Azerbajdzsánban hat újságírót tartóztattak le az elmúlt hetekben. Ezzel egy időben kirohanásokat intéztek az Egyesült Államok és azeri médiatámogatásai ellen. Jóllehet hatalmas sikerként ünnepli a karabahi katonai győzelmet, elemzők szerint a kormány változatlanul érzékenyen reagál a korrupciós vádakra.
November közepén a hatóságok letartóztatták az erős elnyomás alatt álló azeri médiában ritka hollónak számító Abzas Media három újságíróját. A bakui szerkesztőség kemény oknyomozó írásokat közöl, különösen a magas rangú tisztviselők korrupciójával kapcsolatban.
Ulvi Hasanli az Abzas igazgatója, Sevinj Vagifgizi a főszerkesztő, Mahammad Kekalov pedig az igazgató helyettese. Mindhármukat letartóztatták. Néhány nappal később őrizetbe vették Aziz Orujovot, a Kanal 13 internetes televízió vezetőjét is. Valamennyiüket előzetes letartóztatásba helyezték három és négy hónap közötti időtartamra. November 30-án az Abzastól letartóztatták a negyedik újságírót, Nargiz Absalamovát is.
Miközben az azeri kormány ünnepelteti magát a katonai diadalért Hegyi-Karabahban – a vitatott régióban, amelyet Baku szeptemberben szerzett vissza az ottani örményektől –, az országban egyre gyakrabban tartóztatnak le újságírókat. A kormánymédia azzal vádolja őket, hogy megpróbálják gyengíteni az országot az Egyesült Államok és Európa érdekében. Mivel a kormány egyre érzékenyebb a korrupciós vádakra, a sajtószabadságért kiálló csoportok úgy vélik: az újságírók ellen felhozott vádak politikai indíttatásúak.
„Ez volt az utolsó csepp a pohárban”
Hasanli volt az első az Abzas újságírói közül, akit letartóztattak. A médium igazgatója elmondta, hogy az őrizetben megverték, és kihallgatása során megkérdezték tőle, hogy az Abzas miért választotta inkább a korrupció bemutatását Azerbajdzsán katonai sikerei helyett.
Vagifgizi szerkesztő néhány órával azelőtt beszélt a Szabad Európa azerbajdzsáni szerkesztőségével Hasanli ügyéről, hogy őt is letartóztatták.
„Mindez azért van, mert a szabad média nyomoz Əliyev elnök családjának vállalkozásai, valamint a családhoz közel álló magas rangú tisztviselők üzletei körül” – mondta.
Elemzők szerint a kormányt és Əliyev elnök családját leginkább a korrupciós vádak érdeklik, mert ezek árthatnak hazai népszerűségüknek és nemzetközi hírnevüknek.
Əliyev 2003 óta van hatalmon. Ez alatt a két évtized alatt folyamatosan egyre szorosabb ellenőrzése alá vonta az országot. Miközben felügyelte az Azerbajdzsán jelentős olaj- és gázexportjából származó bevételek fellendülését, sokan arra panaszkodnak, hogy ebből a vagyonból kevés jutott el a hétköznapi azeriekhez. Nincsenek megbízható közvélemény-kutatások az országban, de az elemzők egyetértenek abban, hogy Azerbajdzsán győzelme a 2020-as második karabahi háborúban növelte Əliyev népszerűségét, és semlegesítette a bírálóit, legalábbis egyelőre.
Baku és Jereván évek óta konfliktusban áll Hegyi-Karabah miatt. Az örmények által támogatott szeparatisták a kilencvenes évek elején egy harmincezer ember halálát okozó háborúban foglalták el Azerbajdzsántól a főként örmények lakta régiót. A két fél 2020-ban újabb háborút vívott, amely hat hétig tartott az Oroszország közvetítésével létrejött tűzszünet előtt. Ennek következtében Örményország elvesztette az irányítást a régió egyes részei és hét szomszédos körzet felett.
