Egy új jogszabály különleges védelmet ad azoknak, akik visszaélést jelentenek be. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint viszont aki nagy titkot sért meg, az megüti a bokáját. A gond egyébként nem az, hogy nem mernek bejelentést tenni az emberek, hanem az, hogy a hatóságok nem vizsgálják ki a gyanús eseteket. Ligeti szerint a hazai törvénynek megágyazó uniós szabályozás vérszegényre sikeredett, a kormány pedig a minimumot célozta meg a jogszabály hazai átültetésekor.
Újabb lehetőséget kaptak azok az állampolgárok, akik nem akarnak szemet hunyni a visszaélések, lopások és csalások felett. Az Országgyűlés még tavasszal szavazta meg a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt. A jogszabály egy 2019-es uniós irányelv miatt született.
Nem lehet megtorolni
„Az EU-nak az volt a célja, hogy egy olyan jogi garanciákkal övezett biztonságos bejelentési csatorna létrehozására kötelezze a vállalatokat, amely az egyik leghatékonyabb eszközét képezheti a korrupcióval, csalással és egyéb visszaélésekkel szembeni harcnak, tekintve, hogy a bejelentés lehetőségét pontosan annak a személyi körnek teszi lehetővé, akik napi tevékenységük során elsőként és közvetlenül értesülhetnek a cég életében esetlegesen jelentkező visszaélésekről”– mondta a Szabad Európának Kopasz János, a Taylor Wessing Budapest ügyvédje.
A szakértő szerint az Európai Unió még 2019-ben fogadta el a bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet, hogy olyan, megtorlástól mentes védett kereteket teremtsen a munkavállalók és egyéb szerződéses partnerek számára, amelyek jogi garanciákkal ösztönzik, hogy a visszaélésekről értesülő személyek bátran fel merjék tárni az általuk tapasztalt anomáliákat.
„Nemzetközi felmérések kimutatták, hogy a vállalkozások éves árbevételük mintegy öt százalékát veszítik el különböző foglalkozás körében elkövetett csalások következtében” – mondta Kopasz János. Az ügyvéd szerint ezek az ügyek egy hatékony visszaélés-bejelentési rendszer segítségével átlagosan fél évvel korábban feltárhatók, szemben a bejelentési rendszert nem üzemeltető vállalkozásokkal.
A szakértő szerint visszaélés-bejelentő rendszerben egy társaság, állami intézmény munkavállalói vagy akár külső szerződéses partnerei egy olyan védett felületen keresztül tudják bejelenteni – kezdeményezve a visszaélés kivizsgálását – a munkavégzésük során észlelt szabálytalanságokat, visszaéléseket, amely megfelelő garanciákat nyújt a bejelentő számára az esetleges megtorlással szembeni védelemre.
A rendszer üzemeltetésére kijelölhetünk szervezeten belül elkülönült és e pozíciójában pártatlan belső tisztségviselőt, de akár külső szervezetet vagy bejelentővédelmi ügyvédet is megbízhatunk a feladat ellátásával. A hazai jogszabályok szerint ha valaki bejelentést tesz, hét napon belül vissza kell igazolni a bejelentést, és fő szabály szerint harminc napon belül, de legfeljebb három hónapon belül ki kell vizsgálni az esetet.
Kopasz János kiemelte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban régóta létezik a bejelentésvédelem, sok esetben már bőven az EU-s irányelv előtt kiterjesztették az Európában működő leánycégek működésére is. „Ezek a vállalatok sem dőlhetnek azonban hátra, hiszen globális bejelentővédelmi platformjuk és szabályozásuk egészen biztosan kiigazítást fog igényelni az európai szabályozások mentén” – mondta.
A szakember szerint a nemzetközi vállalatcsoportok esetében tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyfelől az irányelvi szabályozásra tekintettel tagállami szinten jelentős eltérések mutatkozhatnak az egyes részletszabályokat illetően, másrészről a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek eleve saját, helyi rendszert kell kialakítaniuk, nem támaszkodhatnak a cégcsoportjuk központi szintjén meglévő visszaélés-bejelentési rendszereikre. Mindez lokális szabályzatok, eljárásrendek és helyi bejelentési csatornák kialakítását igényli.
