A magyarok nyolcvan százaléka szerint az uniós tagság eddig összességében előnyös volt az országnak – a két legfontosabb az uniós támogatások és a szabad mozgás –, ugyanakkor a túlszabályozottság és a migráció a legnagyobb hátrány – derül ki a Policy Solutions legfrissebb felméréséből, amely uniós tagságunk huszadik évfordulója és az ország EU-s soros elnöksége alkalmából készült.
Az ezerfős mintán május 13–24. között készült, 82 oldalas kutatás első kérdése az volt, hogy Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulóján a magyarok szerint mindent egybevéve inkább előnyös vagy hátrányos volt-e eddig a tagság. A megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint összességében előnyös. Politikai preferenciától függetlenül minden csoportban kétharmados vagy azt meghaladó többség gondolja így, azonban árnyalatnyi különbségek kimutathatók: míg a Mi Hazánk szavazóinak 68 és a fideszesek 77 százaléka szerint volt előnyös az eddigi EU-tagság, addig a Tisza Párt (87 százalék) és a DK–MSZP–P szavazóinak (86 százalék) körében ez szinte egyöntetű vélemény – olvasható a felmérésben.
A magyarok az EU-tagság legnagyobb előnyének az uniós forrásokat tartják (53 százalék), egy éve 54 százalék volt. A gazdasági előnyök mellett a harmaduk (33 százaléka) szerint a fizikai határok eltörlése, a szabad mozgás lehetősége a másik kiemelkedő előny. Ezt szorosan követi a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége (32 százalékkal). Az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest a szabad mozgást három százalékponttal, míg a munkavállalás és a tanulás szabadságát hat százalékponttal többen emelték ki.
A tagság legnagyobb hátrányai közül a tavalyihoz hasonlóan az idei kutatásban is a túlzott szabályozás végzett az első helyen (23 százalékkal). A migrációt 2019-től egyre kevesebben említették a hátrányok között, idén azonban ez a trend megváltozott: a tavalyi 14 százaléknál jóval többen, 23 százalék emelte ki mint kiemelten aggasztó jelenséget. A válaszadók 13 százaléka szerint az EU támadja Magyarországot, azért fagyasztja be az uniós forrásokat, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra.
A megkérdezettek 68 százaléka szerint a magyar gazdaság jelentős mértékben profitál az uniós tagságból, ami két százalékpontos növekedést jelent 2023-hoz képest. A legmagasabb értéket, 73 százalékot 2021-ben mérték.
A magyarok fele gondolta úgy a 2024-es kutatás szerint, hogy pénzügyi értelemben Magyarország jól jön ki az EU-tagságból, tehát több pénz érkezik ide, mint amennyit az ország befizet. Ezzel szemben minden harmadik válaszadó (35 százalék) szerint Magyarország már nettó befizető, további 15 százalék bizonytalan a kérdésben. 2023-hoz képest szinte egyáltalán nem változott a magyarok véleménye ezen a téren, azonban három évvel ezelőtt még csak a megkérdezettek 29 százaléka szerint volt így.
A kormánypárti választók 54 százaléka szerint Magyarország az elmúlt években nettó befizetővé vált, mindössze egyharmaduk (31 százalékuk) nem ért ezzel egyet.
A DK–MSZP–P szavazóinak abszolút többsége (53 százaléka) úgy gondolja, hogy az ország az uniós költségvetés nyertese, negyven százalékuk szerint kell több pénzt befizetnie. A Tisza Párt (62 százalék) és a Mi Hazánk (67 százalék) támogatóinak kétharmada szerint az ország továbbra is nettó haszonélvezője az uniós költségvetésnek – olvasható a kutatásban.
Jobban bíznak az uniós intézményekben, mint a hazaiakban
A válaszadók 47 százaléka, vagyis relatív többsége bízik az Európai Unió Bíróságában és az Európai Bizottságban, 45 százalékuk az Európai Parlamentben. A magyar bíróságokban negyven százalékuk, a magyar Országgyűlésben 35 százalékuk. Az elmúlt három évben kismértékben nőtt azok aránya, akik nem bíznak az uniós intézményekben, és csökkent a semleges véleményen lévőké, viszont változatlan maradt azoké, akik megbíznak az uniós intézményekben. Ebből a kutatás készítői arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt években felerősödő euroszkeptikus kormányzati kommunikáció nem rontotta a meglévő bizalmat, a semleges véleményen lévők gondolkodását tudta formálni negatív irányba.