Az Abzas számos oknyomozása foglalkozott az állítólagos korrupcióval az újjáépítés során azokon a területeken, amelyeket Azerbajdzsán visszafoglalt a második karabahi háborúban. A történetek azt dokumentálják, hogy a magas rangú kormányzati tisztviselőkkel – köztük Əliyev családtagjaival – kapcsolatban álló cégek hogyan szereztek állami szerződéseket, vagy hogyan tudtak mezőgazdasági területekhez jutni a szokásos versenyeztetési eljárások nélkül.
Az Abzas „a független újságírás utolsó bástyája” Azerbajdzsánban – mondta Hafiz Babali újságíró, aki több cikket is írt az Abzasnak, és akit szintén kihallgatott a rendőrség a kiadványról.
Egy másik, november elején publikált vizsgálat azt dokumentálta, hogy az azerbajdzsáni állambiztonsági szolgálat vezetőjének családtagjaihoz kötődő cégeknek sikerült átvenniük az azerbajdzsáni Nahicseván exklávé egykori vezetőjének bankját. Az illetőt 2022-ben szorították ki a hivatalából, az ürügy a korrupció elleni harc volt.
„Ez volt az utolsó csepp a pohárban – mondta Babali az RFE/RL-nek. – Ekkor döntöttek úgy, hogy le kell őket állítani.”
Az Egyesült Államok hibáztatása
Az újságírók elleni fellépés egybeesett egy éles retorikai fordulattal az Egyesült Államok ellen Azerbajdzsán szeptember végi katonai offenzívája után, ami az elmúlt három évtizedben Hegyi-Karabahot uraló örmény nemzetiségű hatóságok távozását és az ott élő, több mint százezer örmény csaknem mindegyikének elmenekülését eredményezte.
A kormánytisztviselőket és a kormánypárti médiát egyaránt hatalmába kerítette az Azerbajdzsán offenzívájával kapcsolatos amerikai bírálat elutasítása. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának november 15-i meghallgatásán James O’Brien európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes közölte, hogy az Egyesült Államok elítélte az offenzívát.
„A külügyminisztérium világossá tette Azerbajdzsán számára, hogy kétoldalú kapcsolataink nem engedik meg, hogy ez legyen a szokásos üzletmenet. Az Egyesült Államok elítélte az azeri lépéseket Hegyi-Karabahban, lemondta az Azerbajdzsánnal tervezett magas szintű kétoldalú találkozókat, és parkolópályára állította a kapcsolatokat, felfüggesztette a jövőbeli események terveit” – mondta O’Brien.
Washington felfüggesztette az Azerbajdzsánnal folytatott, viszonylag kevés biztonsági segítségnyújtási programját is.
Baku visszavágott.
A külügyminisztérium közleménye „kontraproduktívnak, alaptalannak és elfogadhatatlannak” nevezte O’Brien kijelentéseit, és az azeri külügyminiszter lemondta washingtoni találkozóját örmény kollégájával.
Célkeresztben a Nyugatról finanszírozott újságírás
Ez a Nyugattal szemben ellenségesebb narratíva célba vette az Egyesült Államok szerepét is az azerbajdzsáni újságírás támogatásában. A kormánypárti report.az hosszú cikksorozatban állította, hogy az azerbajdzsáni médiaszervezetek hálózata – köztük az Abzas, egy másik hírügynökség, a Toplum TV, az Institute for Democratic Initiatives civil szervezet, valamint egy „radikálisan feministának” minősített informális csoport – az Egyesült Államok utasításai alapján működött azzal a céllal, hogy aláássák az azerbajdzsáni államot. A cikkek az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét, az állam külföldi segélyszervezetét emelték ki állítólagos szerepe miatt.
