Az afgán gazdák, akiket már így is megviseltek az elmúlt hónapokban az országot sújtó természeti katasztrófák, bírálták a tálibokat, amiért usrt, egy iszlám adót vetnek ki a termésükre.
Favad már így is komoly nehézségekkel szembesült az októberi nyugat-afganisztáni földrengés miatt, amely súlyosan megrongálta otthonát és gazdaságát. A tálibok azonban újabb bénító pénzügyi csapást mértek a nyugati Herát tartományban élő gazdálkodókra.
Favadot, aki lencsét és búzát termeszt, nemrég arra kényszerítették, hogy fizessen usrt, azaz iszlám adót a termés után.
„A nyomor eláraszt minket, de kénytelenek vagyunk adót fizetni a táliboknak” – mondta Favad a Szabad Európa által működtetett Azadi Rádiónak. Nevét saját védelme érdekében megváltoztattuk.
A 2021-es hatalomátvétel óta az el nem ismert és pénzszűkében lévő tálib kormány a bevételek növelése érdekében vetette ki a termésadót. Míg az adóbeszedés kezdetben szórványosan és egyenetlenül folyt az országban, később szigorítottak.
Ez sok gazdát feldühített, akik szerint a militáns csoport nem vette figyelembe az elszenvedett veszteségeket.
Afganisztánban az elmúlt években számos halálos természeti katasztrófa pusztított, például földrengések, áradások és súlyos aszály, ami súlyosbította a világ legnagyobb humanitárius válságát az országban.
Tálib adók
A tálibok tízszázalékos adót vetettek ki az öntözött földekről származó termésre, és ötszázalékosat a nem öntözött terményekre. A befizetéseket az iszlám törvények szerinti kötelezettségnek minősítették.
A tálibok nagymértékben támaszkodnak az agresszív adóztatásra a bevételeik növelése érdekében. Mindent megadóztatnak az áruszállítástól kezdve a boltok előtti tábla kihelyezéséig.
A nem átlátható tálib kormányzás és az alapvető szolgáltatások romlása vagy leállása miatt az afgánok elégedetlenek, hogy nem kapnak semmit cserébe.
Az előző, a Nyugat által támogatott afgán kormány nem vetett ki iszlám adókat, például zakatot, egy 2,5 százalékos vagyonadót sem, amelyet a tálibok szintén beszednek az emberek becsült vagyona után. A zakat az iszlám öt pillérének egyike, minden muszlim számára kötelezettség.
A tálibok 19 évnyi uralmuk alatt beszedték az usrt és a zakatot az irányításuk alatt élő afgánoktól, köztük az ópiumtermesztő földművesektől. Az adó az egyik fő bevételi forrásuk.
„Semmim sem maradt”
Avalmir egy másik afgán földműves, aki kritizálja a tálibok agresszív adóbeszedését. Kabul mellett van farmja. Azt mondja, hogy idén körülbelül 45 kiló búzát kellett átadnia a táliboknak a 450 kilós termésből.
„Kényszerítettek, hogy fizessek, annak ellenére, hogy a tavaszi áradások miatt veszteséget szenvedtem el” – mondta az Azadi Rádiónak.
Ali Reza, az északi Szar-e Pul tartományban élő földműves szerint a tálibok magas adókat vetnek ki az elszegényedett afgánokra, anélkül hogy cserében biztosítanák az alapvető szolgáltatásokat.
„Azt akarjuk, hogy a tálib kormány javítsa meg az útjainkat, építsen új kórházakat és iskolákat” – mondta az Azadi Rádiónak.
Kaszim, aki az északkeleti Badahsan tartományban gazdálkodik, azt mondta, hogy a tavaszi áradások tönkretették a termés egy részét, nem tudja kifizetni az usrt. „Nincs mit adnom nekik” – mondta.
A tálib mezőgazdasági minisztérium nem válaszolt az Azadi Rádió megkeresésére.
A legtöbb iszlám országban nem vetnek ki kötelező iszlám adót az állampolgárokra. Néhány országban a zakat adományként fizethető, amit szegényeknek és rászorulóknak szánnak.
A kormányok által beszedett zakat kritikusai, köztük iszlám tudósok és segélyszervezetek úgy vélik, hogy a gyakorlat nem enyhítette a szegénységet a muszlim világban. Azt állítják, hogy a pénzt gyakran elpazarolják és rosszul költik el.
Egy afgán egyházi vezető – aki tartva a megtorlástól név nélkül nyilatkozott – azt mondta, hogy a táliboknak „még csak felhatalmazásuk sincs” az iszlám adók beszedésére.
Az iszlám szerint a muszlimokat arra ösztönzik, hogy adakozzanak a közösségük szegényeinek. A kormányoknak – szerinte – nincs felhatalmazásuk arra, hogy iszlám adókat vessenek ki és szedjenek be.
