Franciaországban a Nemzeti Tömörülés (RN) ellenfelei kedden újabb lépést tettek annak érdekében, hogy távol tartsák a hatalomtól a szélsőjobboldali pártot. Több jelölt is bejelentette: visszalép a választások hétvégi, második fordulójától, hogy elejét vegye az RN-ellenes szavazatok megoszlásának.
A helyi média becslései szerint több mint 180 jelölt erősítette meg, hogy nem indul a vasárnapi, második fordulóban a bejutásért az 577 tagú francia parlamentben. 18 óráig van lehetőségük másoknak is dönteni.
Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése mindenkit jóval megelőzött a vasárnapi, első fordulóban, amikor is Emmanuel Macron hazárdjátéka az előrehozott választások kiírására visszafelé sült el, és az államfő centrista tábora mindössze a harmadik helyet szerezte meg a sebtében megalakult baloldali szövetség mögött.
Ám még az elmúlt 24 óra manőverezései, a bevándorlóellenes, euroszkeptikus párt blokkolására irányuló „köztársasági front” létrehozása előtt sem volt egyértelmű, hogy az RN megszerezheti-e az abszolút többséghez szükséges 289 mandátumot.
A közvélemény-kutatók számításai az első forduló után 250–300 közé tették a Nemzeti Tömörülés majdani képviselőit, de ezt még a taktikai visszalépések előtt mérték, azelőtt, hogy a pártok arra szólították fel szavazóikat, hogy azt a jelöltet támogassák, akinek a legnagyobb az esélye nemzeti tömörüléses vetélytársa legyőzésére.
„A meccs még nem ért véget – mondta Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere a France 2-nek. – Minden erőnket mozgósítanunk kell.”
A pénzpiacokon hétfőn a megkönnyebbülés jelei látszottak amiatt, hogy a szélsőjobb nem teljesített még jobban, de a reakciót tompította, hogy a parlament döntésképtelensége azzal a kockázattal jár, hogy Macron elnöksége végéig, 2027-ig megbénulhat a francia politika.
„Köztársasági front”
Kezdetben senki nem volt biztos abban, hogy Macron szövetségesei visszalépnének-e az egyéni körzetekben jobb helyet szerző riválisaik javára, ha a Jean-Luc Mélenchon-féle radikálisan baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) pártot képviselik.
Macron azonban hétfőn a miniszterek zárt ajtók mögött tartott ülésén az Élysée-palotában kijelentette, hogy a legfőbb prioritás a Nemzeti Tömörülés hatalomra jutásának megakadályozása, és szükség esetén szabad támogatni az LFI jelöltjeit.
A „köztársasági front” korábban is működött – például 2002-ben, amikor az összes tábor szavazói túlnyomó többségükben Jacques Chiracot támogatták, hogy le tudja győzni Le Pen apját, Jean-Marie-t az elnökválasztáson.
Nem biztos azonban, hogy manapság a választók hajlandók követni a politikai vezetők útmutatásait arra vonatkozóan, hogy kire adják le a szavazatukat, miközben Marine Le Pen sikerrel igyekezett finomítani pártja imázsán, hogy milliók számára elfogadhatóbbá tegye.
Le Pen kedden megismételte, hogy a Nemzeti Tömörülés nem próbálkozna kormányalakítással, ha nem jutna működőképes többséghez a parlamentben.
„Nem juthatunk egyezségre a kormányalakításról, ha nem tudunk cselekedni. Ez szavazóink leghitványabb elárulása lenne” – mondta a France Inter rádiónak.
Le Pen ízelítőt adott abból, hogy milyen rossz hangulat uralkodna, ha a hatalmat meg kellene osztani Macron és egy Nemzeti Tömörülés vezette kormány között, amikor azokra a médiaspekulációkra utalt, amelyek szerint Macron új emberek kinevezését tervezi a közszféra kulcsposztjaira, megakadályozandó politikája megvalósításában a Nemzeti Frontot.
Bár bizonyítékokról nem ejtett szót, Le Pen közölte: minden ilyen lépés „adminisztratív puccsnak” minősülne.
