Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A kárpátaljai menedékes már élősködő a kormánykommunikáció szerint


Menedékesek lakhatási támogatás nélkül (Kocs, 2024. augusztus 22.)
Menedékesek lakhatási támogatás nélkül (Kocs, 2024. augusztus 22.)

Anya három csokos gyerekkel otthon: a családpolitika kedvezményezettje, akit eltart az állam. Három gyerekkel csok nélkül ukrajnai menedékesként: „Úgy él az állam pénzén, hogy nem vállal munkát.” A kancelláriaminiszter szerint ezért szüntette meg a kormány a kárpátaljaiak lakhatási támogatását.

Négyezer ember úgy élt a magyar állam pénzén, hogy nem vállaltak munkát – indokolta a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt a kormányhatározatot, amely augusztus 21-től megvonta az ukrajnai menedékesek lakhatási támogatását azoktól, akik nem közvetlenül háború sújtotta ukrán területekről érkeztek, így a legnagyobb tömegben Magyarországon ragadt kárpátaljaiaktól. Szerdán bejárták a médiát a felvételek 120, nagy részben gyerek menedékesről, akiknek a Komárom vármegyei Kocson el kellett hagyniuk a szállásukat, és az utcán esteledett rájuk. (Végül a verandán alhattak.)

A miniszter szerint „elköltöttünk évi tízmilliárd forintot, hogy olyan embereket is elszállásoljunk, akik egyébként munkaképesek”. A miniszter részben igazat mondott: a csecsemők, kiskorúak, súlyos betegek és öregek valóban nem vállaltak munkát, de száz-kétszáz éve nem nevezik őket munkaképesnek Európában – a négyezer menedékes naplopó döntő részét ugyanis ők teszik ki.

Gulyás Gergely azt ugyanis nem említette, hogy tavaly nyáron a kormány már szűkítette a menedékesek lakhatásának állami támogatását. 2023. szeptember 15-től el kellett hagyniuk a magyar állam finanszírozta szálláshelyüket azoknak a munkaképes korú menedékeseknek, akik nem dolgoznak, illetve ha a munkahelyük nem szerződött le a szállásadójukkal. (Akkor itt írtunk erről.) Maradhattak a 65 év felettiek, a fogyatékossággal élők, a várandós nők, a 18 év alattiak és az egyik szülőjük. Ők vannak négyezren Gulyás Gergely szerint. (Egyébként erről adatot eddig még senki nem kapott a hatóságoktól.)

A miniszter biztosra mehetett az ukránellenes hangulatkeltéssel: a Závecz Research májusi közvélemény-kutatása szerint a magyarok 46 százaléka szerint az EU-nak semmilyen módon nem kellene támogatnia a háborúban álló Ukrajnát, a Policy Solutions szerint pedig minden második megkérdezett (49 százalék) rosszul érezné magát attól, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédjába.

Ráadásul az érintettek döntő része kárpátaljai magyar roma. Az élősködő toposzt nem Gulyás Gergely kezdte el használni a cigányokra, hanem az összedőlő hatalom a Kádár-kor végén.

Az állam helyett megint a Máltaiak

A lakhatási támogatáshoz az érintett megyei védelmi bizottságnak kellett szerződést kötnie a szállásadóval, jellemzően civil szervezetekkel, amelyek leszerződtek munkásszállókkal, panziókkal, önkormányzatok által fenntartott szállásokkal. Augusztus 21-től az állam – az elesettekkel szembeni állami felelősségvállalás sok területéhez hasonlóan – ebből is kiszáll, és szokásos helyettesítőjének, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak adja át a feladatot. Augusztus 21-től ők szerződhetnek az egyéni szálláshelyekkel, illetve az önkormányzatokkal. A lakhatási támogatás 5000 Ft/fő/éjjel, amit a szállásadó kap, nem a menedékes.

A TANÁCS 2001/55/EK IRÁNYELVE (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről

…13. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy az átmeneti védelmet élvező személyek megfelelő szálláshelyhez jussanak, illetve adott esetben megkapják a szálláshoz jutáshoz szükséges eszközöket.

A Málta már le is szerződött a Győrben mostanáig két szállást is működtető, a hazánkba érkező menekültek beilleszkedésén dolgozó Fess Napfényt Egyesülettel – tudtuk meg Tóth Anikótól, az egyesület elnökétől. Ők egyébként már korábban befogadták az állami támogatásra nem jogosult férfiakat is, így a családoknak nem kellett szétszakadniuk. „Megpróbáltuk ezt kigazdálkodni, nem kértünk érte pénzt egész idáig” – mondja.

150 elszállásoltjukból mindössze harminc kapja augusztus 21. után is a támogatást. (Más helyszíneken érdeklődve is ez a 15-20 százalékos méltányossági arány látszik. ) A harmincból heten a Donbászból érkeztek, 23 kárpátaljai ugyan, de az ő méltányossági kérelmüket elfogadták (Pál Norbert kormánybiztos hivatala dönt ezekről). Kérdésünkre Tóth Anikó nem tudja megmondani, mi alapján kapta meg valaki a méltányosságit. „A betegek megkapták, volt egy rákos beteg, és egy magas vérnyomásos. Ugyanakkor egy másik magas vérnyomásos beteg nem kapta meg. Nem igazán értettem a logikát: olyanok nem kapták meg, akik terhesek voltak, de olyan igen, akinek kiskorú gyermeke volt.”

