A Kínai Építési Bank hitelezte meg azokat a kínaiakat, akiknek nem volt pénzük arra, hogy részt vegyenek a magyar letelepedésikötvény-programban, sőt még arra is lehetőségük volt, hogy féláron jussanak hozzá a magyar letelepedési engedélyhez. Orbán Viktor csütörtökön személyesen köszöntötte a bank elnökét. Surányi György szerint nem használ sokat, de nem is árt a kínai bank jelenléte a magyar gazdaságnak.
Múlt héten jelentették be, hogy az eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete, a Kínai Építési Bank (China Construction Bank, CCB) fióktelepet nyit Magyarországon. Ez volt az a pénzintézet, amely a magyar letelepedési programban is részt vett. Ahogy 2016-ban a Magyar Nemzet beszámolt róla, a kínai ügyfelek féláron is hozzájuthattak a magyar letelepedési engedélyhez.
Mint ismert, az Országgyűlés Rogán Antal (Fidesz) vezette Gazdasági Bizottsága még 2013-ban adott engedélyt a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű közvetítőcégnek arra, hogy kínai állampolgárok juthassanak magyar letelepedési engedélyhez.
A konstrukció szerint a közvetítőcégeknek volt joguk arra, hogy a direkt erre a célra kibocsátott magyar letelepedési kötvényt lejegyezzék a kínai ügyfelek nevében. A kajmán-szigeteki offshore cég további 63 ügynökségnek adott megbízást, hogy minél több ügyfelet hozzanak neki. A HSSDF honlapján, a www.immigration-hungary.com oldalon (már nem elérhető) sorolták fel a partnereket.
Csak kínai nyelven hirdették
Érdekesség, hogy a cég angol nyelvű honlapja a kedvezményes ajánlatokat nem tartalmazta, csak a kínai verzióban lehetett erről értesülni. Szinte az összes ügynökségnél elérhető volt a magyar letelepedési program féláron. A jogszabályok szerint háromszázezer eurós, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű magyar állampapírt kellett lejegyezni a külföldi bevándorló nevében.
A HSSDF azonban nagyon segítőkésznek mutatkozott, hiszen ha az ügyfélnek csak 150 ezer eurója van, akkor is részt vehet a programban. Ebben az esetben is ki kellett fizetni az ötvenezer eurós szolgáltatási díjat, viszont a közvetítőcég, a HSSDF hitelt vett fel a fennmaradó 150 ezer euró biztosítása érdekében.
A bankhitelt a Kínai Építési Bank, azaz a Budapesten telephelyet létesítő CCB nyújtotta, de emellett a lap szerint a közel százmilliárd forintos bevételre szert tevő kajmán-szigeteki cég is megfinanszírozta saját forrásból.
Ha ugyanis féláron juthatott letelepedési engedélyhez a kínai ügyfél, abból leginkább az offshore cég profitált. A hitelkonstrukcióban ugyanis nem járt vissza a befizetett összeg, vagyis a közvetítő vállalkozás megtartotta a 150 ezer eurót. A bank kapta a kamatot, ami 29 ezer euró volt.
Gazdag bevándorlók?
A hitelkonstrukció alapján a bank tehát kiegészítette a kötvény árát, az alku része volt ugyanakkor, hogy az állampapír futamidejének lejártakor az ügyfél nem kapta meg az általa befizetett 150 ezer eurónyi összeget.
Míg az uniós, sőt a magyar szabályok szerint ha egy külföldi nem a kötvényprogramon keresztül érkezett, akkor csak a házastársa és a háztartásában élő kiskorú gyermek lehet jogosult tartózkodási engedélyre.
A kötvényprogramban azonban az igénylő és házastársának nagyszülei és a felnőttkorú, nem otthon lakó gyermekek is kaphattak családegyesítés címszó alatt letelepedési engedélyt, amellyel szabadon utazhattak a schengeni övezetben. Vagyis egy féláron kifizetett engedély a házastárssal, nagymamákkal és nagypapákkal, illetve gyerekekkel együtt összesen hat-hét-nyolc személynek is biztosította a magyar letelepedésre való jogosultságot.
Mit akar a bank Magyarországon?
Ha a reálgazdaságban nagy projektek indulnak kínai és magyar részvétellel, akkor nem meglepő, hogy az előbbi bankja megjelenik Magyarországon. Messze túlmutat azonban egy telephelynyitás jelentőségén az, ahogy a kormány diplomáciai szinten kezelte az eseményt.
