Mindenki lemondott a Magyarországot megillető 77 milliárd forintos Norvég Alapról, de az összeget egészen 2024. áprilisig fel lehetne használni. A magyar kormány nem tudja megvétózni az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződést, de blokkolhatja a következő hétéves pénzügyi mechanizmust.
Újabb érdekes fordulatot vett a Norvég Civil Alap ügye, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy lépéssel is közelebb kerültünk a megoldáshoz. A norvég és a magyar kormány nem tudott megegyezni arról, hogy a 77 milliárd forintos alap civileknek szánt 5 százalékát ki ossza szét. Korábban az Ökotárs Alapítvány látta el ezt a feladatot, a magyar kormány azonban elfogadhatatlannak nevezte a szervezetet, és hallani sem akar arról, hogy az Ökotárs legyen a pályázatkezelő. A norvégok viszont ragaszkodnak hozzájuk, és mivel nem sikerült közös nevezőre jutni, Norvégia közölte, hogy ebben az esetben a 77 milliárd elveszett Magyarország számára.
Válaszként Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kijelentette, hogy ez a pénz jár Magyarországnak, és ha másként nem megy, akkor Magyarország megvétózza az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló szerződés megújítását. A Népszava kérdésre a norvég külügyminisztérium viszont azt válaszolta, hogy az a szerződés nem jár le, ezért nincs mit megvétózni.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a helyzet az, hogy az EGT-szerződés valóban nem jár le, de meg kell újítani az ennek részét képező pénzügyi mechanizmust. Peter Stano szóvivő azt mondta a Szabad Európának, hogy „a 2014–21-es EGT pénzügyi mechanizmus 2021 áprilisában lejárt, és a következő időszak pénzügyi mechanizmusáról folytatott tárgyalásokra vonatkozó uniós felhatalmazást májusban fogadták el. Az EU a megújításról szóló tárgyalások megkezdésére készül.”
Az Európai Unió Tanácsa 2021. május 21-én fogadta el a tárgyalási irányelveket is, amelyek alapján az Európai Bizottság lefolytatja az egyeztetéseket. „E megbízás alapján mielőbb le kell folytatni és le kell zárni a tárgyalásokat annak biztosítása érdekében, hogy a fent említett rendelkezések elfogadására szolgáló eszközök a lehető leghamarabb hatályba lépjenek, tekintettel az uniós kohéziós politikai eszközök következő hétéves időszakának ütemezésére” – áll a döntésről szóló hivatalos tájékoztatásban. Ha ezt akarja a kormány megvétózni, akkor az nagyon furcsa helyzetet idézne elő. Ugyanis Magyarország is hozzájárult májusban a tárgyalási mandátumhoz, amelynek keretein belül készül a szerződés. Különös lenne, ha az így előkészített – és a magyar kormány akaratát is tartalmazó – dokumentumot mégsem hagyná jóvá a kormány.
A magyar kormány egy határozatot is hozott, amelyben kijelentették, hogy „Norvégia nem teljesíti szerződéses kötelezettségét”, ezért ez pénz államadósságnak számít, és jogi úton – akár az Európai Bíróság előtt – fogja Magyarország érvényesíteni a követelést. A vita ugyanis nem a következő keretköltségvetés elosztásáról zajlik, hanem a 2014–2021-es, elvileg már lezárt időszakról. Az Európai Bizottságtól megtudtuk, hogy még akkor is, ha a 2014–21-es EGT pénzügyi mechanizmus 2021. április 30-án lejárt, a kiadások 2024. április 30-ig továbbra is felmerülhetnek. „Ez azt jelenti, hogy a 2014–2021 közötti időszakban finanszírozott projektek végrehajthatók 2024. április végéig” – magyarázta a szóvivő.
Az Európai Bizottság a magyar–norvég vitát nem kommentálta.