Nincs bírság
Kopasz János szerint bár a cégeket a helyi bejelentővédelmi törvény alapján nem lehet bírsággal sújtani a bejelentővédelmi rendszer hiányosságai okán, ám miután a személyes adatok kezelése megkerülhetetlen a rendszer használata során, az adatvédelmi szabályok nem megfelelő kialakítása a sokszor szenzitív adatkezeléssel járó bejelentővédelmi rendszerek esetében drasztikus bírságfenyegetettséget eredményez a GDPR már jól ismert, szigorú szabályai alapján.
Magyarországon idén júliusban élesült a rendszer. Első lépésben a legalább ötven főt foglalkoztató állami szerveknek és gazdasági társaságoknak, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató piaci gazdasági társaságoknak kellett egy úgynevezett elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert létrehozniuk. Második lépésben december 17-től minden, legalább ötven főt foglalkoztató szervezet érintett, függetlenül attól, hogy állami vagy magánkézben van-e.
Ez alapján több mint egy hete az ország jelentős részében működik egy új bejelentésvédelmi rendszer. Nem csoda, ha nem hallott róla, mert az állami szervek sem reklámozták a lehetőségét, pedig többüknél már közel fél éve működik.
A kormány és az Országgyűlés nagyon elkötelezett „az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt”. Sőt még „Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi jogi és európai uniós jogi kötelezettségei” is azt indokolják, hogy egy ilyen rendszer létrejöjjön Magyarországon.
A fenti idézetek a kormány által benyújtott törvényjavaslatban szerepelnek. A jogszabály alapján létrehozott rendszerekben viszont már nem ennyire konkrétan fogalmaznak az állami szervek. A legtöbb helyen az alábbi definíció olvasható: az „elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni”.
A megfogalmazás nem véletlenül ilyen általános és megfoghatatlan, mert bár a magyar és az uniós jogszabály bevezetőjében is utalnak a korrupcióra, a törvény szövegében már nem szerepel a kifejezés.
Vérszegény szabályozás
„Összetett és feleslegesen túlbonyolított szabályozás, amelyben nincs közvetlenül korrupcióval és munkajoggal kapcsolatos jogsértés bejelentésének lehetősége” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Szerinte közbeszerzési, fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi jogsértéssel és pénzmosással kapcsolatos visszaéléseket lehet bejelenteni.
„Igaz, hogy közvetetten a pénzmosás és a közbeszerzésekkel kapcsolatos visszaélések esetében felmerülhet a korrupció is, ám a korrupció kifejezés sem a hazai, sem az uniós jogszabály szövegében nem szerepel” – tette hozzá.
Ligeti Miklós szerint az uniós szabályozás vérszegényre sikeredett, nem fog hatékonyan segíteni a hazai korrupciós viszonyokon. A jogi igazgató szerint az EU nem próbál számot vetni azzal, hogy vannak olyan tagállamok, mint Magyarország és kisebb részben Lengyelország, amelyekben nem működnek az intézményrendszerek, mert nincs működőképes jogállam.
„Az igazán súlyos visszaélésekkel szembeni fellépésekkel nem az a probléma, hogy nem keletkezik információ, mert aki tudja, nem mer beszélni róla, hanem az, hogy nem vizsgálják ki a hatóságok” – mondta. Ligeti Miklós szerint erre semmilyen megoldási javaslata nincs az irányelvnek.
A jogi igazgató szerint két előnye van az európai uniós visszaélés-bejelentési rendszernek: megfordul a bizonyítási teher, tehát nem a bejelentőnek kell bizonyítania, hogy az általa tett bejelentés miatt érte hátrány, másrészt a legtöbb esetben mentesíti a bejelentőt az üzleti és egyéb titokvédelmi szankciók alól.
„A nagyon érzékeny információk, mint a bírósági eljárások adatai, nyomozó hatósági, büntetőeljárási, titkosszolgálati adatok és nagy, állami ellenőrző és rendvédelmi szervek adatai ki vannak véve a jogszabály hatóköréből. Vagyis aki nagy titkot sért meg, az megüti a bokáját” – tette hozzá. Ligeti Miklós szerint azok sem élhetnek a lehetőséggel, akik érzékeny helyen dolgoznak, mint a bírók, ügyészek, a titkosszolgálatoknál és rendvédelmi szerveknél dolgozók.
