A kincstári optimizmus jegyében készült el a 2025-ös költségvetés, miután a kormány három százalék feletti gazdasági növekedéssel és csökkenő hiánnyal számolt. Az optimizmusra jellemző, hogy a kabinet szerint 397,5 forint lesz az euró árfolyama jövőre, ami jelenleg 408 forint.
Nyár helyett idén őszre tolta a kormány a következő évi költségvetés benyújtásának határidejét; ezt az amerikai elnökválasztással indokolta. Varga Mihály pénzügyminiszter – miután hétfőn átnyújtotta Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének a költségvetés tervezetét – azt mondta, hogy a járvány kitörése után négy nehéz éven van túl az ország: az energiaválság és az amerikai elnökválasztás a költségvetés benyújtásának gyakorlatában is változást eredményezett. A portfolio.hu tudósítása szerint hozzátette: bár továbbra is bizonytalan környezetben vagyunk, a kilátások biztatók. „Donald Trump megválasztásával és az utána elinduló esetleges európai folyamatok nyomán megnőtt a béke esélye, ezzel pedig a kilátások is javultak” – értékelte az amerikai elnökválasztás következményeit.
Varga Mihály az MTI tudósítása szerint kiemelte: idén elindult a gazdasági növekedés, 2024-ben nőni fog a magyar gazdaság teljesítménye; a bérek növekedésével együtt érzékelhető a fogyasztás fellendülése. „A nemzetközi intézmények előrejelzése alapján 2025-ben az EU-n belül élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól.” Nyomatékosította, hogy a kormány világos célokat jelöl ki: a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, a bérek emelkedését, valamint azt, hogy több pénz maradjon a családoknál, és megerősödjenek a kkv-k.
Ehhez kapcsolódóan: Simor András: Nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség
A kormány tervei szerint az idei 0,8 százalék után jövőre 3,4 százalékkal nő majd a gazdaság, a hiány mértéke 3,7 százalékra csökken a bruttó hazai termék (GDP) arányában, a GDP-arányos államadósság pedig 72,6 százalék lesz. A jövő évi büdzsénél 397,5 forintos euróárfolyammal számolt a kabinet (jelenleg 408 forint), és úgy kalkulált, hogy az éves átlagos infláció 3,2 százalék lesz.
Varga Mihály szerint a költségvetés helyzetének javulását jelzi, hogy a kormány 2025-ben folytatja a különadók kivezetését. Először a légitársaságokra kivetett különadót törlik el, valamint csökkentik a gyógyszergyártókra és a távközlési cégekre kivetett különadók mértékét, a reklámadót pedig további egy évre felfüggesztik.
Nem ennyire optimista a Költségvetési Tanács
A testület véleményében kifejtette: a hazai intézmények 2,5–3,8 százalékos előrejelzési sávjának felső részén elhelyezkedő, 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Megvalósulhat ugyan a kormány által felvázolt optimista forgatókönyv, de rengeteg a kockázat. Ilyen az orosz–ukrán háború alakulása, az energiaellátás biztonságára ható kockázatok, valamint az, hogy az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak, illetve kockázatokat hordoz a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye és a globális kereskedelempolitikai konfliktusok is.
Újítás az inflációkövető adóemelés
A jövő évi költségvetés egyik különlegessége, hogy a kormány bevezeti az inflációkövető adóemelés intézményét. Ennek alapján 2025-től az infláció mértékével nő az alkoholos italok és az üzemanyagok tételes jövedéki adója, valamint emelkedik a gépjárműadó és a regisztrációs adó is.
Ehhez kapcsolódóan: Gazdasági akcióterv: óvatos osztogatásra készül a kabinet
A bank360.hu szerint jövőre a legjobban az autósoknak fog fájni az újítás, hiszen a jövedéki adók mellett a regisztrációs adónál, a gépjárműadónál és a gépjárművek átírási illetékénél vezetik be először ezt a módszert. 2026-tól a dohánytermékek jövedéki adója és a cégautóadó is az előző évi júliusi éves alapú inflációval fog emelkedni. Egészen pontosan tavaly júliusban 4,1 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal által mért éves infláció, így a tervezett törvénymódosítás szerint az első évben ennyivel emelkednek az inflációkövetővé váló adók.
