Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A „könyörtelen” Szinvárban találta meg Irán az emberét a Hamász vezetésére


A gázai háború 2023. októberi kitörése óta nem látták Jahja esz-Szinvárt
A gázai háború 2023. októberi kitörése óta nem látták Jahja esz-Szinvárt

Meglepetésszerűen Jahja esz-Szinvárt, az Izrael elleni, október 7-i halálos támadás állítólagos értelmi szerzőjét nevezte ki új vezetőjévé az Egyesült Államok és az EU által terrorcsoportnak minősített Hamász. Szinvár köztudottan szoros kapcsolatot ápol Iránnal.

Augusztus 6-án nevezték ki a palesztin csoport politikai hivatalának élére Szinvárt, miután elődjét, Iszmáíl Hanijét július 31-én Teheránban meggyilkolták. Irán és a Hamász Izraelt okolja Hanije haláláért.

Az iráni tisztviselőkkel szoros kapcsolatokat ápoló Hanije halála után a lehetséges utódok között tartották számon Haled Mesalt, a Hamász politikai hivatalának korábbi főnökét és Halil al-Hajját, a hivatal egyik neves tagját, aki szoros kapcsolatban állt Hanijével.

A Hamászt 2017 óta Gázában vezető Szinvár kinevezése azért volt nagy meglepetés, mert sokan nem számoltak az iráni tényezővel – mondják elemzők.

„A palesztin ügyek szakértői közül egyikünk sem gondolt – különösen itt, Izraelben – Szinvárra olyan személyként, aki Hanije helyébe lép – mondta Johanan Coreff, a tel-avivi székhelyű Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének izraeli–palesztin kapcsolatokra szakosodott vezető kutatója. – Az egyik fő oka annak, hogy Szinvár lett az új vezető, Irán” – tette hozzá.

Haled Mesalról (balra) sokan gondolták, hogy ő lép a Hamász Iránban meggyilkolt politikai vezetője, Hanije (jobbra) helyére
Haled Mesalról (balra) sokan gondolták, hogy ő lép a Hamász Iránban meggyilkolt politikai vezetője, Hanije (jobbra) helyére

Szinvárt kétnapos katari tanácskozás után nevezte ki a Súra Tanács – az a konzultatív testület, amely megválasztja a Hamász politikai hivatalát, és amelynek vannak tagjai Gázában, Ciszjordániában, az izraeli börtönökben és a palesztin diaszpórában is.

Coreff szerint Mesal nagyon népszerűtlenné vált az iráni vezetők körében, amikor a 2011-es arab tavasz során bírálta Bassár el-Aszad szíriai elnököt, Teherán közeli szövetségesét.

Coreff úgy véli, hogy Mesal visszatérése a hatalomba veszélyeztethetné a palesztin csoport kapcsolatait az iszlám köztársasággal, és „az irániak felhagyhatnának azzal, hogy megadnak mindent a Hamásznak, amire csak szüksége van az izraeli erők elleni harchoz”.

Szinvár azonban a hírek szerint Gázában ragadt, ahol az Izraellel vívott háború kezdete, 2023 októbere óta bujkál. Miután mozgása és a világgal való kommunikációja egyaránt behatárolt, csak szűk korlátok között tud bármit tenni.

„Nem számítok arra, hogy ő vagy a Hamász közelebb kerül Iránhoz. Ezen a ponton a kapcsolat valószínűleg változatlan marad” – mondta Joost Hiltermann, a belgiumi székhelyű Nemzetközi Válságcsoport közel-keleti és észak-afrikai programigazgatója.

Izraeli börtönök formálták

A támogatói körében Abu Ibrahimként is ismert, 61 éves Szinvár a gázai Hán Júnisz menekülttáborban született. Szülei, akárcsak Hanije felmenői, a tengerparti Askelónból menekültek el az 1948-as arab–izraeli háborúban, amelynek eredményeként létrejött Izrael állam – amit a palesztinok nakbának (katasztrófának) neveznek.

Szinvár röviddel 1987-es megalakulása után csatlakozott a Hamászhoz, és létrehozta rettegett belbiztonsági szervezetét, az al-Madzsdot, amelynek fő célja az volt, hogy megtalálja az izraeli kémeket a csoporton belül. Erőszakosságával hírnevet szerzett magának, Hán Júnisz henteseként emlegették.