Az eredeti uniós irányelv három lépcsőt határozott meg. Az első az adott cég vagy szervezet, ahol közvetlenül lehet megtenni a bejelentést. A második az ellenőrző és nyomozó hatóságok, míg a harmadik a nyilvánosság útján tett bejelentés. Ez azt jelenti, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy a szervezet vagy hatóság nem vizsgálja ki a bejelentését, akkor nyilvánosságra is hozhatja a visszaélést, aminek az a legegyszerűbb módja, ha elmondja egy újságírónak.
„A magyar jogszabály az utóbbi esetben elmarad az irányelvtől. A sajtó útján tett bejelentések ugyanis nem tartoznak a védett körbe – mondta. Ligeti Miklós szerint ha valaki például Facebook-oldalán hozza nyilvánosságra a visszaélést, azt védi a magyar jogszabály, de ha a sajtó útján, azt már nem. – Ez valószínűleg szembemegy az uniós joggal” – tette hozzá, ezért az Európai Bizottsághoz fognak fordulni, kérve a kötelezettségszegési eljárás megindítását.
Az is gondot okozhat civil szervezetek szerint, hogy a kormány furcsa formáját választotta az EU-s irányelv átültetésének, ugyanis az új előírások életbe léptetésével egyidejűleg megőrzi a hatályos szabályozást is. A 2013-as panasztörvénnyel az a baj, hogy gyengébb védelmet biztosít a bejelentőnek.
A jelenlegi magyar szabályozás értelmében bárki tehet bejelentést bármely visszaélés ügyében, ezzel szemben az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer csak a munkavégzéshez kötődő bejelentésekre vonatkozik, és azokra is kizárólag akkor, ha bizonyos EU-s jogszabályok megsértésével kapcsolatosak. Cserébe az irányelv sokkal erősebb védettséget biztosít a magyar szabályozásnál. Ebből viszont az következik, hogy a bejelentő nem vagy csak nagyon nehezen fogja tudni eldönteni, hogy bejelentése nyomán jogosult-e az erősebb, európai uniós szintű védelemre, vagy sem.
Kiemelt huszonegyek
Nagy kérdés, hogy a kialakított rendszer valóban képes-e hatékonyan kezelni a megtett bejelentéseket, egyáltalán hogyan viszonyulnak a bejelentésvédelmet már alkalmazó szervezetek ehhez az új feladathoz. A hazai jogszabály huszonegy állami szervezetet külön nevesít, akinek kötelező volt már júliusban bejelentésvédelmi rendszert létrehoznia. Ahogy korábban szó volt róla, nem sokan hallhattak erről, hiszen ezek az állami intézmények nem csaptak nagy hírverést a lehetőségnek.
Megkerestük mind a huszonegy szervezetet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hány fő kapott jogosultságot a panaszok kezelésére, mennyi bejelentés érkezett július 24. és december 6. között, illetve hol reklámozták, népszerűsítették az új lehetőséget.
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság szervezetében három főnek van jogosultsága az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére. Az indulás óta hat bejelentés érkezett az intézethez. „Egyik bejelentés ügyintézése sem tartozik a főigazgatóság hatáskörébe, így mindegyik ügy áttételre került a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezethez” – közölték a Szabad Európával. A bejelentési rendszer reklámozásával kapcsolatban megjegyezték, hogy „a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető, díjmentes tájékoztatást” nyújtanak a főigazgatóság honlapján.
Egy fő, a szervezet megfelelési tanácsadója működteti az Integritás Hatóság belső visszaélés-bejelentési rendszerét. Eddig csak egy bejelentés érkezett a hatósághoz, amelynek kivizsgálása még folyamatban van. A visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos tájékoztató anyagok a hatóság weboldalán érhetők el. Erről a munkatársakat a szervezet intranetfelületén tájékoztatták. A hatóság fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a bejelentes@integritashatosag.hu e-mail-címen és a honlapjukon névtelenül is lehet bejelentést, panaszt tenni.
