Az Európai Bizottság szerdán megtette az első lépést a túlzott mértékű hiányeljárás megindítására Magyarországgal és hat másik tagállammal szemben. Az eljárás hivatalosan júliusban indulhat, de a bizottság csak novemberben tesz majd konkrét ajánlásokat az államháztartási hiánynak a GDP három százaléka alá szorítására.
Hét uniós tagállam államháztartási helyzete indokolja az Európai Bizottság szerint a deficiteljárás megindítását – állapította meg a testület szerdán bemutatott jelentése, amely a tavaszi európai szemesztercsomag része. A bizottság szándéka, hogy a jelentés első tanácsi megvitatását követően és a következtetések fényében júliusban hivatalosan is kezdeményezze a túlzott mértékű hiányeljárás megnyitását Magyarországgal, Belgiummal, Franciaországgal, Olaszországgal, Máltával, Lengyelországgal és Szlovákiával szemben.
Ezt követően a – már a magyar soros tanácsi elnökség alatt – július 16-án összeülő pénzügyminiszteri tanácsnak kell a bizottság javaslata alapján döntést hoznia az eljárás megindításáról, Magyarország így több mint egy évtized után hamarosan újra annak az eljárásnak a része lesz, amelyet a korabeli sajtó „uniós szégyenpadnak” titulált. Hazánk az Orbán-kormány alatt, 2013-ban szabadult a deficiteljárás alól, miután az EU a mai napig példa nélküli módon beélesítette a makrogazdasági feltételességi klauzulát, kohéziós politikai kötelezettségvállalások befagyasztásával fenyegetve a kormányt.
Az Orbán-kormány azóta egészen a Covid-időkig, de 2022-ig mindenképpen – elsősorban a GDP növekedésének köszönhetően – a biztonságos zónában volt, de a 2022-es választás előtti túlköltekezés (laza fiskális politika) a sokáig laza monetáris politikával és az ukrajnai háború inflációs hatásaival együtt számottevő eltávolodást eredményezett az uniós fiskális szabályok szerinti, GDP-arányosan háromszázalékos hiány-referenciaértéktől. A bizottság így a 2023-as tényleges államháztartási hiány és a 2024-re előre jelzett deficitbecslés alapján a hiányeljárás megnyitását javasolja majd hazánkkal szemben.
Mivel azonban a deficiteljárások újranyitása a válságévek hatására elrendelt szünetet követően éppen egybeesik az április 30-án hatályba lépett, megreformált fiskális szabályok alkalmazásával, a túlzott mértékű hiány korrigálására vonatkozó bizottsági javaslat csak novemberben lesz esedékes, az őszi fiskális csomag keretében. Ekkor fog kiderülni , hogy a magyar kormánynak milyen időhatáron belül és milyen lépcsőkben kell visszaterelnie a hiányt a megengedett szint alá.
A bizottság szerint az indokolja az egyébként egylépcsős folyamat két szakaszra bontását, hogy a tagállamoknak az új szabályok értelmében szeptember 20-ig kell benyújtaniuk többéves fiskális terveiket, amelyekben azt kell bemutatniuk, hogy alapesetben miként csökkentik államadósságukat egy négyéves időszak alatt, és miként közelítik a GDP hatvanszázalékos referenciaértékéhez.
Magyarországon a bizottság néhány hete bemutatott tavaszi előrejelzése szerint az államháztartás hiánya a GDP 2022-es 6,2 százalékáról 2023-ra 6,7 százalékra emelkedett. A számottevő növekedést a brüsszeli elemzők a bevételek elmaradásával, az előzetesen vártnál lanyhább gazdasági teljesítménnyel és a költségvetési kiadási keretek túllépésével magyarázták.
A prognózis a GDP 5,4 százalékára becsüli a 2024-es államháztartási hiányt, elsősorban a gazdasági talpra állásnak és a közműcégek – a hatósági árszabályozás miatt keletkezett – veszteségeit kompenzáló szubvenciók tervezettnél alacsonyabb szintjének köszönhetően. A deficit változatlan kormányzati politika esetén – a bizottság meglátásai szerint – 2025-re a GDP 4,5 százalékára csökkenhet csak.
Mind a 2024-re, mind a 2025-re előre jelzett államháztartási hiány tehát jóval túlszárnyalja a GDP három százalékának megfelelő uniós referenciaértéket, és az egyébként elvileg figyelembe vehető enyhítő körülmények hiányában nem is nagyon hagy más választást az Európai Bizottság számára, mint azt, hogy a deficiteljárás megindítását javasolja.
A szerdai nagy bizottsági csomag további magyar vonatkozása, hogy a testület arra a következtetésre jutott, hogy Németország, Ciprus, Magyarország, Hollandia és Svédország továbbra is makroegyensúlyi hiányokkal néz szembe, ezért a procedúrában nem változtattak az eddigi besorolásukon.
A bizottság az európai szemeszter keretében nyilvánosságra hozta a 2024-es évre vonatkozó országspecifikus ajánlásokat, amelyek közül több is az államháztartás egyensúlyi állapotának megteremtésére vonatkozik.
