A hét vezető híre a Barátság kőolajvezeték leállása, a tűzifarendelet és – még mindig – a példátlan aszály volt. A hármat egy dolog köti össze: a klímakatasztrófa. Válogatás legfontosabb heti anyagainkból.
Bár a magyar gazdasági válság és az ukrán–orosz háború uralja a híreket, de az idei télnél keményebb évszakok várnak az emberiségre (köztük a magyarokra), ha a klímakatasztrófa megállíthatatlanul folytatódik. Az orosz energiafegyver élesítése (ahogy korábban a Covid-járvány is) alkalmat adna a fosszilis energiahordozókról való leválásra, így a légszennyeződés megfékezésére.
Úgy tűnik, most is megmutatkozik a Fidesz-kormányzás szakpolitika-ellenessége és „a mai csatát kell mindig megnyerni” politikai filozófiája. A magyar válságkezelés a klímakatasztrófa szempontjából zsákutca.
Képgalériában mutattuk be, hogy soha nem látott szárazság sújtja Európát. 121 éve nem volt akkora aszály Magyarországon, mint most. 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl az ország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik – írta közleményében az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).
Erre a magyar kormány feloldotta a fakivágás szabályait. Szakértők, civilek és ellenzéki pártok is rövidlátónak és a téli energiaválság szempontjából is hatástalannak tartják a döntést. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is levelet írt Orbán Viktornak, amelyben a tűzifarendelet visszavonását kezdeményezi, írták közleményükben.
Szerintük a rendelet „rossz jogalkotói döntés”, az ez alapján kitermelt fa nedvességtartalma miatt nem alkalmas a most következő fűtési szezonban tűzifaként való felhasználásra. Emellett veszélyezteti a védett hazai erdőket és az állatvilágot, és évtizedekkel hátráltathatja Magyarország védekezését a klímaváltozással szemben.
A kormányszóvivő Facebook-posztban értelmezi a szabályozást. Szerinte csak súlyos energetikai vészhelyzetben aktiválnák, Szentkirályi Alexandra viszont már nemcsak lakossági, hanem közületi tűzifaigényt is említ. Az általa ismertetett feltételek a rendelet aktiválására nem szerepelnek a jogszabály szövegében.
A magyar válságkezelés klímavakságához tartozik az is, hogy a spórolásra egyáltalán nem ösztönző hatósági ársapkának köszönhetően a tavalyihoz képest negyedével nagyobb lett a magyar üzemanyag-felhasználás.
Energiaháború
A már eddig is nyilvánvaló benzinellátási zavarokat fejelte meg a héten a Barátság olajvezeték leállítása. Az üzemanyag-ellátás gondjainak elsődleges okát minden szakértő az árkorlátozás életben tartásában látja. Az árstop olyan politikai szent tehén, amelyet csak a legvégső esetben áldozna fel a kormány, kérdés, mit ér az olcsó benzin, ha végig kell kajtatni érte a fél várost.
Aztán a Mol átutalta az ukrajnai szakasz használatáért fizetendő tranzitdíjat az ukránoknak, az ukránok pedig ígéretükhöz híven elindították a kőolajszállítást a vezeték déli szakaszán.
Hiába a tankolási korlátozások, napokon belül elfogyhat az üzemanyag Magyarországon, írta meg több lap is. Az RTL szerint a Balatonnál nap végére sok kútnál elfogy a dízel. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint további benzinkutak juthatnak a bezárás sorsára, mivel az állam még a júliusi támogatást sem folyósította a kis egységek tulajdonosainak.
Eközben az MVM 3,4 millió eurós, azaz bő 1,3 milliárd forint értékű névszponzorációs szerződést kötött a tavaly év végén átadott MVM Dome-ra a sportcsarnok vagyonkezelését végző FTC-vel – írja Facebook-bejegyzésében a K-Monitor korrupcióellenes és közpénzkövető civil szervezet.
Tavaly év végén az állam 208 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az MVM Energetika Zrt.-ben a lakossági energiaszolgáltatás veszteségeinek finanszírozása érdekében. „A monopolhelyzetű állami közműcég folyamatos költségvetési kisegítésre szorul a rezsicsökkentés miatt, ennek ellenére milliárdokat költ szponzorációra és kommunikációra, gyakran a NER-nek kedves célok érdekében” – írta bejegyzésében a K-Monitor.
Eltitkolható a politikusi gazdagodás
A héten két cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy a kormány egy változtatással lényegében kiüresítette a politikusok vagyonosodását nyilvánossá tevő vagyonnyilatkozati rendszert, noha eddig is következmények nélkül füllenthettek benne a magyar politikusok. A vagyonnyilatkozat máshol a korrupció elleni hatékony eszköz. A magyar enyhítés ráadásul pont akkor történik, amikor a magyar államnak a korrupció elleni hatékonyabb fellépését kellene igazolnia, hogy hozzájusson a visszatartott EU-s támogatásokhoz.
A K-Monitor két munkatársával készült interjúnkból kiderül, hogy a családtagoknak egyáltalán nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük, és a képviselőknek sem évente, csak a mandátum felvételekor kötelező.