„A bejelentőfelületen és a dedikált e-mail-címre december 11. napjáig összesen 194 panasz/bejelentés érkezett” – közölte a hatóság. A szervezet erről idén ősszel figyelemfelhívó digitális kampányt indított, amelyben bemutatták azt az online bejelentőfelületet, amely az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás vagy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét érintő korrupciógyanús esetek bejelentésére szolgál. „A kampány bizonyos elemei megtekinthetők LinkedIn- és Facebook-oldalunkon is” – tették hozzá.
Összesen ketten kaptak hozzáférést a rendszerhez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A szervezet a saját honlapján mutatta be a bejelentési rendszert. Eddig tíz bejelentés érkezett az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül. Négy ügyben nem indult eljárás a beadványban foglaltak alapján, három esetben megkezdődött a vizsgálati eljárás, egyben pedig további adatokra van szükség. Két esetben közérdekű bejelentésnek minősítette a hatóság.
Két fő rendelkezik jogosultsággal a Közbeszerzési Hatóságnál, akik képzésben is részesültek. A hatóság holnapján külön menüpont lett létrehozva a visszaélések bejelentésére. Összesen tizenegy bejelentés érkezett a szervezethez, amelyből tíz közérdekű bejelentésnek minősül, egy pedig más szervezet hatáskörébe tartozik. Három esetben zárult le a vizsgálat.
Egy esetben a bejelentő nem volt azonosítható, ezért a hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően mellőzte a vizsgálatot. Egy másik esetben a bejelentő hozzájárulásával az ügy kivizsgálását áttették a hatáskörrel rendelkező szerv felé. A harmadik esetben a bejelentő nem teljesítette a szükséges adatszolgáltatást, de a rendelkezésre álló információk alapján a hatóság továbbította az ügyet a hatáskörrel rendelkező szerv részére.
A Közbeszerzési Hatóság ezenkívül más rendszert is működtet, ahová 62 bejelentés érkezett. Sőt van még egy felület, a 2020-ban indított Közbeszerzési Anonim Chat (KAC), amely lehetőséget biztosít arra, hogy a szervezet munkatársaival bárki név nélkül osszon meg információt vélt vagy valós közbeszerzési jogsértések tekintetében. A KAC zárt felületként működik, csak a hatóság kijelölt szakemberei férnek hozzá a beszélgetésekhez, a felhasználók pedig csak a hatóság kijelölt munkatársával kerülhetnek kapcsolatba. Ezen a felületen 22 bejelentés érkezett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai közül húsz fő kapott képzést a rendszer kapcsán, közülük négyen rendelkeznek jogosultsággal az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerhez – közölte a jegybank. Az MNB saját honlapján érhető el a rendszer működéséről szóló tájékoztató, jelenteni itt lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Jogsértően korlátozta a közérdekű adatok megismerését a Fertő tónál építkező állami cég
Eddig tíz bejelentés érkezett, ebből kettőt minősített az MNB elkülönített visszaélés-bejelentésnek. Három megkeresés közérdekű bejelentés, míg öt egyedi ügyfélpanasz volt. Időközben befutott további egy bejelentés is az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától, de azt is közérdekű bejelentésnek minősítették.
„Ezen túl postai úton érkezett két olyan beadvány, amely tartalmát tekintve elkülönített visszaélés-bejelentésnek minősült. Ugyan a postai út nem része az MNB elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerének, ám az MNB tartalma alapján ítélte meg a bejelentéseket” – tette hozzá a jegybank.
Az MNB a négy visszaélés-bejelentési ügy közül hármat már kivizsgált, és erről visszajelzést is küldött a bejelentőknek. A jegybank fontosnak tartotta megemlíteni, hogy saját döntésük alapján már 2019-ben felállították a jelenlegi rendszer előfutárát, erről akkor tájékoztatták a nyilvánosságot is.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről egy fő kapott képzést az Országos Atomenergia Hivatalnál, ahová még nem érkezett visszaélés-bejelentés. Tájékoztatás a szervezet honlapján érhető el.
Mindösszesen egy fő jogosult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál a rendszer kezelésére, amiről a szervezet honlapján érhető el tájékoztató. Eddig három bejelentés érkezett, amelyek tartalmuknál fogva közérdekű bejelentésnek minősültek.
A rendszert a szervezet integritás-tanácsadója működteti az Építési és Közlekedési Minisztériumnál, de hárman kaptak képzést. A tárca szerint az eltelt időszakban három bejelentés érkezett a rendszerbe.
