Hogyan és mikor érhet véget Vlagyimir Putyin orosz elnök 25 éve tartó uralma, és ki veheti át a helyét? Ezeket a kérdéseket tette fel a Szabad Európa orosz oknyomozó csoportja több tucat Oroszország-szakértőnek világszerte, akik összesen 34 lehetséges utódot neveztek meg.
A 71 éves Vlagyimir Putyin 1999 augusztusa óta Oroszország elnöke vagy miniszterelnöke. Egyre keményebben lép fel a másként gondolkodók ellen, miközben egy olyan autoriter rendszert épített ki, amely politikai zavarok, gazdasági válságok, háborúk és a globális Covid-járvány ellenére is tartósnak bizonyult.
Januárban, amikor Putyin arra készült, hogy ötödik elnöki ciklusáért induljon a szigorúan felügyelt választáson, a BBC tudósítója megkérdezett egy nyugdíjast a közép-oroszországi Rzsev városában, hogy van-e valaki, aki Putyin helyére léphetne.
„Jelenleg nincs – válaszolta az asszony, megismételve a narratívát, amelyet a Kreml gondosan kimunkált Putyin uralkodása alatt. – Talán Putyin később talál majd valakit, de szerintem még sokáig hatalmon lesz” – mondta.
A Putyin utáni gondolkodás nehézségei ellenére a Szisztema – a Szabad Európa orosz oknyomozó részlege – több mint 150 ismert orosz, amerikai és európai Oroszország-szakértőnek, politológusnak, szociológusnak és újságírónak tette fel a kérdést. Több mint negyvenen válaszoltak arra, hogy melyek a legvalószínűbb forgatókönyvek Putyin leváltására, és ki lehet az utódja.
Sok szakértő hangsúlyozta, hogy az ilyen spekulációk valójában a fantázia területére tartoznak, hozzátéve, hogy az utód pontos megnevezése lehetetlen. Többen azt mondták: semmi jel nem utal arra, hogy Putyinnak világos elképzelése lenne rá, vagy hogy keresné az utódját.
„A Putyin-rendszer meggyengülése és válsága Putyin természetes öregedésével jön el, annak a következménye lesz” – mondta Volodimir Feszenko ukrán politológus.
Míg a halál el nem választ
A szakértők többsége szerint az orosz hatalomváltás legvalószínűbb időpontja Putyin halála. Szinte az összes elemző ezt tartotta a legvalószínűbbnek, nyolcan pedig az egyetlen lehetséges verziónak.
Huszonhárman azt mondták, hogy puccs vagy az eliten belüli felkelés válthatná ki a hatalomátvételt.
Mindössze öt válaszadó említette a polgárháború vagy a forradalom lehetőségét Oroszországban, ami valamivel kevesebb, mint azok száma, akik szerint Putyin hatalmának végét egy orosz katonai vereség válthatja ki. Az egyik szakértő úgy vélte, Putyin bukását egy nagyobb katasztrófa – például egy atomerőműben – vagy egy globális gazdasági összeomlás okozhatja. Egy másik megjegyezte, hogy súlyos betegség esetén félre lehetne állítani egy puha puccs keretében.
A válaszadók egyike sem említette, hogy Putyin uralma demokratikus választás eredményeként érne véget Oroszországban. Andrej Zaharov újságíró azonban megjegyezte: „Oroszország egy napon szabad lesz.”
A szóba jöhető utódok
A szakértőket arra is megkérték, hogy nevezzék meg Putyin lehetséges utódait két különböző forgatókönyv esetén: az első, amelyben Putyin maga is részt vesz – például úgy, hogy kinevez egy általa kedvelt utódot, ahogy Borisz Jelcin elnök tette vele –, a második, amelyben Putyin meghal, vagy más módon nem vesz részt.
Az első forgatókönyvvel kapcsolatban 19 szakértő Mihail Misusztyin miniszterelnököt, 18 pedig Alekszej Gyumint, az államtanács titkárát, Putyin volt testőrét említette. Többen mondták Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, Dmitrij Medvegyev volt elnök és Andrej Belouszov védelmi miniszter nevét.
Két szakértő szerint Putyin a Ljudmila Putyinával kötött házasságából származó legfiatalabb lányát, Katyerina Tyihonovát nevezheti meg, míg egy szakértő a legidősebb lányára, Marija Voroncovára tippelt.
A második forgatókönyv szerint – amikor Putyin nem vesz részt a kiválasztási folyamatban – a válaszadók többsége szintén Misusztyint nevezte meg, Szobjanyin a második helyen végzett. Hét válaszadó említette Nyikolaj Patrusevet, az elnök tanácsadóját, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Biztonsági Tanács korábbi vezetőjét, öten pedig Patrusev fiát, Dmitrij Patrusev miniszterelnök-helyettest.
A szakértők összesen 34 lehetséges utódot neveztek meg a 75 éves Valentyina Matvijenkótól, a Föderációs Tanács elnökétől kezdve a 37 éves Tyihonováig. Egyikük Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezetőre tippelt, annak ellenére, hogy hírek érkeztek súlyos egészségügyi problémáiról.
Egy másik szakértő a 61 éves, száműzetésben élő disszidens üzletembert, Mihail Hodorkovszkijt említette mint Putyin utódját egyik esélyes jelöltként. Ő az egyetlen ellenzéki, akit a válaszadók megneveztek.
Alekszej Navalnij, Putyin legjelentősebb ellenfele három év fogva tartás után váratlanul meghalt egy sarkvidéki börtönben.
Több szakértő megjegyezte, hogy lehetetlen megjósolni a lehetséges utódot, mert sok minden függ az átmenet körülményeitől.
„Egy hirtelen változás esetén annak van a legnagyobb esélye, aki betölti a miniszterelnöki posztot – írta az egyik elemző. – Ezen kívül minden puszta találgatás. Jöhet olyan ember is, akinek a neve eszünkbe sem jut” – tette hozzá.
„Egyszerűen nem lehet tudni előre” – mondta, felidézve, hogy kevesen nevezték volna meg Nyikita Hruscsovot Joszif Sztálin szovjet diktátor utódjának.
Fjodor Kraszeninyikov orosz politikai elemző Putyin kormányzati rendszerének átláthatatlanságát hangsúlyozta: „Azt sem tudjuk, hogy valójában kik tartoznak Putyin legbelsőbb köréhez.”
Szergej Szanovics, a Stanford Egyetem Hoover-ösztöndíjasa azt mondta: valószínűnek tartja, hogy Oroszországban nem lesz politikai átmenet 2036-ig, Putyin hatodik és – a jelenlegi jogszabályok szerint – utolsó lehetséges elnöki ciklusának végéig.
„Ha most lenne váltás, én a fiatalabb Patrusevre fogadnék – jegyezte meg. – De nem hiszem, hogy ez 2036-nál korábban megtörténik, amikor Dmitrij Patrusev már hatvanéves lesz, ami azt jelenti, hogy valaki olyan jöhet, aki fiatalabb” – tette hozzá.
