Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) A koronavírus-járvány idején az Európai Bizottság felfüggesztette a költségvetési szabályok alkalmazását, így a deficiteljárások sem indultak meg. Akkor fontosabb volt a gazdasági válság ellensúlyozása, a munkahelyek fenntartása költekezéssel. Ennek meg is lett az eredménye: több tagország átlépte a szabályokban rögzített hiányt.
(2) Az Európai Bizottság jelezte, hogy a válság enyhülésével visszatér a költségvetési egyensúly ellenőrzéséhez. A jelek szerint továbbra is elnézők: ha a deficit túllépése pár tized százalékpontos, vagy indokolt a túlköltekezés, eltekint az eljárás megindításától.
(3) Magyarország esetében nem találtak enyhítő körülményeket. Az Eurostat 2023-ról szóló, hitelesített adata szerinti a GDP 6,7 százalékára rúgott a tavalyi hiány, ami több mint a megengedett duplája. Nem túl kecsegtető a 2024-es év végére szóló előrejelzés sem: a kormány 4,5 százalékos hiányt vár, a bizottság ennél csaknem egy százalékponttal magasabb, 5,4 százalékos deficitet prognosztizál.
(4) Az európai uniós források fontos hajtóerőt jelentenek a gazdasági fejlődésben, de nagy részük továbbra sem érhető el a magyar kormány számára, így szűkebb a mozgástér a hiány csökkentésére. A beruházások visszafogása és a megszorítások jelenthetnek megoldást, de főleg az utóbbi népszerűtlen és politikailag kockázatos intézkedés. Magyarország ellen már indult túlzottdeficit-eljárás: 2012-ben, Matolcsy György pénzügyminisztersége idején. Erre az Orbán-kormány gyorsan reagált, három hónap alatt teljesítette az elvárásokat, így akkor nem került sor uniós források zárolására.
(5) Az EU-s pénzügyminiszterek tanácsa kidolgoz egy javaslatcsomagot a magyar kormánynak, de ezzel valószínűleg megvárják az államadósságra vonatkozó új szabályok életbelépését. A GDP arányában Magyarország 73,5 százalékos államadósságot halmozott fel, ez is felette van az EU-ban elvárt, legfeljebb hatvanszázalékos szintnek. Ennek csökkentésére a magyar kormánynak egy négy–hét évre szóló tervet kell kidolgoznia ősszel, és a pénzügyminiszteri tanács elé terjesztenie. Ennek ismeretében év végéig alakítják ki az ajánlásokat.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