Az egyik írás olyan szerződéseket mutatott be, amelyek látszólag azt dokumentálták, hogy nyugati szervezetek pénzelték az Abzast. Azzal vádolta „az amerikai provokációs gépezetet”, hogy „kompakt, alkalmazkodni képes bandákat hoz létre az úgynevezett médiából és civil szervezetekből, és mozgatja is őket”. Szerinte az érintett újságírók „titkon együttműködtek számos adományozó szervezettel a »demokratikus fejlődés támogatása« ürügyén, hogy provokációkat és más törvénytelen küldetéseket hajtsanak végre”.
A dokumentumok valódiságát nem erősítették meg.
A civil szervezetekről 2014-ben hozott törvény erősen korlátozza, hogy az azerbajdzsáni szervezetek hogyan kaphatnak finanszírozást külföldről. Az Abzas nem hozza nyilvánosságra, hogy ki finanszírozza, de a USAID és más amerikai és európai adományozók különböző azerbajdzsáni médiaszervezeteket támogatnak.
„Az USAID képzési lehetőségeket biztosít a helyi újságíróknak, hogy elősegítse az újságírói kiválóság előmozdítását Azerbajdzsánban” – írja a szervezet a honlapján.
Az RFE/RL azerbajdzsáni szolgálata, amelyet helyi nevén Azadliqnak hívnak, szintén beszámol a helyi hivatalok és a kormányzat korrupciós ügyeiről. Az elmúlt két évtizedben jelentős nyomással szembesült az azerbajdzsáni kormány részéről.
Az Egyesült Államok Kongresszusának támogatásából finanszírozott és az amerikai törvényekben garantált szerkesztői függetlenséget biztosító Azadliq irodáját 2014-ben egy razzia után bezárták, webhelyét többször is blokkolták, újságíróit pedig bántalmazták és őrizetbe vették. Míg az RFE/RL azerbajdzsáni szolgálatának 2009-ben megtiltották az FM-sugárzást, műholdon, a közösségi médián és digitális platformokon keresztül mindmáig eléri a közönségét.
Az Abzas letartóztatott újságíróinak ügyvédei feljelentést tettek a bíróságon a report.az cikkei miatt, azzal érvelve, hogy az anyagok terjesztése a médiában megsértette az ártatlanság vélelmét – jelentette az RFE/RL azerbajdzsáni szolgálata.
„Az USAID segítségnyújtási projektjeivel kapcsolatos vádak hamisak, és alapvetően tévesen jellemzik segítségünk célját. Mint mindig, most is átlátható a támogatásunk. A USAID-programok világszerte a szabad és békés társadalmakat célzó demokratikus értékeket hirdetik” – mondta az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője a független azerbajdzsáni hírügynökségnek, a Turannak.
Szélesebb körű leszámolás
Sok azerbajdzsáni megfigyelő úgy véli, hogy a kormány azért kezdett harcot az Egyesült Államok ellen, hogy ürügyet adjon a helyi újságírókkal szembeni fellépésre, különösen miután nincs jelentős elmozdulás az Egyesült Államok álláspontjában Azerbajdzsánnal szemben – érvel Anar Mammadli bakui politikai elemző.
„A kormány nem tűr semmilyen kritikát a második karabahi háború óta, és nagy sebet ejthetnek rajta a súlyos korrupciós vádak. Az Abzas nyomozásai árthatnak annak a politikai tőkének is, amelyet a kormány a háború után szerzett” – mondta Mammadli.
A 2023-as sajtószabadság-index szerint a párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül 180 ország közül a 151. helyre sorolta Azerbajdzsánt. Szerintük „İlham Əliyev elnök eltüntette a pluralizmusnak még a látszatát is, 2014 óta könyörtelenül törekszik még megmaradt bírálói elhallgattatására”.
December 2-án őrizetbe vették Rufat Muradlit, a Kanal 13 egyik vezetőjét, így ő a hatodik újságíró, akit két hét leforgása alatt letartóztattak.
„Csak attól félek, hogy ezeknek a letartóztatásoknak nem lesz végük – mondta Babali, az újságíró. – Nagyon nagy az étvágyuk.”