Az egyesület keresett szállást azoknak, akik tudták vállalni a szoba bérleti díjának fizetését. A Győr-közeli Tét faluban egy már üzemen kívüli szállón adtak helyet azoknak, akik szerettek volna Győrben maradni, és ki tudták fizetni. Ezek jellemzően azok, ahol legalább az apa dolgozik. A harminc állami támogatotton kívül „körülbelül tíz család marad így velünk, hogy ők fizetik a szobát, nagyon sokan pedig elmentek. Van olyan, aki hazament Kárpátaljára, és van olyan család, aki most azzal próbálkozik, hogy elmegy Németországba” – mondja.

Végeredményben a 150 gondozottjukból közel nyolcvan – ha nagy részük önköltségen is – maradt. 150 ezer forintért adják ki nekik a szobát. „Tudom, hogy borzalmas horrornak tűnik ez az ár, de egyszerűen nem tudjuk olcsóbban kigazdálkodni. Ebben benne van a rezsi, minden. Ennyit tudunk segíteni a lakóinknak.”

A másik verzió az lenne, ha elmennének albérletbe, ami kéthavi kaucióval kezdődik, amit a menedékesek nem tudnak kifizetni. „Ezért találtuk ki, hogy keresünk egy nagyobb objektumot, ahol mi kifizetjük a kauciót, így próbálunk segíteni nekik. De egyelőre borzasztó bizonytalannak érzem ezt az egészet” – mondja Tóth Anikó.

Maradhat segítség nélkül

Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának vezetője szintén nem látja, milyen szempontrendszer szerint kapta meg valaki a méltányossági engedélyt. „Egyrészt fontos lenne a család egysége, amire nem figyelnek, másrészt teljesen értelmezhetetlen, hogy mondjuk miért nem kapja meg valaki, aki kiskorú gyereket nevel, plusz még van fogyatékossággal élő gyereke is.”

Magyarországon sosem érte el a negyvenezret az ukrajnai menedékesek száma. (Az ukrán–magyar kettős állampolgárok ugyanazokra az ellátásokra jogosultak, mint ők.) A kormány már tavaly a – legális – munkaerőpiac felé tolta őket, így a mostani intézkedésnek már nincs foglalkoztatáspolitikai indokolhatósága, pusztán a költségvetési megtakarítás lehet az oka.

A menedékes státuszt nem veszíti el az sem (nem is veszítheti, uniós rendelkezés a menedékes státusz megadása mindenütt), akitől most megvonták a lakhatási támogatást. „Továbbra is jogszerűen tartózkodik Magyarországon, csak éppen ehhez nem társul semmilyen olyan szolgáltatás, ami lehetővé tenné ezt. És van egy réteg, amelyik enélkül nem tudja ezt a védelmi státuszt igénybe venni, mert annyira nehéz helyzetben van: sok kisgyereke van, nem tud dolgozni” – mondja Bakonyi Anikó.
A létfenntartási támogatásra továbbra is jogosult (ez felnőttnek havi 22.800, gyereknek 13 ezer Ft), de ehhez is lakóhely szerint jutnak hozzá, ahogy az egészségügyi ellátáshoz és gyerekeik az oktatáshoz.

A Helsinki számításai szerint ez az intézkedés egyébként két-háromezer embert érint, de ők a szállásadók adatainak összegzéséből nyerik ezt a számot, a kormánytól nem kaptak tájékoztatást.

A főváros állja a kieső pénzt

A Málta csak azok után fizet a szállástulajdonosoknak, akiknek van állami támogatásuk, a fővárosi önkormányzat viszont azután sem tette utcára az általa biztosított szállásokon élőket, hogy csak körülbelül húsz százalékuknak fogadta be a kormánybiztos hivatala a méltányossági kérelmét. A főváros más forrásból megfinanszírozza azoknak a szállását, akik nem esnek a támogatott kategóriába – tudtuk meg Szentirmai Judittól, az önkormányzat munkatársától.

Augusztus elején 217-en voltak az ukrajnai menedékesek a főváros szállásain. „A háború kitörése óta jellemzően nagyon sokan vannak nálunk – mondja. – A létszám azért változik, mert nálunk nemcsak szállás van, hanem folyamatosan azon dolgozunk, hogy szociális munkával is támogassuk a szállást kérőket, így mindig vannak, akik önálló életteret vagy lakhatási formát tudnak teremteni.”

Most is körülbelül kétszáz lakójuk van. Tudatosan nem mondják meg nekik, hogy ki az közülük, aki továbbra is állami támogatásból, és ki az, aki önkormányzati segítséggel él a szálláson. „Nem tehet arról, hogy nem egy olyan megyében született, ami a kormány szerint nem háborús övezet.”

A legsérülékenyebbek vannak náluk, nagyon nagy százalékban kárpátaljai magyar ajkú roma családok. Többen hazamennek – meséli Szentirmai Judit. „Van, akinek az élethelyzete úgy hozza, hogy az otthon maradt hozzátartozó lebetegedett, és támogatásra van szüksége, vagy a ház miatt aggódnak, és visszamennek. Szóval előfordul a visszafele mozgás, de mi most nem érzékeljük. Nálunk biztonságosabb térben élnek.”

Lapunknak Szécsi Magdolna, a Civil Kollégium Alapítvány esélyegyenlőségi szakértője a kocsi eset napján azt mondta, hogy a Kocson utcára tett emberek főként egyedülálló, többgyermekes kárpátaljai roma nők. Ők nem akarnak hazamenni, mert Ukrajnában embertelen körülmények között éltek, és esélyük sem volt, hogy bekerüljenek a munkaerőpiacra. Itt az elmúlt években elkezdtek beilleszkedni, a gyerekeiket iskolába, óvodába járatták, többen elhelyezkedtek és legalább négy órában dolgoztak. De piaci alapon nem tudnak albérletet fizetni.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG