Öt gondolat a podcastból:

(1) Két mutató alapján indíthat az Európai Bizottság deficiteljárást egy tagállammal szemben: ha a költségvetés hiánya meghaladja a GDP három százalékát, vagy az államadósság a GDP arányában átlépi a hatvanszázalékos tűréshatárt.

(2) Nemrég alakította át az Európai Bizottság a deficiteljárás szabályait: a konvergenciatervet nem tavasszal, hanem szeptemberig kell benyújtaniuk a tagállamoknak, ebben még vázolhat a magyar kormány egy négyéves adósságcsökkentő pályát. Ha nem tartja magát a tervhez (azaz nem teljesülnek az abban foglalt számok), gyakorlatilag automatikusan, bizottsági döntés nélkül megindul az eljárás.

(3) A szigort az indokolja, hogy a koronavírus-járvány idején több tagállam fegyelmezetlen volt, megugrott a költségvetési hiány, hogy féken tudják tartani a gazdasági válságot. Most a bizottság úgy látja, hogy ideje visszatérni a költségvetési fegyelemhez.

(4) Bár nem Magyarország az egyetlen a határértéket meghaladó államháztartási hiánnyal, de a mértékében a nem dicsőséges élmezőnyhöz tartozik. A kormány feladata olyan terveket bemutatni, amelyek alapján három év alatt három százalék alá csökkenthető az államháztartási hiány. Ez nem megoldhatatlan, főleg, mivel ebben a kérdésben a bizottság elvárásai és a kormányzat saját magának kitűzött céljai összhangban vannak, azaz nincs olyan feszültség, mint a jogállamisági feltételrendszer esetén. De kérdés, mi lesz a választások idején, mert a kampány és az azt kísérő pénzszórás eddig több alkalommal a költségvetési hiány megugrásával járt.

(5) Magyarország már tetemes államháztartási hiánnyal érkezett az EU-ba, ezért indult az eljárás 2004-ben. Ez átívelt a szocialista kormányzáson. Bár Orbán Viktor kormányra kerülése után türelmi időt kért, de a görög- és az euróválság közepette elutasították. Sőt 2012-ben a kohéziós kifizetéseket (kötelezettségvállalásokat) is egy gazdasági feltételrendszerhez kötötte az Európai Bizottság, első alkalommal az EU történetében. Három hónapot adtak a költségvetési helyzet rendezésére, és ezt az akkori nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György irányításával meg is tette a kormányzat.

Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.