Az uniós források felhasználásával kapcsolatban a magyarok számára egyértelműen az egészségügy fejlesztése a legfontosabb: a válaszadók több mint fele (53 százaléka) említette a három legfontosabb terület között. Az egészségügy mellett a magyar oktatás és a tudományos élet fejlesztése (29 százalék) és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása (25 százalék) az, amire a legtöbb uniós forrást költenék. Sokan (21 százalék) említették az infrastrukturális fejlesztéseket, a nyugdíjak emelését, a vállalkozások támogatását és a munkahelyteremtést (20 százalék).
Az egészségügy már tavaly is az első volt, idén kilenc százalékponttal említették többen. Szintén jelentősen nőtt az oktatás fejlesztését említők aránya: egy éve a preferenciasorrend hetedik helyén volt 19 százalékos említéssel, 2024-re tíz százalékpontos növekedés történt.
A tanulmány szerint az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban nem jelentkezik a megszokott, pártok szerinti törésvonal. A fideszes, a tiszás és a DK-s szavazók válaszai alapján egyaránt az egészségügy a legfontosabb terület, amelyre az uniós forrásokat fordítanák.
Be kéne tartani az uniós szabályokat
A magyarok kétharmada (66 százaléka) szerint a kormánynak teljesítenie kellene az összes mérföldkövet az uniós pénzügyi források felszabadítása érdekében, egy évvel ezelőtt ez hetven százalék volt. A megkérdezettek mintegy negyede (27 százaléka) nem ért egyet ezzel. A Fidesz–KDNP szavazóinak negyven százaléka elutasítja, hogy a kormány engedjen az Európai Bizottságnak, de a kormánypárti tábor abszolút többsége (54 százaléka) fontosnak tartaná ezt a források megszerzése érdekében. A Tisza Párt szavazóinak 86, a DK–MSZP–P-szövetség támogatóinak 81 százaléka ösztönözné a kormányt a feltételek teljesítésére.
A megkérdezettek 49 százaléka úgy véli, hogy az Európai Unió helyesen döntött, amikor felfüggesztette a közalapítványi egyetemek hallgatói számára az Erasmus programot, egy évvel ezelőtt ez 48 százalék volt. Jelentős változás, hogy idén hét százalékponttal kevesebben (45 helyett 38 százalék) ítélik el az Európai Uniót emiatt. A kormánypártiak (46 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak (50 százalék) többsége elítéli az Európai Bizottság döntését.
A Tisza Párt (64 százalék) és a DK–MSZP–P (62 százalék) szavazóinak kétharmada elítéli, hogy közalapítványokba szerveztek ki egyetemeket, és fontosnak tartja, hogy az EU lépett az ügyben. Mindkét politikai közösségben azonban jelentős azok aránya is, akik nem értenek egyet az Európai Bizottság intézkedésével: a Tisza Párt szavazóinak 27, a DK–MSZP–P támogatóinak 31 százaléka nem támogatja, hogy felfüggesztették az Erasmus programot a kiszervezett egyetemek hallgatói esetében.
A megkérdezettek kétharmada (68 százaléka) szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ami garantálná, hogy európai szinten is vizsgálhatóvá váljanak a hazai korrupciós ügyek, negyede (24 százaléka) nem támogatja. A különböző politikai pártok támogatói között jelentős véleménykülönbség van. Bár a Fidesz–KDNP támogatóinak abszolút többsége (56 százaléka) támogatja a csatlakozást, harmaduk (34 százalék) viszont ellenzi. A Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka egyértelműen az Európai Ügyészséghez való csatlakozás pártján áll, és csak a 12 százaléka ellenzi.
A magyarok 62 százaléka szerint teljesíteni kellene a szükséges feltételeket, és be kellene vezetni az eurót. Ezzel a válaszadók szűk harmada (30 százaléka) nem ért egyet. Az elmúlt három évben folyamatosan hatvan százalék felett volt az euró bevezetésének támogatottsága, az idei a legalacsonyabb mért adat ebben az időszakban, tavalyhoz képest öt százalékponttal esett. Az euró bevezetésének minden politikai táborban többsége van, a kormánypártiaknak (55 százalék) és a pártnélkülieknek (55 százalék) is több mint a fele örülne neki. A Mi Hazánk szavazóinak kétharmada (66 százaléka), valamint a Tisza Párt (75 százalék) és a baloldali pártszövetség (74 százalék) támogatóinak háromnegyede támogatja a bevezetést – olvasható a felmérésben.
