Alszu Kurmaseva, Evan Gershkovich és Paul Whelan – a hidegháború óta legnagyobb fogolycsere során kiszabadult három amerikai állampolgár – visszatért az Egyesült Államokba, ahol Joe Biden elnök és a családjuk üdvözölte őket a Washington melletti Andrews légi támaszponton, hatalmas éljenzés közepette.
Törökországból érkeztek, ahol részben a csere folyt augusztus 1-jén. Ők hárman annak a tizenhat fogolyból álló csoportnak a tagjai, akiket Oroszország és közeli szövetségese, Belarusz nyolc olyan oroszért cserében engedett el, akiket az Egyesült Államokban és több más országban tartottak fogva.
Biden, aki a nap folyamán a Fehér Házban sajtótájékoztatón üdvözölte a történelmi cserét, Kamala Harris alelnökkel együtt köszöntötte mindhármukat a családtagok, kollégák és a média jelenlétében.
Kurmaseva, a Szabad Európa újságírója, Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Whelan, aki egy michigani biztonsági céget vezet, egyaránt amerikai állampolgár.
Whelan szállt ki elsőként a gépből. Biden azonnal megölelte a reptér aszfaltján. Őt Gershkovich követte, akit szintén megtapsoltak, miközben átölelte az elnököt.
Kurmaseva szállt le utolsóként, a tömeg tapsától kísérve ő is megölelte Bident.
Arra a kérdésre, hogy mit mondana Putyinnak a csere után, az elnök azt válaszolta: „Álljon le”; arra a gyakorlatra utalva, hogy kétes vádakkal vettek őrizetbe amerikaiakat.
„Nem vagyok vevő az ötletre, hogy (…) hagyjuk a börtönben megrohadni ezeket az embereket csak azért, mert másokat is elfoghatnak” – tette hozzá az elnök, visszautasítva azokat a bírálatokat, amelyek szerint a cserék más amerikaiak fogva tartásához vezethetnek.
Biden korábban megjegyezte, hogy a fogolycseréhez „jelentős engedményre” volt szükség Németország részéről, amely szabadon engedte Vadim Kraszikov orosz FSZB-ezredest, akit 2019-ben azért ítéltek el, mert meggyilkolt egy volt csecsen harcost Berlinben.
A fogolycsere résztvevője volt Vlagyimir Kara-Murza másként gondolkodó orosz–brit kettős állampolgár, akit azért csuktak le, mert bírálta Oroszország Ukrajna elleni teljes körű invázióját.
Kara-Murza zöldkártyával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy tartósan az Egyesült Államokban éljen és dolgozzon, ám ő először Németországba utazott. Családja jelenleg az Egyesült Államokban él, a következő napokban várhatóan találkozik velük.
Miután egy kis időt tölt a hozzátartozóival és a barátaival, Kurmaseva, Gershkovich és Whelan a texasi San Antonióba utazik, ahol orvosi kezelés vár rájuk, és amerikai tisztviselők kérdezik ki őket. Az Oroszországból és Belaruszból elengedett tizenhat fogolyból öt német és hét orosz állampolgár, az utóbbiak politikai foglyok voltak a saját országukban.
Olaf Scholz német kancellár azt mondta: nehéz volt a döntés az elítélt bérgyilkos Kraszikov szabadon bocsátásáról.
„Senki nem döntött még könnyen arról, hogy kitoloncol egy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkost alig néhány év után” – mondta Scholz a németországi Kölnben, ahová a kiszabadult foglyok egy része érkezett.
„A megbüntetését követelő államérdeket kellett mérlegre tenni az oroszországi börtönben lévő ártatlan emberek és politikai foglyok egészségét és egyes esetekben életét fenyegető veszélyekkel” – mondta újságíróknak.
Biden azt mondta, hogy Németország semmit sem kért cserébe. Az elnök hozzátette, hogy a fogolycsere „erőteljes példája annak, miért fontos, hogy legyenek barátaink a világban”.
Lengyelország, Szlovénia és Norvégia is szerepet játszott a cserében azzal, hogy visszaengedett orosz foglyokat Moszkvába.
A NATO-szövetséges Törökország, amely Moszkvával is jó kapcsolatokat ápol, nagymértékben részt vett a cseréről folytatott tárgyalások elősegítésében, Ankara adott otthont a tényleges fogolycserének is.
A hidegháború óta a legnagyobb fogolycsere meghitt pillanatai
