Az uniós pénzek megszerzése érdekében sürgősen felállított, új Integritás Hatóságnak júliusig éves jelentést kellett produkálnia, amit időben meg is tett. A szervezet viszont még fel sem állt teljesen, jelentésükből sem látszik, milyen új eredményeket érhetnek el a korrupció elleni küzdelemben.
Kijött az Integritás Hatóság első éves jelentése, egyelőre nem sok újdonsággal. Igaz, a új korrupcióellenes szervezet még nem teljes kapacitással működik.
Fejlesztettek emellett egy újabb anonim bejelentőfelületet, noha eddig is számtalan létezett, erősen kétséges hatékonysággal.
Minek a mije adott ki micsodát?
A magyar kormány több intézkedést is vállalt tavaly a felfüggesztett uniós támogatások megszerzése érdekében: ezek közül az egyik az Integritás Hatóság létrehozása volt.
A szervezet célja papíron az uniós pénzekkel kapcsolatos hazai korrupció visszaszorítása. Az alapításkor a Szabad Európának nyilatkozó Jancsics Dávid korrupciókutató szerint eddig sem az volt a baj a hazai korrupcióval, hogy ne lett volna elég hivatal a megfékezésére.
„A korrupció az egyik alappillére a jelenlegi Orbán-rendszernek, egyértelmű, hogy ezt nem fogják kirúgni, különösen nem pillanatok alatt. Különben összeomolhatna az egész rendszer, annyi fontos tényező épült már a korrupció köré. Ráadásul eddig is voltak törvényeink, voltak intézmények, amiket ha megfelelően működtettek volna, lehetett volna harcolni a korrupció ellen. Ez oldalvíz. Érdekesebb, hogy az EU mennyire gondolja komolyan a magyarországi korrupció elleni fellépést” – fogalmazott a kutató tavaly novemberben.
Az új szervezet kialakítását nem előzte meg társadalmi vita, a papíron független intézmény vezetőinek kiválasztásánál pedig teljesen nyíltan politikai érvek számítottak.
Az Integritás Hatóság (IH) mindenesetre gyorsan megalakult, 150 fősre tervezett létszámának nagyjából felével működik jelenleg. Kötelező feladatainak egyike egy éves integritási jelentés kiadása minden év június 30-áig.
Mit jelentettek?
Az új szervezetnél csak az volt biztos, hogy kell egy ilyen az uniós pénzek érdekében, az kevésbé, hogy pontosan mit szeretnének csinálni, és hogyan.
Az éves jelentésük kapcsán tartott sajtótájékoztatón Biró Ferenc elnök elmondása alapján olyan kép rajzolódott ki, hogy az IH majd javaslatokat tesz nemzetközi és hazai szerveknek a hatékonyabb ellenőrzés és a korrupciós kockázatok mérséklése érdekében.
Első jelentésükben olyan ismertebb jelenségeket állapítottak meg, mint például hogy a közbeszerzési vagy uniós pénzekkel kapcsolatban elérhető állami adatok nem megfelelő színvonalúak, vagy hogy az uniós pénzek felhasználását papíron sok hazai hivatal ellenőrzi eltérő mélységben, az eredményük viszont nagyjából egységes: „A szabálytalansági eljárások száma rendkívül alacsony.” Másik fontos közös jellemzőjük, hogy „nem vagy csak ritkán határoznak meg egyéni felelősöket a vizsgálatok elvégzésénél”.
Megállapították többek között, hogy „az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) rendszeresen felhívja a figyelmet magas, rendszerszintű kockázatokra az intézményrendszerben, melyeket nem kezelnek megfelelő módon és/vagy időben”.
Az IH ezért jelentésében tett ötven javaslatot, olyanokat, mint hogy hasznos lenne, ha a központosított közbeszerzések során kialkudott árakat néha összevetnék a piaci árakkal, vagy például hogy kevésbé jelentsék be előre az érintetteknek, ha valamely állami hatóság helyszíni ellenőrzésre készül az uniós pénzek gyanús felhasználása kapcsán. Itt olvashatja ezeket a 2. mellékletben.
Még egy anonim bejelentőfelület is elkészült
Az IH emellett létrehozott egy újabb anonim bejelentőfelületet, ahol a szabálytalanságokat bejelenteni kívánó állampolgárok név nélkül értesíthetik a hatóságot.
Ilyen felület rengeteg létezik már. Az emberek anonim módon jelenthetik – a teljesség igénye nélkül – a rendőrségnek, az ügyészségnek vagy akár a Közbeszerzési Hatóságnak például a közbeszerzési stiklik gyanúit.
Közös jellemzőjük ezeknek a felületeknek, hogy Magyarországon kirívóan nem tűnnek eredményesnek. A legszemléletesebb talán a GVH 2016-ban behozott, Kartell Chat nevű anonim bejelentőrendszere, amelyet nagy, országos reklámkampánnyal is megtámogattak. Informátori díj is szóba jöhet, a bejelentő a később kiszabott kartellbírság egy százalékát, azaz akár több tízmillió forintot is kaphat.
Alapítása óta azonban egyetlen olyan ügyről sem tudni, ahol a Kartell Chat-bejelentés nyomán bármilyen közbeszerzési kartellt sikerült volna felderítenie a hivatalnak, sőt még olyanról sem, ahol egyáltalán eljárás indult volna. A pontos adatok ügyében küldtünk kérdéseket a GVH-nak, közreadjuk, ha válaszoltak.
Biró Ferenc szerint az ő bejelentőfelületük például abban lesz különleges, hogy igazán erős garanciákat ad majd a bejelentők anonimitására. Más állami szervezetek tapasztalatait azonban nem kérték ki a korábbi, jellemzően kudarcosabb anonim bejelentőprogramok kapcsán.
Elmondása szerint egyébként az IH nagyjából száz, kicsit is érdemi bejelentést kapott eddigi, hét hónapos működése során, első lezárt ügyük viszont csak később várható, ahogy a mélyebb vizsgálatokat és a részletesebb elemzéseket is későbbre ígérték. Az IH törvényi feladata lett volna még a vagyonnyilatkozatok vizsgálata, erre azonban most nem jutott idejük, ebben a témában csak egy leíró ismertetést adtak közre jelentésükben. Év végére ígértek erről részletesebb anyagot.