A bővítési folyamat 2023-ban és 2024-ben új lendületet vett – húzza alá az Európai Bizottság 2024-es bővítési jelentésében, amelyet szerdán mutattak be Brüsszelben. A magyar kormány által támogatott Bosznia-Hercegovina és Georgia a jelentés szerint visszaesett, Szerbia pedig vegyes teljesítményt nyújt. Várhelyi Olivér szerint a bővítés öt éven belül valósággá válhat.
Új lendületet vett 2023-ban és 2024-ben az EU bővítési politikája – írja az Európai Bizottság szerdán bemutatott éves bővítési jelentésében, amely a folyamatban részt vevő tíz ország teljesítményét is mérlegre tette. Amit a bizottsági jelentés új momentumnak nevez, az lényegében a tagállamok által az elmúlt egy évben elfogadott pozitív döntések a csatlakozási tárgyalások, illetve tárgyalási fejezetek megnyitásáról több tagjelölt országgal.
Ehhez kapcsolódóan: Erről faggatják majd három órán keresztül a képviselők a magyar biztosjelöltet
Várhelyi: 2029-ig van esély az újabb bővítésre
A bővítésért felelős magyar biztos sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a bővítés mára az EU három legfontosabb témája közé került, 2019 óta lényegében megduplázódott a bővítési folyamatban részt vevő országok száma. Arra is emlékeztetett, hogy jelenleg már hat ország kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és egy hetedik ország, Bosznia-Hercegovina is sorban áll. Várhelyi Olivér szerint ez azt jelentheti, hogy a következő ötéves ciklus végén, 2029-ben jöhet az újabb bővítés, újabb ország(ok) csatlakozhat(nak) az EU-hoz.
A mezőnyből csak a 2018 óta a tárgyalásokkal teljesen leálló Törökország és – a teljes körű nemzetközi elismerés hiánya miatt – Koszovó helyzete nem változott. Ukrajnával és Moldovával tavaly decemberben hivatalosan megnyitották a csatlakozási tárgyalásokat, majd júniusban sor került a tárgyalási folyamat tényleges megkezdésére. A két ország jelenleg a tárgyalások első, átvilágítási szakaszában van, amikor a felek fejezetről fejezetre összehasonlítják saját jogrendszerüket az unióéval.
Ebből az is következik, hogy az idei félévben, a magyar soros EU-elnökség alatt már nem várható új fejlemény a folyamatban azon túl, hogy a bizottság nemrég 1,8 milliárd eurós növekedési csomagot javasolt Moldovának. Tavaly februárban fogadta el az Európai Tanács a reformokat 2024 és 2027 között a vissza nem térítendő támogatásból és kölcsönből álló, ötvenmilliárd eurós pénzügyi csomagot Ukrajnának.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán egyik álma hamarosan beépülhet az EU migrációs politikájába
Albániával és Észak-Macedóniával már 2023 végén lezárult az átvilágítási folyamat. A két ország azóta de facto elvált egymástól, miután a magyar kormánnyal nagyon közeli kapcsolatot ápoló új skopjei kabinet vitába keveredett Bulgáriával az alkotmány bolgár kisebbséget elismerő passzusa miatt, és Brüsszel elégedetlen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépéssel, valamint az igazságszolgáltatási rendszer megerősítését is szorgalmazza.
Tirana viszont az október közepén tartott második kormányközi konferencián elérte a tárgyalások megnyitását az úgynevezett alapvető klaszterről. A 35 tárgyalási fejezetet hat klaszterre bontották, amelyek közül az igazságszolgáltatást, az alapvető jogokat, a demokratikus intézmények működését és a gazdasági kritériumokat tartalmazó alapvető klaszter a legfontosabb. Ez az első és egyben utolsó csomag, amelyet megnyitnak, illetve lezárnak majd a tárgyalásokon. Úgy tudjuk, hogy a magyar soros elnökség Észak-Macedóniával megpróbál még egy úgynevezett politikai kormányközi tárgyalást tartani, ami inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír.
A jelentések tanúsága szerint nem áll túl jól a magyar kormány által különösen favorizált tagjelöltek szénája, amelyeket Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt Várhelyi Olivér, a bővítésért felelős biztos mutatott be szerdán. Részben a magyar biztos jóindulatával és több, térségbeli ország (Ausztria, Magyarország, Horvátország) támogatásával az EU idén márciusban a felvételi tárgyalások megnyitásáról döntött Bosznia-Hercegovinával azzal a feltétellel, hogy a kritériumok teljesítésében megfelelő szintet ér el, ami a belépőt jelentené a tárgyalások tényleges megkezdéséhez.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzés: A lavírozás lehet Vučić veszte
Bosznia állósávban, Szerbia köztes helyzetben, Montenegró vezető pozícióban
A bizottság friss értékelése szerint azonban 2024 áprilisa és októbere között „megállt a reform dinamikája”. Mint a testület rámutat – az egyébként a magyar kormánnyal nagyon szoros kapcsolatokat ápoló – Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban történt események gátat vetettek a pozitív momentumnak a szerb entitás által áprilisban egyoldalúan elfogadott választásról, népszavazásról és immunitásról szóló törvényekkel, az alkotmánybíróság döntéseinek folytatólagos el nem ismerése és a köztársaság visszatérő elszakadáspárti retorikája miatt. Hivatalosan a bizottság dolgozik a tárgyalási kereten, amelyről azonban a tagállamok addig nem foglalnak állást, ameddig a bizottság meg nem állapítja a kellő előrehaladást a kritériumok teljesítésében.
