Folytatódik a hatósági árak és furcsán kivetett különadók populista kettőse; nehéz helyzetben a fronton az ukránok; helyzet az energiaháborúban. Erről szólt a hét – elsősorban nálunk, a Szabad Európánál.
Még nem jöttek hírek arról, hogy lankadna a világ nagy részének, azon belül az Ukrajnának legfontosabb euroatlanti államok lakosságának szolidaritása Ukrajnával. (Igaz, még elviselhető mértékű az infláció.) Így kormányaik is kitartanak a 2014 óta területének 20 százalékát elvesztett (vagy legalábbis orosz ellenőrzés alá került) ország katonai támogatása és Oroszország szankcionálása mellett.
A békét követelő szirénhangok (Henry Kissingertől a Kárpát-medence magyar politikumát uraló Fideszig) így hiába szeretnék megsegíteni Putyin orosz elnököt. Aki, úgy tűnik, továbbra is egészséges, nem hiába lovagol szabad idejében medvén, vagy csak dezinformációs apparátusa révén terjeszti, hogy súlyos beteg lenne.
Nehéz helyzetben az ukránok a fronton
A héten továbbra is Szeverodoneck elfoglalásáért folyt a harc, ahol mára úgy tűnik, a megmaradt ukrán védőket körbezárták a lerombolt város nagyobb részét egy ideje már uraló oroszok. Kérdés, hogy Putyin zsarolásra fogja-e használni a foglyul ejtett egységeket.
Harkivot is újra elkezdték támadni az oroszok. Mikolajiv kormányzója azonnali katonai segítségnyújtásra szólította fel a nemzetközi közösséget. „Az orosz hadsereg erősebb, mint mi, több tüzérségi fegyverük és lőszerük van. Ez most a tüzérségi fegyverek háborúja, és fogytán a lőszerünk” – mondta Vitalij Kim videónkban.
Leginkább szimbolikus látogatásra érkezett Ukrajnába csütörtökön a német kancellár, az olasz kormányfő, illetve a francia és a román elnök, akik élesen elítélték Oroszország brutalitását. Ukrán állítás szerint a nyugati fegyverekből kevés érkezik, így naponta már saját bevallásuk szerint is 100-200 katonát vesztenek. Hírek szerint köztük sok az alig kiképzett önkéntes. Az amerikai védelmi miniszter szerint is döntő pillanat van Ukrajnában.
Nem csak az Oroszországból kivonult McDonalds helyi utódja nyílt meg Moszkvában, az orosz kormány a gázszállításokkal harcol a Nyugat ellen. Csütörtök reggel 25 százalékkal ugrott meg az európai viszonyítási alapnak számító holland nagykereskedelmi gázár, mert az orosz Gazprom a kapacitás mindössze negyven százalékára redukálta a gázáramlást. Ez kétségessé teszi, hogy fel tudják-e tölteni tél előtt az európai tárolókat, melyek most 50 százalékon állnak.
Energiabiznisz
Oroszország egyébként a háború kezdete óta napi egymilliárd dollárt keresett azt energiaexporton. De nem jár rosszul az olajembargó alóli felmentést kiprovokáló magyar kormány sem, ami a The Guardian szerint több mint kétszázmilliárdot nyer az orosz olajembargón. A kormány ugyanis 25 százalékos rendkívüli adót vezetett be az orosz nyersolaj és a világpiaci árak közötti különbségre.
A magyar gazdaságot a háború sújtja, a béke eltüntetné az inflációt, posztolta Orbán Viktor. Állításával ellentétben már hónapokkal a háború előtt is nálunk volt az egyik legnagyobb infláció a térségben. A forint értékének romlása is rekordot döntött. A választások előtti több mint 1000 milliárdos pénzszórás és uniós támogatásaink visszatartása a magyar gazdaság erejét 403 forintos euróárral ismeri el.
