Most már biztos, hogy az eredetileg tervezett céldátum nem teljesült, nem tudott végleges biztosjelölti névsort állítani az általa felvetett első határidőre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke. A jelölti lista összeállítása többnyire zárt ajtók mögött történik, de azért ki-kiszivárognak információk.

Öt fontos gondolat a beszélgetésből:

(1) Első körben nem tudta teljesíteni az újraválasztott elnök, Ursula von der Leyen az előző ciklusban csodaszámba menő helyzetet, hogy az Európai Bizottság biztosainak fele nő legyen. A tagállamok jelöltjeiből összeálló nem hivatalos listán kétharmados fölényben vannak a férfiak. Nem példátlan a női egyenlőség képviselete, hiszen az elmúlt ciklusban több uniós intézmény vezetői szintjén követték ezt az arányt.

(2) Úgy tudni: az elnök megpróbált nyomást gyakorolni jellemzően a kisebb tagállamok vezetőire, hogy a női kvótára tekintettel nevezzék meg a jelöltjeiket, de ez láthatóan ellenállásba ütközött. Többször emlékeztetett arra, hogy csak akkor részesíti előnyben a női jelöltet, ha ezt a szakmai felkészültsége is indokolja.

(3) A biztosjelöltek európai parlamenti meghallgatás előtt állnak, majd a szakbizottságok értékelik a bemutatkozásukat. Ezután kerülhet sor a szavazásra: az EP dönt a személyükről. Ebben a folyamatban megjelenhet a politika is, hiszen szempont, hogy a parlamenti pártok erőviszonyai tükröződjenek a biztosi kollégiumban. Megbízható információk nincsenek, nem kizárt, hogy a kiszivárgott értesülések forrása maga a bizottsági elnök köre, aki így teszteli a különböző felállásokat.

(4) Hat jelölt már ismerős, ők az előző ciklusban is biztosok voltak, de nem feltétlenül ugyanazért a területért lesznek felelősek. Ez is a tárgyalások része, hiszen a megajánlott tárcák súlyával lehet előnyösebb pozícióba hozni egy tagállamot vagy kormányt. Ezekben a döntésekben szerepet játszhat az előző ciklus alatt nyújtott teljesítmény és az együttműködési hajlam is.

(5) A magyar kormányfő az eddigi magyar biztost, Várhelyi Olivért jelölte újra. Úgy tudni, hogy az EU bővítésével és szomszédságpolitikával foglalkozó eddigi poszt helyett a többnyelvűségi, oktatási és sporttárcát kapná. Ezek olyan területek, amelyek szinte teljesen tagállami hatáskörbe tartoznak, tehát az Európai Bizottságnak vagy a biztosnak kevés beleszólása van. Ez az ő esetében megkönnyítheti az Európai Parlament támogatásának megszerzését. Ha valóban ez lesz a feladata, akkor egy olyan területért felel majd, amely az egyik ütközőpont a bizottság és a magyar kormány között az egyes felsőoktatási intézmények alapítványi finanszírozásba adása óta.

Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.