Ukrajna folytatja a behatolást a határ mentén fekvő orosz Kurszki területen, jelenleg több száz négyzetkilométert tart az ellenőrzése alatt. A cél egy ütközőzóna létrehozása, nem orosz területek megszerzése vagy megszállása – közölték Kijevben.
Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 19-én bejelentette, hogy az ukrán erők 92 települést tartanak az ellenőrzésük alatt az oroszországi Kurszki területen, mostanáig több mint 1250 négyzetkilométer felett vették át az irányítást ellenséges földön a meglepetésszerű behatolás közel két hete alatt.
Zelenszkij azt mondta, hogy az ukrán erők teljesítik a feladatukat a kurszki behatolás folytatásával. Közben Moszkva elismerte, hogy az ukránok egy harmadik hidat is megrongáltak a Szejm folyón, amely kulcsfontosságú az orosz csapatok mozgásához a térségben.
Ám Zelenszkij egyik vezető tanácsadója, Mihajlo Podoljak a Current Time-nak, a Szabad Európa orosz nyelvű szerkesztőségének arról beszélt, hogy az orosz invázióval ellentétben az ukrán hadműveletnek világos keretei vannak, amelyek magukban foglalják a nemzetközi jogszabályok betartását és a polgári lakosság védelmét. „Ukrajna nem kíván lakott területeket megszerezni, vagy megszállni ezt a területet” – mondta augusztus 19-én.
„Ez másfajta háború. Olyan háború, amelyet pontosan körülír a nemzetközi jog, illetve azok az egyezmények, amelyek szabályozzák a harcok résztvevőivel és különösen a nem harcolókkal, a polgári lakossággal szembeni viselkedést a területen.”
Ukrajna augusztus 6-án indította meglepetésszerű ellentámadását az orosz Kurszki területen; ezzel megváltoztatta a két és fél éve folyó háború dinamikáját, valamint 120 ezer embert késztetett otthona elhagyására.
Zelenszkij augusztus 18-án azt mondta, hogy Ukrajna fő feladata „a lehető legtöbb orosz harci potenciál elpusztítása és a lehető legnagyobb ellentámadás végrehajtása” ütközőzóna kialakítása céljából.
Podoljak a Current Time-nak azzal magyarázta a zóna szükségességét, hogy Moszkva határ menti területeket használt az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásokhoz hetven-nyolcvan kilométer mélyen a határtól.
„A határ mentén, beleértve a Kurszki területet, tüzérséget telepítenek az államhatártól egy-két kilométerre, ballisztikus rakétakilövőket, rakéta-sorozatvető rendszereket telepítenek” – mondta.
„Vegyük csak az ukrán Szumi területet pontosan a Kurszki területtel szemben. Naponta körülbelül öt-hatszáz lövedéket lőttek ki a Szumi területre. Az orosz fegyverek visszaszorítása száz kilométeres mélységig már lehetővé teszi a civil lakosság védelmét az ukrán határvidéken, például a Csernyihivi, a Szumi és a Harkivi területen.”
Azokkal a civilekkel kapcsolatban, akik most az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt álló területen maradtak, Podoljak közölte, hogy Kijev eleget tesz a nemzetközi humanitárius jog minden követelményének.
„Nyilvántartást vezetünk a civilekről. A nemzetközi jog nagyon szigorúan megköveteli a tényleges felelősségvállalást a lakosságért, a polgárokért és a nem harcolókért. A nemzetközi humanitárius jog egyértelműen meghatározza, hogy mi a felelősségünk egy katonai akció esetén abban a zónában, amelyet ténylegesen ellenőrzünk. A nyilvántartásokat természetesen frissítjük, a fiaink megnézik, hogy ki van ott, kit hova kell küldeni és így tovább.”
Augusztus 19-én Zelenszkij ismét arra kérte Ukrajna szövetségeseit, hogy engedélyezzék nagy hatótávolságú fegyverek használatát mélyen orosz területen fekvő célpontok ellen.
„Ukrajnát egyetlen döntés választja el attól, hogy megállítsa az orosz hadsereg előrenyomulását a fronton, és ezt a partnereinktől várjuk: a döntést a nagy hatótávolságú képességekről” – mondta.
Az Egyesült Államok és Ukrajna más szövetségesei korlátozták az ilyen fegyverek használatát, mert attól tartanak, hogy az a háború eszkalációjához vezethet.
Podoljak ugyanakkor azt mondta, hogy csak akkor történne eszkaláció, ha Ukrajna Oroszországhoz hasonló módon járna el, és polgári területeket támadna, ami Kijevet erkölcsileg egy szintre helyezné Moszkvával.
„Nincs semmi értelme annak, hogy nagyvárosokat vagy lakott területeket támadjunk. Ez nem old meg semmit, és olyanná tenné az ukrán hadviselést, mint amilyen az orosz, ami teljesen értelmetlen – mondta Podoljak. –Hangsúlyozom: Ukrajna teljesen más módon vív háborút. Ismétlem: nincs értelme polgári objektum megsemmisítésének. Csak a katonai infrastruktúra megsemmisítésének van értelme.”
Az Egyesült Államok, Ukrajna fő szövetségese és a modern fegyverrendszerek szállítója továbbra is ellenzi, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket használjon csapásmérésre mélyen orosz területeken.
„Azt mondom, hogy a politikánk nem változott. Egyszerűen nincs mit hozzátennem ehhez” – válaszolta Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője augusztus 19-én egy kérdésre.
Mindeközben az ukrán légvédelmi rendszerek elhárítottak egy Kijev elleni rakétatámadást augusztus 20-án. Ez volt az orosz hadsereg ötödik ilyen támadása ebben a hónapban az ukrán főváros ellen – jelentette a légierő.
Egyelőre úgy tudni, hogy nincsenek áldozatok, és kár sem keletkezett – tette hozzá.
