Recep Tayyip Erdoğan török elnök nyíltan összekapcsolta az eddig akadályozott amerikai vadászgépvásárlást a svéd NATO-csatlakozás török ratifikációjával. A török parlament október 1-jén ül össze a nyári szünet után, Erdoğan pedig újabb török–amerikai külügyminiszteri találkozót javasolt.
Ankara negyven új amerikai F–16-os vadászgépet, valamint a meglévő flotta korszerűsítésére szolgáló készleteket szeretne vásárolni Washingtontól. A kérést a Fehér Ház támogatta, de a kongresszusban ellenállásba ütközött. Bob Menendez demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke aggályokat fogalmazott meg a törökországi emberi jogi helyzettel kapcsolatban, valamint Ankarát hibáztatta, amiért megromlott a kapcsolata a szomszédos Görögországgal.
Menendez azonban múlt héten lemondott bizottsági elnöki posztjáról, ezért Erdoğan szerint lehetőségük nyílt felgyorsítani az F–16-osokkal kapcsolatos folyamatot. Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Hakan Fidan török kollégája nemrég találkozott, de Menendez lemondását követően Erdoğan azt mondta: „Hasznos lenne ezt a helyzetet lehetőséggé alakítani, és újra találkozni Blinkennel.”
Erdoğan nyíltan összekapcsolta Törökország F–16-os-vásárlási szándékát Svédország NATO-tagsági kérelmével, amelyet a török parlament a nyári szünetet után, október 1-jét követően tűzhet napirendre.
Korábbi cikkünk a témában: A svéd alkuban csúcsosodott ki Törökország új keletű nyugati fordulata
Mint mondta, Blinken és Fidan megvitatta Svédország NATO-tagságának kérelmét, és hozzátette: „Remélem, hogy ha hűek maradnak az ígéretükhöz, akkor a mi parlamentünk is hű marad az ígéretéhez.”
Arra a kérdésre, hogy a svéd ratifikációt ahhoz kötik-e, hogy Törökország megkapja az F–16-osokat, Erdoğan azt mondta: „Már most függővé teszik Svédországot az F–16-osoktól. (…) Parlamentünk minden fejleményt a legapróbb részletekig figyelemmel kísér ebben a kérdésben.”
Svédország Finnországgal együtt kérte felvételét a NATO-ba, miután Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát. Stockholm kérelmét csak Törökország és Magyarország nem ratifikálta még. Sem Washington, sem Ankara nem ismerte el nyíltan a kapcsolatot Svédország pályázata és az F–16-os ügylet között, de nem hivatalosan széles körben ismert volt.
Ankara beelőzheti Budapestet a svéd ratifikációval
Orbán Viktor miniszterelnök hétfői évadnyitó parlamenti beszédében azt mondta a több mint egy éve halogatott svéd NATO-tagságról való szavazásról, hogy nem lát olyan körülményt, amely sürgetné a ratifikációt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júliusban a vilniusi NATO-csúcs előtt arról beszélt, hogy pusztán technikai kérdés, mikor ratifikálja a magyar parlament a svéd NATO-csatlakozást, mert támogatják a lépést. A szavazásra volt több mint egy év, eddig azonban mégsem szavazták meg, helyette sokféle magyarázat hangzott el.
Legutóbb egy svéd oktatóvideó miatt sértődött meg a Fidesz, amelyben az hangzott el, hogy Magyarországon 2010 óta megszűnt a demokrácia. Orbán Viktor szerint nem a svéd filmmel van baj, hanem azzal, hogy mit tanítanak az iskolákban a svéd gyerekeknek Magyarországról.
Ehhez kapcsolódóan: Még mindig a svéd kormányfő vagy külügyminiszter budapesti látogatásához kötné a kormány Svédország NATO-tagságát
„Ha egy állami iskolában tanítják azt, amit azon a filmen látunk Magyarországról, akkor az egy olyan dolog, ami a problémát a nemzetközi politika rangjára emeli, és mi nem fogjuk elfogadni” – fogalmazott a miniszterelnök.
„A svéd–magyar kapcsolatoknak egyetlen stratégiai eleme nincs, ami sérülést szenvedne, ha Magyarország kiköveteli magának a tiszteletet Svédországtól, és csak utána hajlandó támogató döntést hozni” – tette hozzá.
Finnország esetében is csak addig állt ellen a magyar kormány, amíg a törökök. Amint március 17-én Erdoğan bejelentette, hogy támogatják a finn NATO-csatlakozást, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető még aznap közölte, hogy előrehozzák március 27-re a Finnország NATO-csatlakozásának támogatásáról szóló parlamenti szavazást, és egységesen igennel fognak voksolni, ahogy meg is történt.
Orbán Viktor egyébként tavaly november 24-én Kassán, a V4-ek találkozóján azt mondta, hogy Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, amit a következő év első ülésén a parlament napirendre tűz. Idén február 27-én, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésén ez nem történt meg, a finn ratifikációról egy hónappal később szavaztak, a török bejelentést követően, a svéd tagságról pedig azóta sem.
