Az immár másfél éve folyó ukrajnai háború megnehezíti sok orosz számára kedvenc nyaralóhelye megközelítését a Fekete-tenger térségében, a Krím félszigeten, amelyet Moszkva 2014-ben elfoglalt Ukrajnától, majd annektált.
Márpedig a biztonság sok embernek igenis számít, különösen azután, hogy tavaly október óta két nagy ukrán támadás is érte az Oroszországot a félszigettel közúton és vasúton összekötő, 19 kilométeres Krími hidat.
Az aggodalmak mérlegelése után azonban Motorin úgy döntött: még mindig megéri megtenni az utat a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszk városából.
„Úgy kalkuláltunk, hogy elég biztonságos, főleg, mert a kollégáim már júniusban, július elején ideérkeztek. Azt mondták, minden nyugodt, semmi gond nincs a Krími hídon. Az áruk, az árak, minden olyan, mint régen volt” – mondja.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna az örök háború földje: XX. századi véres csaták
Új kihívások
Az oroszokat a cári idők óta vonzza a Krím buja tája és sziklás partvidéke. Ám most annak eldöntését, hova menjenek nyaralni, több, a háborúval összefüggő tényező nehezíti.
A szankciók miatt megszűntek a nyugati légi járatok, és az orosz rubel gyengélkedése miatt drágább lett a többi népszerű úti cél, például Törökország és Thaiföld.
A Krím felett lezárták a légteret a kereskedelmi járatok előtt, amióta Oroszország 2022 februárjában elindította az általa különleges katonai műveletnek nevezett háborúját Ukrajnában. Ez azt jelenti, hogy a látogatóknak autóval vagy vasúton kell érkezniük. A fáradságos utat gyakran tovább nehezítik a hosszú sorok a hídnál.
„Vonattal jöttünk: ez két napba és négy órába telt – idén nagyon hosszú volt az út, mert nem mertük elhozni az autót. Ötödik éve járunk ide nyaralni” – mondja Olga Morszkova a Moszkvától északra fekvő Ribinszkből, amely mintegy 1370 kilométerre van a Krímtől.
Alekszej Volkov, az országos vendéglátóipari szövetség elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy a Krím félszigeten a turisták száma idén várhatóan húsz-harminc százalékkal csökken, 6-6,5 millióra.
„Az idei év egyedi a különleges katonai művelettel összefüggő nehézségek miatt, valamint azért, mert a vendéglátóipar és a helyiek új kihívásokkal szembesültek, a korábbinál gyakrabban fordultak elő vészhelyzetek” – mondta.
„Ez a legnehezebb szezon a kilenc év alatt, amióta Oroszország része vagyunk” – tette hozzá a 2014-es annektálásra utalva, amelyet a legtöbb ország illegálisnak tart, és Ukrajna megfogadta, hogy véget vet neki.
Ehhez kapcsolódóan: Elhárított dróntámadások az orosz haditengerészet krími támaszpontja ellen
Más fekete-tengeri orosz üdülőhelyek iránt, ahol kisebb a támadás kockázata, megnőtt a kereslet. Volkov elmondta, hogy Szocsiban százszázalékos volt a szállodák kihasználtsága, és még Novorosszijszk kikötővárosában is hat százalékkal nőtt a látogatók száma.
Az, hogy kevesebben keresik fel a Krím félszigetet, jó hír a Balti-tenger melletti Kalinyingrádnak és az Oroszország észak-kaukázusi régiójában fekvő Dagesztánnak – teszi hozzá.
Végzetes átkelés
Egy orosz házaspár számára végzetesnek bizonyult, hogy a Krímet választotta nyaralása helyszínéül. A férfi és a nő életét vesztette, 14 éves lányuk pedig megsebesült július 17-én, amikor az autójuk felrobbant, miközben a nappali dugókat elkerülendő éjszaka akartak átkelni a hídon.
Az ukrán SZBU biztonsági szolgálat vezetője, Vaszil Maljuk később beismerte, hogy ők követték el a támadást, akárcsak azt a korábbi robbantást, amely tavaly októberben okozott súlyos károkat a hídon.
Múlt héten az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egyetlen nap alatt 42 darab, Ukrajnából indított drónt semmisítettek meg a Krím felett. Az oroszok által kinevezett kormányzó szerint hétfőn további kettőt lőttek le.
Ehhez kapcsolódóan: Moszkva Kijevet okolja a halálos krími hídrobbantásért
A háború közelsége ellenére azonban a Reuters által megkérdezett oroszok némelyike igyekezett bagatellizálni vagy teljesen figyelmen kívül hagyni a veszélyeket.
„Nem, abszolút nem félünk. Nem törtük a fejünket egy percig sem azon, hogy jöjjünk-e, nem félünk semmitől; minden rendben van” – mondta Alekszandr Szemasko, aki a dél-oroszországi Sztavropolból érkezett.
„Utunk célja kétségtelenül a pihenés és az orosz utazásszervezők, szállásadók, az orosz turizmus támogatása.”
Szergej Lenkov, aki a Moszkvától északra fekvő Vologdából jött, azt mondja, bízik az orosz légvédelmi rendszerekben.
„Igazából nincs kockázat. A légteret védik. Így aztán nincs miért idegeskedni” – véli.
