December 10-én Ajhal Ammonoszov orosz aktivista és punkzenész Instagram-fotót posztolt magáról, amelyen egy jakut sámán szabadon bocsátását követeli. A médiasztárrá vált sámánt egy pszichiátriai klinikán tartják bezárva, miután nagy visszhangot kiváltó tiltakozóakciókat szervezett Vlagyimir Putyin elnök ellen.
Ammonoszovnak, akinek valódi neve Igor Ivanov, három nappal később kellett volna megjelennie a kelet-szibériai Jakutszk város bíróságán, ahol Oroszország hadseregének lejáratásával vádolták. Elítélése esetén akár ötéves börtönbüntetés is várhat rá.
A harmincéves férfi azonban nem jelent meg a bíróságon. Barátai és aktivistatársai azt mondják, hogy eltűnt, noha készült a december 13-i tárgyalásra.
„Igen, a bíróságra készült – mondta Ammonoszov aktivistatársa, Kjundel Ottujev a Szabad Európa Szibériai Valóság című műsorának. – Még ősszel megkérdeztem tőle, hogy el akarja-e hagyni az országot; azt mondta, nem. Sokan tanácsolták neki, hogy meneküljön el; mindig visszautasította. Azt mondta: Nem vagyok gyáva, és a végsőkig elmegyek. Azt írta, hogy nem fél a börtöntől.”
Ammonoszov társai azt mondják, hogy féltik a biztonságát. Nem sokkal azelőtt, hogy december 10-i – eddigi utolsó – Instagram-posztja után elhallgatott, arra figyelmeztetett a közösségi médiában, hogy eltűnhet.
„Ami az Ajhal elleni közelmúltbeli fenyegetéseket illeti, őszintén szólva nem tudom – mondta Ottujev a Szibériai Valóságnak. – Fogalmam sincs, hol lehet (…) Előfordulhat, hogy megölték, vagy egy pincében tartják fogva, és kínozzák.”
Vélhetően több százezer orosz menekült el az országból azóta, hogy Putyin februárban megindította az Ukrajna elleni háborút. A távozók egyrészt az egyre elnyomóbb politikai környezet miatt, másrészt azért emigráltak, hogy elkerüljék a besorozást.
Ottujev azonban azt mondta, hogy Ammonoszov valószínűleg nem menekült el az országból.
„Ő maga írta a közösségi médiában: Ha eltűnök, az azt jelenti, hogy megöltek” – mesélte.
A Szabad Európa nem találta ezt az állítólagos közösségimédia-bejegyzést, bár egy másik munkatárs, akivel a riporter kapcsolatba lépett, azt mondta, hogy látott egy nemrégiben készült Instagram Stories-bejegyzést Ammonoszovtól. Ez arra utalt, hogy eltűnhet. A munkatárs azt mondta, hogy elfelejtett képernyőfotót készíteni a posztról, amely már nem elérhető.
„Jakut punk a háború ellen”
A december 13-i bírósági meghallgatás, amelyen Ammonoszovnak meg kellett volna jelennie, az augusztusi letartóztatása után felhozott büntetőjogi vádakkal kapcsolatos. Azért vették őrizetbe, mert állítólag megpróbált felhúzni egy transzparenst Jakutszkban, amelyen az állt: „Jakut punk a háború ellen”.
A Putyin által nem sokkal az ukrajnai orosz invázió után aláírt törvény értelmében akár három év börtönbüntetésre is számíthat „nyilvános akciókért”, amelyek állítólag „az orosz fegyveres erők lejáratására” irányulnak.
Ammoszovot, aki a Crispy Newspaper nevű punkcsoport vezetője, korábban kétszer ítélték el huliganizmusért, valójában háborúellenes graffitik miatt.
A Szibériai Valóságnak adott májusi interjúban elmondta, hogy őrizetbe vétele után öt napig magánzárkában tartották, sokkolóval és fegyverrel fenyegették.
„Megpróbáltak mentálisan megtörni” – mondta.
Ammonoszov arról is beszélt, hogy azután kezdett illegalitásba vonulva háborúellenes tevékenységbe, hogy Oroszország február 24-én megindította az inváziót.
„Még a munkámat is felmondtam (…) hogy teljes munkaidőben harcolhassak a háború ellen – mondta. – Nagyjából két hónapig kerestek. Rejtőzködtem, minden éjjel más helyen voltam.”
A háború elleni gerillaprotest során Ammonoszov gyertyákat gyújtott egy olyan emlékműnél, amely Kijevnek mint a II. világháború hős városának állít emléket, így fejezte ki szolidaritását Ukrajnával. Egy koporsót ábrázoló táblával és „A vőlegény megérkezett” felirattal pedig ülősztrájkot folytatott.
„Az az ijesztő, hogy ezeket az ellenem indított ügyeket arra használják, hogy elhallgattassanak mindenkit, aki a békéért van” – mondta Ammoszov májusban a Szibériai Valóságnak.
„Elkapják a hozzám hasonló embereket, és Jakutszkban mindenki félni kezd. Túl messze vagyunk Moszkvától és Szentpétervártól. Itt nincs védelem (…) Gyakorlatilag egyáltalán nincsenek emberi jogi aktivisták.”
