Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy igenis szükség volt a kormányzat támogatási programjaira az utóbbi években, hogy megküzdjenek a pandémia és az energiaválság kettős sokkhatásával.
Bombaként robbant a német pénzügyminisztérium előző napi bejelentése, miszerint év végéig azonnali hatállyal befagyasztotta gyakorlatilag az összes új kiadást. A döntés az alkotmánybíróság november 15-i ítélete miatt vált elkerülhetetlenné, amely alkotmányellenesnek minősítette, hogy a kormány hatvanmilliárd eurónyi fel nem használt hitelt a klímavédelmi alapba csatornázott át a koronavírus-járvány idején felállított rendkívüli alapból.
Elemzők szerint ez az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció összeomlását is maga után vonhatja.
Milyen szabályok vonatkoznak a költségvetésre?
Angela Merkel volt kancellár hivatali ideje alatt Németország alkotmányban rögzítette az úgynevezett adósságféket.
Ez a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékában szabályozza az állam számára az évente felvehető új adósság felső határát a költségvetési fegyelem érvényre juttatása érdekében.
A szigorú költekezési korlát bevezetése a kétezres évek elején merült fel először komolyabban, majd a 2007–2008-es pénzügyi válság cselekvésre késztette a berlini vezetést.
Az adósságfék rendkívüli helyzetekben felfüggeszthető, de csak a parlament jóváhagyásával. Ez történt 2020 és 2022 között, tekintettel előbb a koronavírus-járványra, majd az ukrajnai háború kirobbanására, amely energiaellátási krízist eredményezett.
Idén a tervek szerint ismét hatályba lépett volna, a költségvetési válság miatt azonban Christian Lindner pénzügyminiszter múlt héten bejelentette, hogy a szabály újbóli felfüggesztését tervezik.
Ehhez kapcsolódóan: A német kormány lemondta a már meghirdetett Német–Magyar Fórumot Berlinben
Mi okozta a legutóbbi válságot?
A német alkotmánybíróság a jobbközép ellenzéki erők panasza nyomán november 15-én hatályon kívül helyezte a kormány azon határozatát, amely átcsoportosította volna az eredetileg a pandémia negatív következményeinek enyhítésére szánt hatvanmilliárd eurót, hogy a klímaváltozás elleni intézkedésekre és az ország modernizálására fordítsa.
Ezt az összeget utólagosan a 2021-es költségvetéshez csatolták, azonban kiderült, hogy végül nem volt rá szükség, így a Scholz vezette kormányzat úgy döntött, hogy a pénzt a klímavédelmi alapba helyezik át. Az elkülönített összeget még nem használták fel.
A konzervatív uniópártok képviselői szerint ez nem más, mint az úgynevezett adósságfék megkerülése, ezért csaknem kétszázan panaszt tettek a szövetségi alkotmánybíróságnál.
A taláros testület úgy ítélte meg, hogy a lépés alkotmányellenes, a kormánynak más módot kell találnia az éghajlati alapban keletkező hiány pótlására.
Mindez komoly hatással lehet a gazdaság zöldátállását segítő, illetve egyes szektorok modernizálását célzó projektekre.
Ehhez kapcsolódóan: Vinnék a boltot is: a megromlott német–magyar kapcsolatok háttere
Hogyan reagált a kormány?
Az ítélet nyomán rögtön befagyasztották az éghajlatvédelmi és átalakítási alap keretében megvalósuló projekteket, majd később gyakorlatilag minden új kiadást év végéig.
A pénzügyminiszter arra kényszerült, hogy ismét az adósságfék felfüggesztését kezdeményezze. Ennek bejelentésekor kerülte az adósságfék szó használatát, ehelyett „kiegészítő büdzsé” bevezetéséről beszélt mindenféle magyarázat nélkül. Később az általa vezetett tárca tette közzé a részleteket.
Eközben felfüggesztették a jövő évi költségvetésről szóló tárgyalásokat is.
A kancellár parlamenti felszólalásában kedden hangsúlyozta, hogy igenis szükség volt az utóbbi évek nagy kormányzati támogatási programjaira, hogy megküzdjenek a pandémia és az energiaválság kettős sokkhatásával.
„Németországot az elmúlt két évben súlyos, megjósolhatatlan külső válságok rázták meg. Mindez olyan kihívások elé állított bennünket, amelyeket ilyen koncentrációban és súlyosságban talán még soha nem tapasztaltunk köztársaságunk történetében” – fogalmazott.
Leszögezte, hogy megbocsáthatatlan hiba lenne elhanyagolni az ország iparának korszerűsítését, elsősorban a csipek előállítása és az akkumulátorgyártás terén zajló beruházásokat említette.
Mik a szélesebb körű következmények?
A válság nyomán vita alakult ki arról, hogy lazítani kellene-e az adósságfék szabályait, továbbá kérdések merültek fel a törékeny hárompárti koalíció jövőjével kapcsolatban is.
Míg a szociáldemokraták és a zöldek támogatnák az előírások enyhítését, a liberálisok egyelőre minden jel szerint kitartanának a költségvetési fegyelem mellett.
Az ellenzék „politikai katasztrófát” emleget, Markus Söder, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője pedig új választások kiírásának szükségességéről beszélt.
