Az egykori rákosrendezői vasúti területen 27 család él, őket kitenné a kormány a területre tervezett arab "mini-Dubaj" beruházás érdekében. Lázár János minisztériuma ebben Zugló segítségét is kérte. Az ott élő családok fele jogcím nélkül használja az ingatlant.
Tavaly ősz óta lehet tudni, hogy Budapest közepére, a Rákosrendezőn lévő 130 hektáros rozsdaövezetbe arab befektetőt szeretne a kormány. A dubaji Burdzs Kalifát, a világ legmagasabb épületét is építtető Mohamed Alabbar nemcsak egy 220 vagy akár 450 méter magas toronyházat építene Rákosrendezőre, de egy kisebb Dubaj-szerű negyedet is irodablokkokkal és luxuslakásokkal.
A MÁV tulajdonában álló terület fejlesztési potenciáljáról évtizedek óta beszélnek politikusok és városfejlesztési szakemberek, de ez a mini-Dubaj egy teljesen újszerű terv. Tarlós Istvánék alatt például Parkvárost terveztek a Budapest "aranytartalékának" tartott területre.
Igaz, Lázár János építésügyi miniszternek a mini-Dubaj kifejezés nem tetszik, szerinte ez "maxi-Dubaj" lesz inkább, egy "új milleniumi városközpont". A koncepció ellen a fővárosi önkormányzat egyelőre hiába tiltakozott, nem nagyon szólhatnak bele. Hivatalosan viszont egyelőre semmit nem tudni az arab befektető pontos terveiről.
Ki kell tenni a cégeket és 27 családot
Februárban MÁV Zrt. el is kezdte felmondani a mini-Dubaj területén bérleti és egyéb használati jogviszonnyal működő vállalkozások szerződéseit, és felszólította az ingatlanok használóit a terület átadására.
A területen 27 család is él, nagyjából felük jogcím nélkül. Lázár Jánosék és Pafféri Zoltán, a MÁV vezérigazgatója ezért Horváth Csaba zuglói polgármesterrel egyeztettek március 26-án, írja a Népszava.
A minisztérium és a MÁV a lap szerint az érintett lakóknak több ajánlatot is tesznek: másik ingatlan és készpénzes kártalanítás is lehetséges. Horváth Csabától a bérlők új elhelyezéséhez kért segítséget az önkormányzattól.
A polgármester szerint lehetőségeik szerint segítik majd a helyi szociális és bérlakásrendeletben szereplő feltételeket teljesítő lakók elhelyezését. Mivel az önkormányzatnak is szociális érdeke fűződik a helyzet békés rendezéséhez. A végső döntést a képviselő testület hozza meg, de az érintettek számára alapfeltétel lesz a kerületi lakcím.