A magyar cégek egyre kevésbé érzik problémának a hazai korrupciót: kicsit kevesebb mint fele érzi így üzleti működése során. Az európai cégek szinte mindenhol máshol sokkal inkább érzékelik, mint a saját környezetükben – foglaltuk össze a legfrissebb uniós vizsgálat eredményeit. Magyarországon pláne, miközben például ha a korrupt közbeszerzésekre kérdeznek rá, ott már gyakorinak tartják a csaló módszereket és meglehetősen valószínűtlennek az érdemi lebukást.
A jogszabályok szerint október 2-án meg kell hogy szűnjön a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) letartóztatásban lévő elnökének végrehajtói pályafutása. Ezt derítette ki a Kecsup.hu, amelynek cikkét a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.
Az unió és Magyarország
Ujhelyi István népszavazást kezdeményezett a társadalom uniós tagság iránti elkötelezettségéről, majd visszavonta. A Momentum két vezető politikusa is jelezte, hogy nem támogatja a kezdeményezést. Kele János, a Momentum elnökségi tagja szerint óriási hiba lenne.
Hasonlót kezdeményezett a Jobbik is, ők nem vonták vissza.
A Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője, Novák Előd viszont már az EU utáni életre készülést sürgette csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Tagok legyünk, vagy szabadok, ez most a kérdés, és egyre többen érzik úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít és kihasznál minket, a belügyeinkbe is egyre jobban beleavatkozik, felszámolja nemzeti önrendelkezésünket, a nemzetek Európája helyett egy Európai Egyesült Államokká gyúrva össze az országokat – mondta a politikus.
A sokak szerint a Fidesz támogatásával megalakult, most már a parlamentbe is bekerült párt korábban oltásellenes agendát vitt. A Fidesz és holdudvara állandóan, néha plakátkampányokban is kritizálja, sokszor ócsárolja „Brüsszelt”, rendszeresek az uniós kilépést emlegető hangok.
Az EU hosszú évek óta nem tud új menekültügyi szabályozást készíteni – írjuk elemzésünkben. Így a feszültség nő a tagállamok között, a migrációs nyomásnak jobban kitett országok (az olasz, a spanyol, a portugál, a ciprusi, a görög és a máltai hatóságok és társadalom) a szolidaritást hiányolják.
A szolidaritás bármilyen kötelező formáját – ami nem jelenti feltétlenül menekültek átvételét – leghangosabban a magyar kormány ellenzi, így továbbra sincs egységes uniós szabályozás.
Eközben tavaly csak negyven menekültügyi kérelmet fogadtak be a magyar hatóságok. Az EU-ba 2021-ben 632.315 uniós menedékkérelem érkezett, 33,8 százalékkal több, mint 2020-ban. Ezzel visszatértünk a járvány előtti mutatókhoz. Ugyanakkor a világ menekültjeinek csupán 17 százalékát fogadják be a fejlett országok.
Hadijelentések
Még mindig nem találják a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka város néhány lakóját, derül ki helyszíni riportunkból. A város egyike azoknak a helyeknek, ahol a megszálló erők március végi visszavonulása óta egyre több a háborús bűnökre utaló bizonyíték. A 29 borogyankai többemeletes épületből legalább nyolcat le kell bontani, miután az orosz támadás különböző mértékben megrongálta őket. Legalább három további épületet részben lerombolnak.
Emberek tízezrei tértek vissza a régió frontvonalához közeli vidéki vagy ipari településekre, jelentős kockázatot vállalva, mert nem engedhették meg maguknak, hogy biztonságosabb helyen éljenek. Sokan közülük visszatérésük után vesztették életüket.
Pokrovszkból naponta indul egy evakuáló vonat a viszonylag biztonságosabb Nyugat-Ukrajnába, de naponta érkezik egy másik azokkal az emberekkel, akik úgy döntöttek, hogy hazatérnek. Míg az evakuáló vonat ingyenes, a visszatérő nem – derül ki helyszíni riportunkból.
Fotógalériánkban ismét ukrajnai drámákat mutatunk be. Mivel Oroszország újabb támadásokra készül, a kijevi kormány az ukrán lakosok kitelepítését rendelte el a donyecki térségből. Az útnak induló emberek reménytelenek és elkeseredettek.
Egyes európai uniós tagállamok, például Lettország az ukrajnai háborúra hivatkozva már beszüntette a vízumkiadást orosz állampolgárok számára. Most az észt és a finn miniszterelnök is támogatásáról biztosította azt a finn kezdeményezést, amelynek alapján egészen addig kitiltanák Nyugatról az orosz állampolgárokat, amíg tart az ukrajnai háború.
Kétszázezer magasan képzett orosz hagyta már el hazáját a harcok kitörése óta. Sokak szerint az oroszok kitiltása nem lenne tisztességes azokkal szemben, akik éppen azért menekültek el Oroszországból, mert ellenezték Vlagyimir Putyin elnök politikáját. Az ukrán államfő szerint ez nem számít, ugyanis az orosz lakosság választotta meg a kormányt, nem tiltakoznak, nem emelik fel a szavukat ellene.
