Herci Halevi leszögezte, hogy a katonai műveleti célok elérése kulcsfontosságú Izrael számára, ami nem egyszerű feladat, ezért a harcok még hónapokig elhúzódhatnak.
A hevesen bombázott palesztin enklávéban súlyosbodó humanitárius válság miatt az utóbbi hetekben tovább erősödnek a tűzszünet melletti hangok a nemzetközi porondon, miközben egyesek a konfliktus térségbeli kiterjedésétől tartanak az iráni támogatású fegyveres csoportok különböző akciói nyomán.
Így például a teheráni vezetés hátszelét élvező jemeni húszi lázadók is fokozták támadásaikat a háború kirobbanása óta a kereskedelmi és hadihajók ellen a Vörös-tengeren. Az amerikai haditengerészet kedd délután több drónt és rakétát is lelőtt a körzetben.
Izrael azt állítja, hogy felfedezte az eddigi legnagyobb Hamász-alagutat
A zsidó állam ugyanakkor továbbra is fenntartja, hogy addig nem állítják le a hadműveleteiket, amíg fel nem számolják az Európai Unió és az Egyesült Államok által egyaránt terrorszervezetnek nyilvánított Hamász uralmát a palesztin enklávéban.
Ezt az izraeli vezérkari főnök is megerősítette, kitérve rá, hogy nincs gyors lezárása a háborúnak. „A háború célkitűzései lényegesek és nem egyszerűen elérhetők, ezért még hónapokig folyni fog” – fogalmazott.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken felszólított a humanitárius segélyszállítmányok biztonságos és akadálytalan célba juttatására. Az intenzív tárgyalások eredményeként elfogadott határozat nem vonja kétségbe Izrael jogát arra, hogy ellenőrizze a Gázába szánt segélyeket, mivel Jeruzsálem nem szeretné, hogy esetleg fegyvert tartalmazzanak.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
Izrael azután indította meg háborúját, hogy a Hamász fegyveresei a határkerítésen áttörve október 7-én 1200 embert megöltek, és mintegy 240 túszt ejtettek.
A gázai hatóságok szerint az áldozatok száma megközelítette a 21 ezret. Az izraeli fél szerint nagyjából hétezer fegyveressel végeztek eddig, erre azonban bizonyítékot nem mutattak be. A harcokban eddig 161 izraeli katona vesztette életét.
A Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának több mint 85 százaléka, 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Vannak, akik attól tartanak, hogy nem is térhetnek már vissza.
Ehhez kapcsolódóan: A magyarok nem tartják elfogadhatónak a palesztinok elűzését Gázából
Az erőszak Ciszjordániában is fellángolt az utóbbi hónapokban. Szerdára virradóra az izraeli katonaság hat emberrel végzett egy palesztin menekülttáborban. A háború kezdete óta már több mint háromszáz ember esett áldozatául a szemben álló felek közötti összecsapásoknak a Jordán folyó nyugati partján.
Még novemberben egyiptomi és katari közvetítéssel egy hétig tartó tűzszünetről sikerült megállapodni, ez idő alatt a palesztin milicisták több mint száz túsza térhetett haza, köztük magyar állampolgársággal is rendelkezők.
Ehhez kapcsolódóan: Katar rendkívül fontos közvetítővé lépett elő a közel-keleti konfliktusban
Cserébe a zsidó állam börtöneiből 240 palesztin rabot bocsátottak szabadon. Többségük enyhébb bűncselekmény miatt került rács mögé, de olyanok is vannak köztük, akik merényletre készültek.
Az egyezség lehetővé tette a humanitárius segélyek bejuttatását az övezetbe. Napi kétszáz teherautó érkezhetett, köztük négy üzemanyag-szállító.
Az izraeli hatóságok további 129 fogva tartott emberről tudnak a területen.
A hadműveletek kiterjesztésével egyre szűkül az a terület, ahol a polgári lakosság biztonságban lehet.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolja a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból.
