Ezt mondja Kállai Kornélia, a közoktatásban uralkodó állapotokra és a pedagógusok helyzetére felhívó kezdeményezés, a Zebraszerda elindítója. Tavaly január 4-én kezdte a demonstrációt a budafoki Leányka utcai zebránál. Azt mondja, már akkor is tudta: 2026-ig biztosan minden szerdán kint fog állni, mert a jelenlegi kormányzat szerinte nem akar változtatni az oktatás helyzetén. Az akciók változó intenzitással, de azóta is folytatódnak. Tudomása szerint a legnagyobb létszámú Zebraszerda tavaly májusban volt, országszerte 26 helyszínen. Az elmúlt csaknem egy évben a tiltakozók tábláin az egészségügy, a gyermekvédelem, a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete is felbukkant időről időre.
Kornélia matematikatanárként végzett, de mindig magántanítványai voltak, felső tagozatos és gimnazista gyerekek. A 2010-es évek elején, harmadik gyermeke után felmerült benne, hogy elhelyezkedik a szakmájában, de már akkor elfogadhatatlannak érezte a közoktatás állapotát. „1994 óta vannak magántanítványaim, rajtuk és szülőként a saját gyermekeimen keresztül láttam, hogyan romlik évről évre a helyzet. A gyerekek nem lettek butábbak, mégis egyre gyengébb tudással érkeznek hozzám. Hiába változott világ, mégis a hatvanas évekbeli módszerekkel próbálják tanítani őket” – mondja. Szerinte a pedagógusok alacsony anyagi és erkölcsi megbecsülése csak egy szelete a problémának.
Hangsúlyozza, hogy ő csak a matematikát látja közelről, azokat a kötelező tankönyveket, amelyekből a tanítványai tanulnak az iskolában, de nyilvánvaló számára, hogy túlhaladta az idő azt, ahogyan ezekben könyvekben fel van építve a tananyag. „A mai gyerekek már nagyon máshogy gondolkodnak. Persze, meg tudják oldani a feladatot mechanikusan, de az értés, az összefüggések megértése nem alakul ki. Amíg gyakorolnak, megoldják az egy kaptafára készült példákat, amint abbahagyják, pár hét, és elfelejtik az egészet” – teszi hozzá. Ő sem vitatja, hogy az alapokat ismerni kell, de ma már mindenkinek a zsebében ott az okostelefon, van számológép. Lexikális tudás helyett szerinte a logikus gondolkodást kellene inkább megtanítani, azt, hogyan használják a tudásukat a gyerekek. Úgy véli, amíg ez nem változik, nincs mit csodálkozni a gyenge Pisa-eredményeken.
Ehhez kapcsolódóan: Tízből négy magyar nyolcadikos az alapfokot sem érte el szövegértésből
Kornélia akkor döntötte el, hogy tiltakozik a helyzet ellen, amikor egyszerre hagyta ott a pályát 11.-es gyermekének magyartanára és történelemtanára. Mindkettőt nagyon jó szakembernek tartja, akiket szerettek a diákok, és messze voltak még a nyugdíjtól, sokat adhattak volna a gyerekeknek. Ezek a szakemberek szerinte már nem fognak visszajönni, ahogyan a pályát vagy a közoktatást elhagyó többi pedagógus nagy része sem. „Azt gondolom, hogy ha holnap elkezdődne a változás, akkor is legalább tíz-tizenöt év kellene ahhoz, hogy érzékelhető hatása legyen. Én már nem a gyerekeimért, hanem az unokáimért állok kint.”
„Menjenek máshová, zavarják a misét”
A nagy tömegdemonstrációk után mára a Zebraszerda maradt az egyetlen, utcán is látható jele annak, hogy a probléma nem oldódott meg – mondja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezete ügyvivője, aki maga is rendszeres résztvevője és dokumentálója a tiltakozásoknak. Szerinte nőtt a kezdeményezés társadalmi támogatottsága és a szimpátia, „rendszeresen dudálnak az autósok”. Mint mondja, tudomása szerint semmilyen atrocitás nem volt az eddigi Zebraszerdákon. „Budapesten, a Ferenciek terén jött ki még az elején egyszer a pap, egyezkedni akart, hogy menjünk máshova, zavarjuk a misét.”
Ami a pedagógusokat illeti, Nagy Erzsébet úgy látja, hogy a tiltakozások kemény magja elment a pályáról, sokan nem vállalták be a státusztörvény hatálya alatti foglalkoztatást. Azok, akik maradtak, tapasztalatai szerint fásultak, nincs helyben vezetőjük.
Ehhez kapcsolódóan: Tanárhiány – a látható tanári álláshirdetések is nagyon megugrottak
„Sokan kudarcként élték meg, hogy nem sikerült az egész státusztörvényt visszavonatni, és jöttek a retorziószerű intézkedések, a teljesítményértékelés, NAT-vizsga” – mondja a szakszervezeti vezető, aki szerint utóbbiakat a szakmának bojkottálnia kellene.
„Mindenki mástól várja a megváltást”
A folytatásról az érdekképviselet ügyvivője azt mondta: jönnek az ünnepek, ez nem az az időszak, amikor ki tudják vinni az embereket az utcára. December 4-én újabb bértárgyalásra mennek. A tervek szerint Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárral találkoznak, akitől azt kérik, hogy az oktatási intézmények technikai és egyéb munkakörben dolgozóinak bérét is emeljék.