„Nem szokványos dolog, hogy a miniszterelnök együtt ebédel a kínai bank vezetőjével. Ez színtiszta politika” – mondta a szakember. Bod Péter Ákos szerint ez üzenet is lehet a Nyugatnak, miszerint meg vagyunk nélkületek is, de lehet a kínai elköteleződésnek is „sajnos folyománya”.
Mint ismert, múlt szerdán Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke üzleti ebéden fogadta a CCB elnökét, ezt követően Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Pesti Vigadóban tartott sajtótájékoztatón gratulált a CCB budapesti fióktelepének létrejöttéhez. Csütörtökön pedig a kínai bank elnökét, Tien Kuo Lit Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a Karmelitában.
Nagy kérdés, hogy a magyar gazdaságnak szüksége van-e ezekre az intézményekre. Bod Péter Ákos szerint az orosz többségi tulajdonban lévő Nemzetközi Beruházási Banknak (IIB) sem volt a magyar gazdaság szempontjából jelentősége.
„A magyar bankszektor és a jelen lévő egyéb nemzetközi intézetek, mint a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vagy az Európai Beruházási Bank (EIB) értelmes beruházásokat tud megfinanszírozni” – mondta a szakember.
A Bod Péter Ákos által említett politikai szálat erősíti a Népszava azon információja, miszerint „az ünnepélyes fogadás valójában inkább színjáték volt: a bank ugyanis 2020 óta Budapesten van, és 2022-től működik is”.
A napilap szerint az MTI már 2020 márciusában fotóval illusztrálva számolt be arról, hogy a koronavírus-járvány nyomán mintegy húszezer kínai maszk érkezett Budapestre a CCB „leendő magyarországi fiókjába”.
A bank budapesti fióktelepe már 2020 júniusában megkapta a működési engedélyt, és 2021 októbere óta üzemel a Szabadság téri Bankcenterben, a másik kínai óriásbank, a Bank of China (BOC) irodája mellett.
Surányi: Nem árt a gazdaságnak
Egy másik kínai pénzintézet, a Bank of China 2014 óta van jelen Magyarországon. „Jelentős lehet a Magyarországon élő kínai közösség számára végzett pénzügyi szolgáltatás, mivel a BOC-nak olyan engedélye van, hogy bármilyen kereskedelmi banki tevékenységet végezhet. Nyilván az itt lévő kínai vállalatoknak is fontos partnere” – mondta a Szabad Európának Surányi György egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.
Surányi György emlékeztetett arra is, hogy tavaly novemberben került sor Magyarország második Zöld Panda Kötvényének kibocsátására Kínában, amelynek összege kétmilliárd jüan volt. A kötvénykibocsátás fő szervezője a Bank of China, a China Construction Bank és az Export-Import Bank of China pénzintézet volt.
Surányi György felidézte a telex.hu által feltárt történetet is, miszerint a Vodafone megvásárlásához a CCB és a BOC is hitelt nyújtott a magyar állami Eximbankon keresztül a 4iG-nak.
Mindkét, Magyarországon jelen lévő bank, a CCB és a BOC is szerepet fog vállalni a debreceni akkumulátorgyár építésének finanszírozásában is.
Surányi szerint ha a két ország gazdasági kapcsolata erősödik, törvényszerű, hogy a pénzintézetek is megjelennek az adott piacon. „Ez egyfajta pénzügyi, finanszírozási diverzifikáció. Nagyon sokat nem lendít a magyar gazdaságon, de nem is árt neki. Nem baj, ha ilyen bankok megtelepednek Magyarországon” – tette hozzá. Surányi szerint ha ezek a kínai bankok megtalálják a számításukat, beilleszkednek a hazai pénz- és tőkepiac működésébe, az rendben van.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a fióktelep létrehozása újabb fejlesztéseknek fog teret nyitni. „A China Construction Bank segíti a magyar cégek belépését a kínai piacra, illetve a kínai beruházások magyarországi megjelenését” – tette hozzá az MTI tudósítása szerint az ünnepélyes telephelynyitáson csütörtökön.
Nagy Márton szerint a teljes magyar külkereskedelem több mint négy százalékát adja Kína, amely Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, Európán kívül pedig a legnagyobb. A tárcavezető szerint tavaly a tizedik helyen volt Kína a legnagyobb külföldi befektetők között, eddig 144 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg kínai vállalatok magyar állami támogatással.