Ehhez kapcsolódóan: Csúszik és drágul a boszniai Szerb Köztársaságban zajló magyar vállalkozásfejlesztési program
Orbán másik nyugat-balkáni szövetségeséről, Szerbiáról vegyes mérleget állított ki Brüsszel, megállapítva, hogy a tavaly decemberi választások, majd a kormány és a parlament működésében beálló szünet miatt lelassult a csatlakozási reformok üteme. Az ország ugyanakkor új korrupcióellenes stratégiát fogadott el, és az igazságszolgáltatás reformjának végrehajtása is folytatódott. Szerbia külön dicséretben részesült pozitív hozzájárulása okán abban, hogy 2022-höz képest 31 százalékkal csökkent a Nyugat-Balkánról az EU-ba illegálisan belépők száma. Ez 2024 első felében ahhoz képest is a felére esett.
A bizottság ugyanakkor arra sürgeti Szerbiát, hogy sorakozzon fel az EU közös kül- és biztonságpolitikai irányvonala mellett, és hozza összhangba politikáját az Oroszországgal szemben bevezetett uniós intézkedésekkel és uniós nyilatkozatokkal. „Szerbiának tartózkodnia kell az olyan lépésektől és kijelentésektől, amelyek szembemennek az EU külpolitikai és stratégiai jellegű álláspontjaival, és hitelt érdemlően demonstrálnia kell stratégiai választását az EU mellett” – hangsúlyozza a jelentés. A bizottság szerint továbbra is Szerbia a jogállamiság és a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálása terén elért előrehaladása fogja meghatározni a csatlakozási tárgyalások általános sebességét. Szerbia esetében 22 van nyitva a 35 tárgyalási fejezetből, eddig csak kettőt zártak le ideiglenesen.
Montenegróval már valamennyi fejezetet megnyitották a csatlakozási tárgyalásokon, és hármat zártak le a 35-ből eddig ideiglenesen. Júniusban a bizottság pozitívan értékelte a jogállamiságról szóló tárgyalási fejezetben meghatározott ideiglenes kritériumok teljesítését, megnyitva az utat újabb fejezetek lezárása előtt.
Ehhez kapcsolódóan: A georgiai választási bizottság elrendelte a szavazatok részleges újraszámlálását
Georgiával de facto befagyott a csatlakozási folyamat
Georgia tavaly decemberben kapta meg a tagjelölti státuszt, abból a feltételezésből kiindulva, hogy az ország teljesíti az Európai Bizottság által előterjesztett kilenc ajánlást. Bár a kormány kidolgozott egy cselekvési tervet a kilenc reform végrehajtására, a jelentés szerint március óta aggodalomra okot adó fejlemények történtek, amelyek nem tükrözik a kormány által az EU irányába tett kötelezettségvállalást. Ilyennek számít a „külföldiügynök-törvény” és a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló (a bizottság szerint diszkriminatív) törvények elfogadása, amelyek visszavonása Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint az első olyan gesztus lenne Georgia részéről, amely jelezné, hogy nem kíván letérni az uniós integráció útjáról. Ahogy a jelentés is megállapítja: a georgiai kormány által hozott intézkedések miatt de facto megállt az EU-csatlakozási folyamat.
Josep Borrell egy kérdésre válaszolva megismételte, hogy Orbán Viktor georgiai látogatása a kétoldalú kapcsolatok kereteibe illeszkedett (azaz nem volt semmi köze az EU-hoz). Azt is hangsúlyozta, hogy az ő álláspontja eltér a magyar miniszterelnökétől, aki szabadnak és tisztának nevezte a választásokat. Emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi megfigyelők, köztük az EU és az EBESZ választási megfigyelői nem nevezték sem szabadnak, sem tisztának (a végleges jelentésre még várni kell), sőt éppen az ellenkezőjére utaltak. „A szabálytalanságok és rendellenességek hosszú listáját látjuk” – tette hozzá, felszólítva a georgiai illetékes hatóságokat a szabálytalanságok kivizsgálására.