A Kreml irracionálisnak nevezte és elítélte az orosz turistavízumok kiállításának beszüntetését célzó felszólításokat.
Az orosz–ukrán háború egyik legkritikusabb helyszíne a zaporizzsjai atomerőmű, amelyet az oroszok elfoglaltak, és az ukránok szerint bázisként használják. Március eleje óta tartják ellenőrzésük alatt Európa legnagyobb atomerőművét – de a reaktorokat továbbra is ukrán technikusok üzemeltetik. Most a BBC-nek adott interjút az erőmű két dolgozója, akik a mindennapi életről is beszámoltak SMS-ben a konfliktuszóna közepén.
A két dolgozó megerősítette, hogy az oroszok katonai bázisként használják az erőművet, ahol újabb tüzérségi támadások voltak, amiért egymást tették felelőssé az ukránok és az oroszok. António Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki, mert amennyiben a harcok „folytatódnak, az könnyedén katasztrófához vezethet”.
Valerij Vasziljev vezérőrnagy, a zaporizzsjai atomerőműben állomásozó orosz csapatok parancsnoka az Enerhoatom ukrán állami atomenergetikai ügynökség által hétfőn közzétett Telegram-üzenet szerint azt mondta, hogy Oroszország aláaknázta a zaporizzsjai atomerőművet. Hozzátette, az erőmű „vagy orosz föld lesz, vagy felperzselt sivatag”, közölte a Newsweek nyomán a Portfolio.
Videónkon látszik, hogy hatalmas robbanások voltak egy katonai repülőtéren az oroszok által megszállt Krímben. Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget az esetért. Egyelőre csak találgatásokat lehet hallani arról, mi okozta a robbanást: rakéta, repülő vagy szabotázs. Az oroszok állítása szerint baleset történt, de ezt a helyiek kétlik. Ukrajna a Krím 2014-es elfoglalása óta most először támadta az azóta formálisan is Oroszországhoz csatolt területet.
Ezekről írtunk még
Rossz ómen az Orbán-találkozó: FBI-házkutatás volt Donald Trump floridai birtokán. A nyomozók olyan titkos iratokat kerestek, amelyeket Trump hazavitt hivatali ideje lejártakor, hírek szerint találtak is. A volt elnököt vagyona ügyében is meg akarta hallgatni az ügyészség, de Trump élt alkotmányos jogával, és nem válaszolt a kérdésekre.
A katából áttérőket segítő döntéseket hozott a kormány: csökken az ekho, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás: nem kell megfizetni a közteher munkáltatókat terhelő, 13 százalékos részét, a kifizetői ekhót, vagyis csak a munkavállalókat, megbízottakat terhelő, összesen 15 százalékos ekho marad.
Ezenkívül nem kell megvárni a bt. végelszámolását, és megjelent a devizában történő adózásról szóló rendelet is, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy euróban vagy amerikai dollárban fizessék a társasági adót.
Az elmúlt hónapokban ötven terméket töröltettek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő listájáról, leginkább azért, mert a forgalmazók nem tudják annyiért beszerezni, amennyiért az állam engedélyezné az árusítást.
Többek között felnőttpelenkát, sztómazsákot és gurulós járókeretet sem lehet tb-támogatással kapni.
Még a kétezres években indult el a fogyatékossággal élők, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek hatalmas, néha több száz fős intézeteinek kiváltása kisebbekkel, az úgynevezett kitagolás. Jelenleg egy, az Európai Unió által finanszírozott intézményiférőhely-kiváltási program fut. A meglévő, nagy létszámú intézmények általában az adott település szélén, korszerűtlen épületben működnek, nem biztosítják a tényleges társadalmi integrációt, és nem feltétlenül alkalmasak az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására.
Magyarországon még egyetlen, 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be, írja együttműködő laptársunk. A Debreciner.hu cikkét is a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük.
„Te a Jobbik új elnökeként ma választás elé állítottál: ha maradok a nép pártján, ha továbbra is nyersen, őszintén, karcosan akarok kiállni a válság vesztesei, az Orbán-rezsim károsultjai mellett, akkor nincs helyem a Jobbikban. Nos, Marci, akkor nincs helyem a Jobbikban. Ha a nép és a Jobbik között kell választanom, nem kérdés, melyiket választom” – írja közösségi oldalán Jakab Péter, a Jobbik előző elnöke Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik jelenlegi elnökének. Vagyis Jakab kilép a pártból. Gyöngyösi csütörtökön kemény hangvételű nyílt levélben fordult Jakabhoz, amire Jakabnak lényegében ez a válasza.
Egyes információk szerint augusztus 20-án zászlót bont új pártjával Jakab, aki az utóbbi hetekben látványosan kerülte a Jobbikot, és nyíltan támadta a párt új vezetését. Négy éve rengette meg a Jobbikot Toroczkaiék kiválása és a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása.