„Ebből egy bejelentés átkerült más, a bejelentés tárgyával kapcsolatban eljárás lefolytatására jogosult szervhez, a további két bejelentés kivizsgálása még folyamatban van” – közölte a minisztérium. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével kapcsolatos állampolgári, illetve adatvédelmi tájékoztató a minisztérium honlapján tekinthető meg.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer keretében működtetett visszaelesbejelentes@nmhh.hu e-mail-címhez kizárólag a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Általános Közigazgatási és Adatvédelmi Jogi Főosztály három jogász végzettségű kollégája fér hozzá. Eddig nem érkezett bejelentés a hatósághoz. Az NMHH a saját honlapján tájékoztatta a nyilvánosságot az elkülönített és a belső visszaélés-bejelentési rendszerről.
„A visszaélés-bejelentési rendszer biztonságos működtetéséhez szükséges, a megfelelő oktatásban részesített létszám rendelkezésre áll, továbbá a hivatal valamennyi köztisztviselője tájékoztatást kapott a rendszer céljáról és működéséről” – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A szervezet saját honlapján itt és itt nyújt tájékoztatást a bejelentési rendszerről. A hivatalhoz eddig nem érkezett ilyen jellegű bejelentés.
Az elkülönített visszaélés-bejelentések kezelésével kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a közérdekű bejelentések kezelését végző szakterületek látják el, ez szervenként egy–három főt jelent. Az adóhivatal a honlapján nyújt tájékoztatást a rendszerről és a jogszabályi háttérről. Eddig országosan 13 beadvány minősült visszaélés-bejelentésnek. Ebből négyet a Magyar Államkincstárhoz továbbítottak, hármat pedig lezártak, mert nem volt indokolt adóellenőrzést lefolytatni.
„További két bejelentés esetén a beadvány költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV bűnügyi szakterületéhez került, ahol az eljárás jelenleg folyamatban van” – közölte az adóhivatal. A fennmaradó négy elkülönített visszaélés-bejelentés ügyintézése szintén folyamatban van, ezek kezelése jelenleg a NAV illetékes adóigazgatóságainál zajlik.
„Az érintett állomány a szükséges képzéseket a rendszer életbe lépése előtt megkapta” – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. Eddig két bejelentés érkezett, a beadványokat a tartalmuk alapján értékelték, és továbbították az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szervek részére. Az ügyfél-tájékoztatás, valamint kapcsolattartás biztosításaként a rendőrség hivatalos honlapján tette közzé az elkülönített visszaélés-bejelentésre szolgáló e-mail-címet és telefonszámot.
A Gazdasági Versenyhivatal eddig is működtetett egy panaszbejelentő rendszert. „Figyelemmel arra, hogy a piaci zavarokat, valamint a GVH hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően jogsértő magatartásokat leginkább az adott piacon tevékenykedő vállalkozások és a fogyasztók érzékelik, ezért a tőlük származó információk, jelzések nélkülözhetetlenek a hivatal számára” – közölték.
A GVH a hatályos jogszabályok felhatalmazása alapján már korábban is működő panaszkezelési rendszere keretében működteti az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert. „Összesen legalább húsz vizsgáló foglalkozik panaszkezeléssel a GVH-ban. A megadott időszakban 727 darab panasz érkezett a GVH hoz” – közölte a szervezet. A panaszok közül 569-et jogszerűen lezártak, 158 kezelése jelenleg is folyamatban van.
A GVH saját honlapján hozta nyilvánosságra a tájékoztatást, és a gyakran feltett kérdéseknél is szóba kerülnek a panaszbejelentések. „Szinte nincs olyan fórum, nyilatkozat vagy médiaszereplés, ahol a GVH vezetői és munkatársai ne mondanák el a bejelentők lehetőségeit és jogait” – tették hozzá.
Nyolc szervezet, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Magyar Államkincstár, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem reagált megkeresésünkre. Továbbá a Pest Vármegyei Kormányhivatal sem, amely az Országos Természetvédelmi Hatóság, az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság és az Országos Környezetvédelmi Hatóság esetében látja el a bejelentéssel kapcsolatos feladatokat.
