Jens Stoltenberg kedden nem tulajdonított különösebb fontosságot annak, hogy Finnország és Svédország közösen csatlakozik-e a világ legnagyobb biztonsági szervezetéhez, miközben Törökország megtagadta a két skandináv ország tagságának ratifikálását, főként a Svédországgal fennálló vitája miatt.
„A fő kérdés nem az, hogy Finnország és Svédország tagságát egyszerre ratifikálják-e. A fő kérdés az, hogy a lehető leghamarabb teljes jogú tagok legyenek mindketten” – mondta Stoltenberg újságíróknak. A NATO-ban régóta konszenzus volt arról, hogy a két északi szomszéd együtt csatlakozhat.
Svédország és a szomszédos Finnország Oroszország ukrajnai inváziója után felhagyott a több évtizedes el nem kötelezettséggel, és csatlakozási kérelmet nyújtott be a harminctagú szövetséghez. Törökország és Magyarország kivételével minden NATO-tag ratifikálta csatlakozásukat, amelyhez azonban egyhangú jóváhagyás szükséges.
Törökország azzal vádolta a stockholmi kormányt, hogy túl engedékeny az általa terrorszervezetnek vagy egzisztenciális fenyegetésnek tartott csoportokkal, köztük a kurd közösségekkel szemben. A hónap elején Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter azt mondta, Ankarának kevesebb a gondja Finnország csatlakozásával.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a katonai szövetségnek kell eldöntenie, befogadja-e csupán az egyik országot, vagy az északi duó együtt csatlakozhat. Finnország mindeddig kiállt Svédország mellett, és ragaszkodott ahhoz, hogy közösen lépjenek be a NATO-ba.
Stoltenberg közölte, „biztos abban, hogy mindketten teljes jogú tagok lesznek, és keményen dolgozik azon, hogy mindkettőjük tagságát mielőbb ratifikálják”. Korábban abban bíztak az érintettek, hogy mindkét országot üdvözölhetik a NATO következő, júliusi litvániai csúcstalálkozóján.
Törökországot múlt héten pusztító földrengés és utórengések rázták meg, és több mint 35 ezer ember halálát okozták az országban és a szomszédos Szíriában.
„Mindannyiónkat elborzasztott a törökországi földrengések szörnyű mérlege” – mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy a NATO-szövetségesek rendkívüli támogatást nyújtanak a hatalmas mentési és helyreállítási művelethez.
Törökországban választási év az idei, és a skandinávok NATO-tagságának témájával szavazatokat lehet nyerni. Az elmúlt hetekben Recep Tayyip Erdoğan elnök haragjának adott hangot a stockholmi tüntetéssorozat miatt. Egy esetben egy magányos iszlámellenes aktivista elégette a Koránt a török nagykövetség előtt, egy ettől független tiltakozás során pedig felakasztottak egy Erdoğan-bábut.
A két országból csak Finnországnak van közös határa Oroszországgal, és nyilvánvalóan ő lenne inkább veszélyben, ha Vlagyimir Putyin elnök úgy döntene, hogy megtámadja szomszédját. Ennek ellenére néhány NATO-szövetséges, élükön az Egyesült Államokkal biztonsági garanciákat ajánlott fel mindkettőjük számára, ha fenyegetés érné őket.
Magyarország eddig háromszor halasztotta el mindkét ország esetében a ratifikálás dátumát, de nyilvánosan nem emelt érdemi kifogást egyikük csatlakozása ellen sem.