Az OMV kénytelen piaci árat fizetni a magyar biztonsági tartalékból felszabadított benzinre és gázolajra – írtuk meg. A készlet egyébként szinte csak fosszilis üzemanyagot tartalmaz, mert ha a bioetanolt is bekevernék, nem tárolhatnák öt évig.
A hatósági árak őszig velünk maradnak, újból meghosszabbította őket a kormány – az unióban egyedüliként. A Ryanair vezére lehülyézte a magyar gazdaságpolitikai egyik felelősét, Nagy Mártont a két éve veszteséges légiközlekedési iparra kivetett extraprofit-adó miatt. A közgazdaság alaptételeinek figyelmen kívül hagyása nem fogja csökkenteni a lakosság terheit – állítja minden hozzáértő.
A kormány tavaly év végén megpakolta a már 2014-ben választási győzelmet hozó rezsicsökkentést a benzin, majd néhány alapélelmiszer árának kötelező rögzítésével. Ezek politikai döntések, de van-e gazdasági racionalitásuk is, és hogy reagált rájuk az ellenzék? - közgazdászokat kérdeztünk.
„Arra kérünk, hogy állj a történelem jó oldalára a magyar emberekkel együtt, akik egyértelműen szolidárisak Ukrajnával. Arra kérünk, hogy viselkedj valódi európaiként.” Több tucat európai parlamenti képviselő, köztük tucatnyi néppárti politikus kérte levélben a magyar miniszterelnököt, hogy ne ukránok élete árán valósítsa meg saját politikai érdekeit, álljon a történelem jó oldalára, a világ demokratikus országai és a magyar nép mellé. Válaszában Orbán Viktor, aki a levél címzettje volt, megint azonosította magát a nemzettel, ahogy ezt 2002 óta teszi. Ekkor mondta egy nagygyűlésen azt a bukott választás után, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”. Most tiszteletet kért a magyaroknak kritikusaitól.
Belpolitikai daráló
Legyenek egy napon az önkormányzati és az európai parlamenti választások: indította el a szondázást Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a héten. Így olcsóbb, érvelt, ami tagadhatatlan (annyival, amekkora osztalékot kivett cégeiből tavaly Orbán Viktor veje, Tiborcz István), az ellenzék dolga viszont megnehezül.
A parlament a héten elfogadta a Gulyás Gergely által előterjesztett, 61 oldalas javaslatcsomagot, így Orbán fizetése nagyjából megduplázódik. Pintér Sándor zártkörű tájékoztatón érzékeltette, hogy a humán szférába idén nem jön több pénz. A kormány már most az Unióra fogja a tanárbérek rendezésének elmaradását – holott uniós támogatásokat fejlesztésekre, nem alapműködésre osztanak. Arról pedig nincs hír, hogy az EU-ra mutogató kormány kezdeményezte volna ennek az elvnek a megváltoztatását.
Jól mutatja a rendszer viszonyát a normativitáshoz és kiszámíthatósághoz, hogy arról is határozott a parlament, hogy ezentúl Orbán Viktor dönt a miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok fizetéséről.
A héten írtunk még a ritka veleszületett betegséggel élő hét-nyolcszázezer ember helyzetéről Magyarországon. Elhelyeztük a parlamenti mandátumát vesztett szocialista erős ember, Tóth Csaba utáni zuglói helyzetet a nagypolitikában.
Nem az olajhiánytól kell tartani a kontinensen, hanem attól, hogy nem fogják bírni a finomítók, mondja a cikkünkben megszólaló szakértő. Magyarországon viszont a hatósági ár okozhat nehézséget, mert kevesebb import érkezik. Kérdés, kell-e korlátozást bevezetni.
A járvány az örökbefogadásokra is hatott. Az elmúlt két évben ezer alá csökkent az évente örökbe adott gyerekek száma Magyarországon, miközben az állami gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők egyre többen vannak – írjuk összefoglaló cikkünkben. A koronavírus miatti korlátozások sok esetben lassították vagy meg is akadályozták az örökbefogadást.