Az izraeli erők elfogták, és többszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték különféle bűncselekményekért, köztük két izraeli katona meggyilkolásáért. Több mint két évtizedet töltött börtönben.

„Olyan fickó, akit izraeli börtönök keményítettek meg, mint sok más egykori palesztin foglyot” – mondta Hiltermann.

Szinvár a börtönben megtanult héberül, ami döntő fontosságú, mert ez segítette abban, hogy megtanulja, hogyan gondolkodnak az izraeli vezetők.

„Szinvár nagyon kemény. Könyörtelen. Olyan vezető, akit az izraeli vezetők öntőformájában állítottak elő” – mondta Hiltermann.

A börtönben Szinvár sztrájkokat szervezett a munkakörülmények javítása érdekében, és vezető szerepet töltött be a bebörtönzött palesztinok között.

Hiltermann szerint börtöntapasztalatai „nagyon jól felkészítették a Hamász vezetésére” és az október 7-i támadás megtervezésére.

Szinvár (balra) Hanijével együtt utazott Iránba 2012-ben egy találkozóra Hámenei ajatollah legfelsőbb vezetővel
Szinvár (balra) Hanijével együtt utazott Iránba 2012-ben egy találkozóra Hámenei ajatollah legfelsőbb vezetővel

Közel 1200 embert, főként civileket gyilkoltak meg a Hamász fegyveresei, amikor októberben dél-izraeli közösségeket rohantak le, és túszokat ejtettek, miközben visszatértek Gázába. A támadás nagyszabású offenzíva indítására késztette Izraelt a Hamász irányítása alatt álló Gázai övezetben, ahol palesztin források szerint több mint negyvenezer embert öltek meg.

Szinvárt 2011-ben engedték ki a börtönből egy fogolycsere keretében. Ennek során több mint ezer palesztin fogoly szabadult ki egyetlen, a Hamász által fogva tartott izraeli katonáért cserébe. Nem sokkal szabadulása után Szinvár elkísérte Hanijét egy teheráni útjára, ahol találkozott Ali Hámenei ajatollah legfelsőbb vezetővel.

Ugyanazon a napon, augusztus 6-án, amikor bejelentették, hogy Szinvár lett Hanije utóda, rövid videó került ki Hámenei X-profiljára egy 2012. februári látogatásról, amelyen Szinvár az iráni vezetővel együtt látható.

A Hamász üzenete

A Hamász politikai vezetőjének irodája hagyományosan külföldön van, így ő maga utazhat és ápolhatja a kapcsolatot regionális szövetségeseivel, köztük Iránnal vagy a Hezbollah libanoni iszlám militáns csoporttal.

Szinvár azonban, akiről Antony Blinken amerikai külügyminiszter egykor tréfásan azt mondta, hogy „tíz emelet mélyen van eltemetve a föld alatt” Gázában, a háború miatt nem tudja elhagyni az enklávét.

Coreff szerint egy gázai székhelyű vezető kinevezésével a Hamász „nagyon erős üzenetet küld” Izraelnek és az arab államoknak arról, hogy „a Hamász ellenállása nem omlott össze”.

„A fő üzenet az, hogy senki sem szoríthatja ki őket a területről” – tette hozzá.

Maga Szinvár talán nem is szívesen hagyná el Gázát, mert legitimitásának az az alapja, hogy ő maga az övezetben tartózkodik.

„Ha Szinvár elhagyná Gázát, a palesztinok azt mondanák, hogy cserben hagyta őket, mint az a kapitány, aki elhagyja a hajót” – mondta Hiltermann.

Szinvár a háború kezdete óta Izrael látókörében van. A hadsereg szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy halott embernek nevezte az októberi támadás után. Megölése továbbra is prioritás az izraeli hadsereg számára.

Herci Halevi főhadnagy augusztus 7-én megfogadta, hogy katonái levadásszák Szinvárt, és arra kényszerítik a Hamászt, hogy „megint új politikai vezetőt keressen”.

Kian Sharifi írása.
XS
SM
MD
LG