A két és fél éve tartó háború nehézségei mellett Ukrajna azzal a problémával is szembesül, hogy az orosz agresszióval szemben a védekezés szempontjából kulcsfontosságú katonai támogatások egyre jobban függenek a változó washingtoni politikai széljárástól.
Az amerikai segítségnyújtás mintegy féléves késlekedése teret nyitott az inváziós erők előrenyomulásának, az ukrán hadsereg így most azért harcol, hogy megfékezze a túlerőben lévő ellenség lassú, de fokozatos térnyerését.
„A következő két-három hónap lesz valószínűleg a legnehezebb idén Ukrajna számára” – húzta alá Michael Kofman, a Carnegie Alapítvány munkatársa.
A háttérben lappang egy másik, Ukrajna számára kínzó kérdés, hogy meddig tarthat vajon a védekezés szempontjából kritikus fontosságú politikai és katonai támogatás a Nyugat részéről.
Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt a napokban az Ukrajna támogatását élesen ellenző J. D. Vance ohiói szenátort nevezte meg alelnökjelöltjének, aki szerint az Egyesült Államoknak inkább a saját problémáival kellene foglalkoznia egy másik kontinensen zajló fegyveres konfliktus helyett.
Ez egybecseng az exelnök álláspontjával, aki többször hangoztatta, hogy megválasztása esetén még januári beiktatása előtt véget vet a háborúnak. Azt nem árulta el, hogyan képzeli el.
Az ukrajnai háború mindkét oldalon már több tízezer emberéletet követelt, és nincs semmi jele annak, hogy a konfliktus a rendezés felé tartana.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elemzők szerint el akarja húzni a háborút annak reményében, hogy idővel gyengülni fog a nyugati országok elkötelezettsége Ukrajna támogatása mellett.
Ukrajna a következő főbb kihívásokkal néz szembe:
Harctéri helyzet
Oroszország jelenleg Ukrajna területének 18 százalékát tartja megszállás alatt, miután a védelmi erők sikerrel kiszorították a támadókat számos elfoglalt körzetből az invázió megindítása után.
Az orosz haderő nem ért el komolyabb eredményeket azóta, hogy februárban elfoglalta Avgyijivkát, az egységek a határ menti területeken próbálnak előretörni: az északkeleti Harkivban, a keleti Donyeckben és a déli Zaporizzsjában.
Ukrajna időnyerési céllal rugalmas védelmi stratégiát alkalmaz, bizonyos területeket átengedve fárasztja az orosz csapatokat, amíg a nyugati utánpótlás el nem éri a frontvonalat. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország nagy valószínűséggel hosszú távon meg tud nyerni egy felőrlő háborút, hacsak az ukrán fegyveres erők nem képesek a meglepetés erejével ellentámadásba lendülni.
Moszkva arról tájékoztatott vasárnap, hogy ellenőrzés alá vonta a donyecki Urozsajne települést. Kijev ezzel szemben közölte, hogy még folynak a harcok. Az orosz hadvezetés célja a közeli, stratégiai fontosságú Csasziv Jar elfoglalása, ami lehetővé tehetné a mélyebb behatolást a területre.
A washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) kiemelte: az ukránoknak jórészt sikerült megállítaniuk az orosz előrenyomulást Harkiv körül.
Ezzel párhuzamosan Oroszország nagy erőkkel támadja az ukrajnai polgári infrastruktúrát, előző héten például egy kijevi gyermekkórházra mért csapást, illetve többtucatnyi civil halálát okozták.
Az energiahálózat
Oroszország kegyetlen és szüntelen rakéta- és dróncsapásainak egyik fő célja Ukrajna áramellátásának megbénítása.
Az ukrán elnök szerint a bombázások az ország hőerőműveinek mintegy nyolcvan százalékát és a vízerőművek egyharmadát semmisítették meg.
Elemzők szerint Ukrajnára minden bizonnyal újabb kemény tél vár.
Ukrajna hatalmas ország, ezért igencsak jelentős légvédelmi kapacitásokra, Volodimir Zelenszkij szerint huszonöt Patriot rendszerre lenne szükség teljes területének lefedéséhez.
Lőszerek
Folyamatosan érkeznek az újabb szállítmányok a fronton szolgáló ukrán egységekhez, mérsékelve súlyos hátrányukat a tüzérségi lövedékek terén, és lehetővé téve a helyzet stabilizálását.
De időbe telik, amíg az ukrán fegyveres erők teljesen feltöltik a készleteiket. Ukrajna legalább év végéig nem lesz képes ellentámadásba lendülni – vélik katonai elemzők.
Oroszország eközben rekordösszeget költ a hadseregére, hogy finanszírozza kíméletlen háborúját.
Erődítések
Oroszország taktikája a városok és a falvak szétzúzása, élhetetlenné tétele. Óriási siklóbombák a földdel teszik egyenlővé az épületeket, majd bevonulhat az orosz gyalogság.
Ukrajna későn kezdett védelmi vonalakat építeni, de jelentések szerint az elmúlt hónapokban javult az infrastruktúra e téren.
Kiterjesztett katonai sorozás
Ukrajna áprilisban kiterjesztette a katonai szolgálatra behívandó személyek körét. Ennek legfőbb célja a kimerült és megfogyatkozott hadsereg feltöltése.
Zelenszkij hétfőn arról számolt be, hogy a sorozás jól halad, noha az országnak nincs elegendő és megfelelő gyakorlóterepe az újoncok kiképzéséhez. Emellett tizennégy dandár még nem kapta meg az ígért nyugati fegyvereket.
Fegyverek
A NATO-tagállamok múlt heti csúcstalálkozójukon lépéseket tettek a támogatás és a kiképzés hosszú távú biztosítása érdekében.
A szövetségesek további Stinger légvédelmi rakéták Ukrajnába küldéséről határoztak, illetve rövidesen megérkezhetnek az első F–16-os vadászrepülőgépek is.
Zelenszkij ennek ellenére csalódott. Szerinte Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, ha az Egyesült Államok nem vonja vissza azokat a korlátozásokat, hogy az általa leszállított fegyverekkel nem támadható katonai célpont Oroszországon belül.
