Volodimir Zelenszkij szerda este érkezett Vilniusból Tallinnba, ahol az észt elnökkel és kormányfővel is egyeztetni fog, illetve felszólal a parlament előtt, mielőtt továbbutazik Rigába.
Az ukrán elnök előző napi litvániai tárgyalásait követően arról számolt be, hogy országa megmutatta a világnak, hogy igenis meg lehet állítani az orosz hadsereget.
Hangsúlyozta, hogy az ellenség fokozott rakéta- és dróntámadásai miatt minél előbb az ukrán légvédelmi kapacitás erősítésére, illetve a lőszerraktárak feltöltésére lenne szükség.
„Bebizonyítottuk, hogy Oroszország megállítható, hogy az elrettentés lehetséges” – szögezte le a litván kollégájával, Gitanas Nausėdával folytatott megbeszélés után.
Az inváziós erők december 29. és január 2. között több mint ötszáz drónt és rakéták lőttek ki Ukrajnára, a védekezés pedig gyorsan felmorzsolja a megtámadott ország tartalékait, ezáltal jelentősen nőtt a sérülékenysége az újabb nyugati fegyverszállítmányok beérkezéséig.
Ehhez kapcsolódóan: Előre be nem jelentett balti körutat kezdett az ukrán elnök
Orosz Sz–300-as rakéta csapódott szerda éjszaka egy szálloda épületébe Harkivban. Oleh Szinyehubov, a terület kormányzója közölte, hogy tucatnyi ember, köztük egy török újságíró megsebesült. Zsinórban négy napja érik légitámadások Ukrajna második legnagyobb városát.
„Égető hiányunk van modern légvédelmi rendszerekből” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy erre lenne a legnagyobb szükségük.
Ugyanakkor elismerte, hogy a szövetséges országok készletei is már fogytán vannak ilyen eszközökből. „Üresek a raktárak, és számos kihívás éri a világ védelmét” – fogalmazott.
Kijev nagy erőkkel dolgozik a hazai védelmi ipar fejlesztésén, a külföldi kormányokkal közös projektek beindításán a lőszer- és fegyvergyártás felpörgetése érdekében.
Litvániában e téren több együttműködési megállapodást is aláírtak, és hasonló egyezségek várhatók a másik két balti államban is.
Nausėda bejelentette, hogy hazája januárban lőszereket, generátorokat, robbanóeszközöket fog küldeni Ukrajnának, februárban pedig páncélozott szállító harcjárműveket. E célból kétszázmillió euró támogatást hagyott jóvá a litván kormány.
Ehhez kapcsolódóan: „Kényes ügy” – az ukrajnai mozgósítási törvény éket ver az elnök és a fegyveres erők közé
Az ukrán elnök balti körútja során a biztonsági helyzetről és az euroatlanti integráció jövőjéről folytat tárgyalásokat, illetve a partnerségek építéséről a dróngyártás és az elektronikai hadviselési képességek terén – tájékoztatott a kijevi államfői hivatal.
A kis balti államok Ukrajna legelkötelezettebb politikai, pénzügyi és katonai támogatói közé tartoznak, különös tekintettel arra, hogy a lakosság egy része attól tart, hogy legközelebb ők kerülhetnek Moszkva célkeresztjébe.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország újabb rakétazáport zúdított Ukrajnára
A három volt szovjet tagköztársaság 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.
„A demokratikus országok sokat tettek Ukrajna támogatása érdekében, de még nagyobb erőfeszítésre van szükség Ukrajna győzelméhez, az agresszor vereségéhez” – figyelmeztetett Alar Karis észt elnök.
„Valamint ott van annak a reménye is, hogy ez lesz az utolsó katonai agresszió Európában, ahol valaki rakétákkal, drónokkal és ágyúkkal akarja megszabni szomszédai számára, hogy milyen politikai döntést hozhatnak” – fogalmazott.
Az orosz hadsereg az utóbbi hetekben jelentősen fokozta légicsapásait, miközben fogytán vannak az ukrán légvédelem kapacitásai, a nyugati katonai segély pedig továbbra is akadozik.
Az ukrán államfő aktív diplomáciai fellépése kritikus fontosságúnak bizonyult az utóbbi csaknem két év során a szövetségesek katonai támogatásának biztosítását illetően.
Az újabb amerikai támogatási csomagról még mindig nem sikerült megállapodni a kongresszusban, és nem teljesült az Európai Unió tavaly márciusi vállalása sem, amelynek értelmében egy éven belül egymillió tüzérségi lőszert szállítanának le Ukrajnának, eddig ugyanis mindössze nagyjából háromszázezernél tart a blokk.