A dolgok jelenlegi állása szerint a Magyarország által elnökölt első pénzügyminiszteri tanácsülésen hoznak majd döntést a kormányok a deficiteljárás megindításáról hazánkkal és vagy egy tucat másik tagországgal szemben. A korrekciós intézkedésekről szóló ajánlásokra azonban valószínűleg az év végéig várni kell.
Az Európai Bizottság tavaszi makrogazdasági előrejelzése szerint – az aktuális információk alapján – Magyarországon 2024-ben a GDP 5,4 százalékának, jövőre pedig 4,5 százalékának megfelelő államháztartási hiány várható a 2023-as 6,7 százalékos deficit után.
A legfrissebb adatok fényében EU-források szerint biztosra vehető, hogy Magyarország is azon tagállamok között lesz, amelyekkel szemben a túlzott mértékű hiányeljárás megindítását javasolja majd júniusban (feltehetően június 19-én) az Európai Bizottság. Magyarország ezzel tizenegy év után újra a stabilitási és növekedési paktum korrekciós ága alá kerülhet a referenciaértéket meghaladó, GDP-arányosan három százalék feletti államháztartási hiány miatt.
Magyarország ellen korábban 2004 és 2013 között, kilenc évig folyt deficiteljárás. Egy ponton, 2012-ben még a makrogazdasági feltételrendszert is beélesítette az EU az Orbán-kormánnyal szemben, belengetve a kohéziós politikai források egy részének felfüggesztését.
Ehhez kapcsolódóan: Május végéig lehet kérni az átjelentkezést az önkormányzati és az EP-választáshoz
Az újabb eljárás alá vonás ugyanakkor kevésbé tűnik ellentmondásosnak, tekintettel a magyar kormány sorsában osztozó tagállamok nagy létszámára és arra, hogy az Orbán-kabinet hivatalosan három év alatt az előírt szint alá szeretné leszorítani a költségvetési hiányt. Ebben egyesek kételkednek, mivel két év múlva parlamenti választások lesznek, és a fideszes kormány előző alkalommal is óriási pénzosztásba fogott, hogy megnyerje magának a választókat.
Az előzetes forgatókönyv szerint a bizottság szokatlanul későn, csak június 19-én mutatja majd be az úgynevezett tavaszi gazdasági csomagot, benne a deficiteljárás megkezdésére vonatkozó tanácsi ajánlásokkal. Ezekről már a magyar soros EU-tanácsi elnökség alatt, július első felében összeülő pénzügyminiszterek dönthetnek, hivatalosan is megnyitva az eljárást Magyarországgal és a többi tagállammal szemben.
A korrekciós intézkedéseket felvázoló tényleges tanácsi ajánlások elfogadására azonban lapunknak nyilatkozó EU-diplomaták szerint valószínűleg az év végéig, novemberig-decemberig várni kell majd. Ennek az az oka, hogy a tagállamoknak a nemrég megreformált fiskális szabályok értelmében szeptember 20-ig kell prezentálniuk a bizottságnak azokat a többéves terveket, amelyek alapesetben egy négy évre szóló adósságcsökkentési pályát vázolnak majd fel. A jövőben a magas deficit mellett akkor is megindul az eljárás, ha a kormányok nem képesek tartani a bizottsági ajánláson alapuló, de első ízben tanácsi végrehajtási döntéssel szentesített és kötelezővé tett adósságpályát.
A deficiteljárás keretében elfogadandó ajánlásokkal célszerűnek tűnik megvárni a korábbi nemzeti konvergencia- és stabilitási tervek helyére lépő, új többéves tervek benyújtását és kiértékelését, ez magyarázza a máskor egy lépésben történő deficiteljárás-nyitás két szakaszra bontását.
A jövőben az adósságszabályok megszegése esetén kvázi automatikussá válna a deficiteljárás megindítása, de ez csak akkor releváns, ha egyébként egy tagállam államháztartási hiánya nincs a tilos zónában. Három százalék fölötti államháztartási hiány esetén ugyanakkor – ahogy eddig is – az adósság alakulásától függetlenül is eljárás alá lehet vonni egy tagállamot, hacsak nem minimálisan tér el a referenciaértékektől, és erre elfogadható indokot is fel tud hozni.
