előző nap megérkezett Minszkbe, még mindig nem sokat tudni a Lukasenka közvetítésével szombaton létrejött egyezségről, amely véget vetett a zendülésnek.
Hangsúlyozta, hogy a belarusz vezető célja nem pusztán Vlagyimir Putyin elnök támogatása, Prigozsin megmentése vagy egy oroszországi polgárháború megakadályozása volt.
„Kizárólag személyes túlélése mozgatta, mivel Lukasenka tudja, hogy ha Oroszországban összeomlik a hatalom, ő lesz a következő” – szögezte le.
Figyelmeztetett, hogy veszélyt jelenthet Európára, ha a Wagner fegyveresei tömegesen megjelennek Belaruszban, ez az ország függetlensége szempontjából is súlyos kockázat lehet.
Utóbbi kapcsán aláhúzta, hogy Lukasenka akár a másként gondolkodók ellen is bevethetné a hírhedten kegyetlen zsoldosokat. „Ő az, aki erőszaktevőket, gyilkosokat hozott a földünkre. Mit fognak tenni ezek az emberek az országunkban? Ez a nagy kérdés, hogy hogyan fognak viselkedni” – mondta.