A 2019-es választáson látszott, hogy amelyik megyében magas volt a részvétel, ott a Fidesz jól teljesített a kisebb településeken és a megyei listákon. A mostani választáson – bár végleges részvételi adat még nincs – viszonylag sok megyében lett alacsonyabb a részvétel az országos átlagnál.
Az országos részvételi arány 18.30-kor 56,09% volt, ami rekordnagyságú az önkormányzati és az EP-választások történetében is.
A részvételi adatokat megyei bontásban is látjuk az NVI honlapján. Az országos átlaghoz képest a 19-ből 11 megyében volt ennél kisebb a részvétel a megyei közgyűlési szavazáson. A 2019-es önkormányzati választáson még nyolc megyében lett alacsonyabb a részvételi arány, mint az országos átlag.
A Fidesz bázisa elsősorban a kistelepüléseken él. Több választás tanúskodik arról, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb a párt támogatottsága. Ettől még szavazóinak bő egyharmada a fővárosban vagy a 23 megyei jogú város valamelyikében él, vagyis a Fidesz-táborban alulreprezentáltak a fővárosiak és felülreprezentáltak a kistelepülésen élők.
Magyarországon 3011, tízezer fő alatti település van (2019-ben 3008 volt). Az ilyen kistelepülések és a nem megyei jogú városok lakói választják a megyei közgyűlési listákat pártlistákra szavazva.
A vármegyei közgyűlés választására jogosultak száma ezen a választáson 4.960.409 volt, miközben az országban összesen 7.850.271 választásra jogosult van. Tízezernél kisebb lélekszámú településeken él a választók körülbelül negyven százaléka.
Okkal feltételezhetjük, hogy ha a Fidesz a kisebb településeken sikeresen mozgósított, akkor jó eredményei lesznek országosan is. Csak megyei, nem települési szintű részvételi adatokat nézünk, de a Választási földrajz és az Átlátszó településtípusok szerinti részletes bontásában látszik, hogy 2019-hez képest nem a falvakban, hanem a közepes méretű településeken nőtt legjobban a részvétel.
Először nézzük meg, hogy volt-e összefüggés a magas megyei részvétel és a Fidesz listás eredménye között az adott megyében 2019-ben, vagyis kijelenthető-e, hogy ahol magas volt a részvétel, ott a Fidesz jól teljesített a kisebb településeken. A rövid válasz az, hogy igen.
2019-ben az önkormányzati választáson a Fidesz megyei listákon 1.364.048 szavazatot szerzett, a szavazatok 57,23%-át (az ellenzék 979.056-ot, 41,08%-ot). A Political Capital 2019-es számítása szerint ezeken a településeken az országos átlag 4,6 százalékponttal erősödött 2014-hez képest, öt év alatt.
Az 57,23%-os átlag úgy jött ki, hogy a húszezernél nagyobb lakosságszámú településeken 48,87%-ot ért el, a lakosságszám szerinti településlista végén lévő, ötszáz főnél kevesebb lakosú falvakban pedig 64,39%-ot.
Az országos választási részvétel 48,58% volt 2019-ben az önkormányzati választáson.
Nézzük meg, hogy nézett ki 2019-ben az egyes megyékben a részvétel és a Fidesz megyei listás eredménye:
Látható, hogy a 19 megyéből 13, a megyék kétharmada igazolta a tételt: az országos átlagnál magasabb megyei részvételi arány az átlagosnál jobb Fidesz-eredményt jelentett a megyei listákon, vagyis az átlagosnál többen szavaztak a pártra a kistelepüléseken. Illetve ahol alacsonyabb volt az országos átlagnál a megyei részvétel, ott gyengébb is volt a Fidesz – persze csak a saját megyei listás átlagához képest.
Persze a magas megyei részvételi arányok nemcsak a falusi, hanem a nagyobb településeken történő sikeresebb mozgósításból, választói aktivitásból is származhatnak. Ahol a tétel (magas részvétel: jó eredmény a Fidesz-bázist adó kistelepüléseken) nem igazolódik, ott általában sokan élnek nagyobb városokban, és/vagy ezek a választók is aktívak voltak.
Baranyában például 53%-os volt a részvétel 2019-ben, tehát öt százalékkal magasabb az országos átlagnál. A Fidesz megyei listájának eredménye mégis csak 57,05% volt, egy hajszálnyival kisebb a párt megyei listás átlagánál (57,23%).
Itt tehát a magas részvétel nem feltétlenül a kistelepülési magas aktivitásból származott. Baranyában szinte pontosan ugyanannyi választópolgár él nagyobb településeken (34 ezer városokban, 115 ezer Pécsen), mint tízezer fő alatti településeken: 151 ezren, a megye lélekszámához képest különösen sokan a megyei listára nem szavazó megyeszékhelyen, Pécsett. Vagyis a magas megyei részvétel itt nem a kistelepülésekről jött.
Baranyában 55,39%-os volt a részvétel 18.30-kor.
Békés megyében más a helyzet. Békéscsabán 46 ezer választó él, 84 ezer pedig tízezernél nagyobb városokban. Ez 130 ezer, míg a Fideszt nagyobb eséllyel választó kistelepüléseken 140.886 választó él.
Békésben 47,11% volt a részvételi arány, tehát alacsonyabb az országos átlagnál (48,58%). A Fidesz rosszabbul is teljesített az országos megyei listás átlagánál (ami 57,05% volt): csak 53,11%-ot hozott.
Békésben este fél 7-kor 53,88% volt a részvétel.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében nyolcvanezren élnek a nagyobb városokban, és 148 ezren kisebb településeken. Itt 44,69% volt csak a részvétel 2019-ben, és a párt rosszabbul is teljesített az országos átlagánál, 53,84%-ot ért el.
Szolnok megyében fél órával urnazárás előtt 52, 41%-os volt a részvétel.
Összegezve: tény, hogy a fideszesként elkönyvelt megyékben és a budapesti külső kerületekben volt a legmagasabb a részvételi arány, ami a Fidesz-mozgósítás sikerét sejteti. Ugyanakkor nem a legkisebb falvakban volt a legnagyobb részvételnövekedés, ami jelezheti a Tisza Párt mozgósításának sikerét is.
Orbán Viktor az EP-választást szeretné megnyerni. A megyei listák eredményeiből nem következtethetünk az EP-listák eredményére, mert azon a választáson mindenki – éljen kistelepülésen vagy Budapesten – ugyanarra a listára szavazott. A PC 2019-es számítása szerint a Fidesz–KDNP listájának támogatottsága közötti különbség Budapesten és az ötszáz főnél kisebb lélekszámú településeken választásról választásra nőtt: a 2019-es EP-választáson már majdnem 25 százalékpont volt a különbség. Ezért is tette idén a két választást egy időre a Fidesz.
