Öt gondolat a beszélgetésből:

(1) A 2015-ös menekültválság után kezdte szigorítani saját szabályozását a magyar kormány. Az intézkedések nem voltak összhangban az Európai Bizottság megközelítésével, ezért indult az ügyben kötelezettségszegési eljárás.

(2) Az Európai Bíróság első ítélete megerősítette, hogy a magyar kormány megsértett három fontos menekültügyi uniós szabályozást, és a magyar eljárás kiigazítására kötelezett. Ez nem történt meg, ezért indult a második per, amely már a bírósági ítélet végrehajtásának elmaradását kérte számon. Ebben az eljárásban született június elején ítélet, amely kétszázmillió forintos bírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra.

(3) A magyar kormányfő a döntést pénzügyi zsarolásnak minősítette, és a magyar emberek és a határok megvédése mellett tett hitet. A bíróság azért szabott ki nagyobb bírságot az Európai Bizottság által kért büntetésnél, mert szándékosságot, rosszhiszeműséget, a szabályok tudatos megsértését vélelmezte a magyar kormány tetteiben, a törvénysértő állapot hosszú ideje tart, a helyzet feloldására pedig nem látnak szándékot.

(4) A kétszázmillió eurót ki kell fizetni, a napi egymillió eurós kényszerítő bírság esetében van egy kétszáz napos türelmi idő.

(5) Ha a magyar kormány megtagadja a bírság kifizetését, akkor az Európai Bizottság a kohéziós politikai forrásokat csökkentheti az összeggel.

Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.