Bulgária már régóta ki van téve az oroszbarát dezinformációs kampányoknak, amelyek csak fokozódtak a Kreml ukrajnai háborúja óta. Egy új jelentés rávilágít arra, hogyan terjeszti az álhíreket az ilyen weboldalak gombamód szaporodó hálózata.
Amikor Lengyelországban nemrég NATO-hadgyakorlat volt, a dezinformációs ügynökök akcióba lendültek Bulgáriában. Az ország különösen termékeny talaj a Kreml-barát narratíváknak.
A március 4–5-i gyakorlatot, amely a NATO Steadfast Defender 24 programjának része volt, gyorsan és sejtelmesen egy Oroszország elleni NATO-invázió előjátékának állították be. Egy cikk bevezetőjének befejezetlen mondata félrevezetően arra figyelmeztetett: „Dragon 24: A NATO háborúra készül Oroszországgal, katonák keltek át a lengyel Visztula folyón…”, ami nyilvánvalóan kattintásvadász taktika.
A weboldal nem egy magányos hang, hanem része az úgynevezett gombaoldalak csoportjának, amelyeket tömegesen és olcsón hoznak létre azzal a céllal, hogy dezinformációt és álhíreket terjesszenek. A Digital Forensic Research Lab (DFRLab), a washingtoni Atlanti Tanács (Atlantic Council) dezinformációs elemzőrészlegének nemrég megjelent jelentése szerint legalább 25 bolgár weboldal – több esetben ismert, létező híroldalt hamisítva – tett közzé álhíreket a NATO-hadgyakorlatról. Egy helyi civil szervezet nemrég négyszázra tette az ilyen oldalak számát Bulgáriában.
A DFRLab jelentése rávilágított a használt weboldalak típusaira. A legtöbbjük elsősorban nem a kemény hírekre, hanem például a sport, a szórakozás és az életmód témájára fókuszált. Ahogy az oldalak elszaporodtak, tartalmaik terjedni kezdtek a közösségi médiában. A DFRLab megjegyezte, hogy ehhez számos Facebook-eszközt használtak.
A gombataktikát korábban is bevetették. Az EU DisinfoLab, az európai dezinformációs tevékenységet figyelő civil szervezet leleplezett egy orosz hátterű befolyásolási műveletet, amely legalább 2022 májusa óta működött Európában, mindössze néhány hónappal azt követően indult, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A doppelganger dezinformációs kampányban ismert, hiteles híroldalak klónjait használták (legalább 17 oldal, köztük a Bild, a The Guardian és az RBC Ukrajna), és hamis cikkeket, videókat, valamint közvélemény-kutatásokat tettek közzé. Az elkövetők számos olyan domainnevet vásároltak, amelyek hasonlítottak a valódi sajtóorgánum nevére, és lemásolták a dizájnjukat.
Pénz álhírekből
Úgy tűnik, a dezinformáció terjesztése is kifizetődő. A DFRLab jelentésében megállapította, hogy az oroszbarát propagandát terjesztő oldalak százai digitális hirdetési platformokat használnak.
„Tehát amellett, hogy oroszbarát propagandát és a Kreml érdekeihez igazodó narratívát terjesztenek, a gombamód szaporodó bolgár weboldalak pénzt is keresnek a dezinformáció terjesztésével. Kattintásvadász címeket használnak, hogy a felhasználókat arra ösztönözzék, hogy a linkekre kattintsanak” – mondta Sopo Gelava, a jelentés szerzője a Szabad Európának.
2023-ban a Center for the Study of Democracy, egy bolgár közpolitikai intézet arról számolt be, hogy kapcsolat van az orosz dezinformációt terjesztő oldalak és az adrain.bg, egy bolgár digitális hirdetési platform között.
A DFRLab számára készült kutatásában Gelava megállapította, hogy az AdRain hirdetési platformhoz köthető e-mailek szerint 2013 és 2018 között legalább tíz weboldalt regisztráltak a hálózatban.
Az AdRain egyik társtulajdonosa tagadja ezeket az állításokat. „Az AdRain egy hirdetések kiszolgálását végző platform, hasonló a Google AdSense-hez, az AdNow-hoz és több száz másikhoz. Az AdRain oldalán a regisztráció ingyenes, bármelyik weboldal tulajdonosa regisztrálhat, és használhatja a reklámkiszolgáló és reklámdoboz-felügyeleti kódunkat” – mondta Miroszlav Kaszcarov a Szabad Európa bolgár szolgálatának.
„Az AdRain nem tulajdonosa a felsorolt tíz oldalnak. Az AdRain üzleti tevékenysége kizárólag a hirdetések kezelésére korlátozódik. A szóban forgó oldalak az AdRaint használják a hirdetések kezelésére, ez az egyetlen érintkezési pont” – tette hozzá.
Termékeny talaj
Az oroszbarát pártok, a politikai helyzet és az átlagemberek alacsony médiaismerete miatt az uniós tag Bulgária elsődleges célpontja a Kreml által irányított propagandának. Az ország régóta rosszul szerepel az EU éves médiaműveltségi indexében. Az Eurobarometer 2023. őszi felmérése szerint a megkérdezett bolgárok mindössze 44 százaléka kételkedett a közösségi médiából származó információkban, míg az uniós átlag hatvan százalék.
A Covid-járvány alatt terjesztett dezinformáció, amelynek nagy részéért az oroszbarát Bolgár Szocialista Párt és a szélsőjobboldali Újjászületés Párt a felelős, részben okolható az EU legszegényebb államában a fertőzési arányok ugrásszerű növekedéséért. 2022 óta a dezinformációs tevékenységek arra összpontosítanak, hogy erős vezetőként tüntessék fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és igazolják a Kreml háborúját Ukrajna ellen, amelyet végletesen korruptnak és fasisztának állítanak be.
A Factcheck.bg 2023-ban arról számolt be, hogy gombaoldalak hálózata terjesztette a Kreml dezinformációját, amely azt állította, hogy az Európai Unió országaiban élő ukrán menekültek gyermekeit elvették a szüleiktől.
Egy évvel korábban a StopFake ukrán tényellenőrző szervezet arról számolt be, hogy bolgár weboldalak olyan álhíreket terjesztettek, amelyek szerint Ukrajna népirtást követett el a kelet-ukrajnai Donbász régió lakossága ellen.
Mivel a dezinformációk egy része agresszorként ábrázolta a NATO-t, és az Oroszország elleni háborútól való félelmet szította a lakosság körében, Bulgária védelmi minisztere nemrég arra panaszkodott, hogy ez hatással van a hadseregre, mert egyre kevesebb bolgár jelentkezik katonai képzésre.
„Párttagok, köztisztviselők és egyes újságírók is részt vesznek az oroszbarát dezinformáció terjesztésében” – mondta Ralica Kovacseva, a bolgár Factcheck.bg főszerkesztője. A probléma nagysága ellenére Szófia keveset tett a dezinformációs kampányok ellen – tette hozzá.
Bulgáriában ismét politikai zűrzavar uralkodik, mivel a 2023. áprilisi választások után kötött megállapodás nehezen betarthatónak bizonyult. Az új kormány megalakítása kudarcba fulladt, ezért június 9-én, az EP-választással egyszerre újabb előrehozott parlamenti választás lesz, három éven belül már hatodik alkalommal.
„Újabb előrehozott választások előtt állunk, így nem számítok arra, hogy a közeljövőben pozitív fejlemények lesznek a dezinformáció elleni intézményes küzdelemben” – mondta Kovacseva.
