Az elmúlt két hónapban az irakiak sűrű homokfelhőkben éltek, homokfelhőben dolgoztak és homokfelhőt lélegeztek be, mivel legalább kilenc - egyenként több napig tartó - homokvihar sújtotta az országot, mindent betakarva.
A kórházak megugrott betegszámról közöltek jelentéseket. Több ezer ember érkezett súlyos légúti megbetegedésekkel, miközben iskolákat és hivatalokat kellett bezárni, a repülőjáratok pedig napokig nem indultak el.
"Nem tudok úgy kimenni a szabadba, hogy ne köhögnék vagy ne fognám be a számat" - mondta Aszam Alvas, a Nature Iraq zöld civil csoport alapítója a Thomson Reuters Alapítványnak, bagdadi otthonából.
„A legutóbbi vihar két napig a házban tartott. Asztmás vagyok, ezért bent kell maradnom, hogy megvédjem a tüdőmet" - mondta.
Irak, Irán, Szíria és más Öböl-menti országok számára nem idegenek a homok- és porviharok, amelyek hagyományosan a májustól júliusig tartó forró hónapokban fordulnak elő, amikor az erős északnyugati szél nagy mennyiségű port hoz a régió egyes részeire.
Manapság azonban a viharok korábban és gyakrabban érkeznek, jóval az egykor szokásos évi egy-két alkalomnál gyakrabban. Már márciusban elkezdődnek és egyre nagyobb területet fednek le.
Miközben a kormányok küzdenek, hogy megbirkózzanak a támadó porral, a környezetvédők és a kormánytisztviselők szerint a veszélyt az éghajlatváltozás és a rossz vízgazdálkodási gyakorlat kombinációja okozza, amelyek együttesen a régió talajának egyre nagyobb részét változtatják homokká.
Figyelmeztetnek arra, hogy a hőmérséklet emelkedése és az időjárási trendek változása arra utal, hogy még rosszabb jön, hacsak a kormányok nem tudnak együttműködni az éghajlatváltozást okozó klímagáz-emisszió csökkentésében, valamint a régión átsöprő homokhullámok egészségügyi és pénzügyi hatásainak csökkentésében.
"Az aszályok súlyosbodása különösen nagy aggodalomra ad okot" - mondta Kaveh Zahedi, az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottságának fenntartható fejlődésért felelős helyettes ügyvezető titkára.
Szerinte az érintett országoknak be kell fektetniük a korai előrejelző rendszerekbe, hatékonyabb víz- és földgazdálkodási politikákat kell kialakítaniuk, valamint biztosítási és szociális védelmi intézkedéseket kell bevezetniük, hogy a legsebezhetőbb közösségek talpra állhassanak a viharok után.
Tökéletes vihar
Több ezer kilométert megtéve egy-egy homok- és porvihar egy tucatnyi országonban végezhet pusztítást.
A Világbank 2019-es jelentése szerint károsítják az épületeket, a villanyvezetékeket és más létfontosságú infrastruktúrát, elpusztítják a termést, rontják a járművezetők látási viszonyait, és megszakítják a légi, vasúti és vízi közlekedést.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika (angol rövidítéssel a MENA régió) évente mintegy 13 milliárd dollárt veszít a homokviharok hatásai miatt, a takarítási és helyreállítási költségektől kezdve az egészségügyi problémák kezelésén át a termelékenység csökkenéséig - áll a jelentésben.
Kaveh Madani, a New York-i City College környezeti igazságossággal, biztonsággal és diplomáciával foglalkozó kutatója szerint a homok- és porviharok jelentette veszélyeket a helyi és nemzetközi kormányok túl sokáig figyelmen kívül hagyták.
"Ez a határokon átnyúló és generációkon átívelő probléma ... évről évre csak egyre veszélyesebbé válik" - mondta Madani, aki korábban az iráni környezetvédelmi minisztérium helyettes vezetőjeként dolgozott.
"Igazán kiábrándító látni, hogy a 21. század egyik legsúlyosabb környezeti problémáját a nagy kormányközi és tudományos ügynökségek nem ismerik el megfelelően" - mondta egy telefoninterjúban.
A Közel-Keletet természeténél fogva mindig is az erős szelek, a száraz talaj és a forró időjárás terhelte, amelyek együtt tökéletes feltételeket biztosítanak a homok- és porviharokhoz.
Az éghajlati szakértők szerint azonban a növekvő hőség, valamint az évtizedek óta tartó rossz vízgazdálkodás és a nem hatékony mezőgazdasági gyakorlat miatt a régió földjei leromlottak, így a porszemcsék könnyebben felszállhatnak és hatalmas területeket teríthetnek be.
A Nemzetközi Valutaalap márciusban közzétett jelentése szerint a Közel-Kelet az 1990-es évek óta kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag.
A Világbank szerint számos MENA-országban a víz 85%-át mezőgazdasági célokra fordítják.
Éghajlatvédelmi szakértők szerint az olyan nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint a túllegeltetés, a vegyszerek és gépek túlzott használata, valamint a túlzott öntözés - amelyet gyakran erősen támogatott vízdíjakkal ösztönöznek - hozzájárulnak a régió elsivatagosodásához.
Madani szerint a régió néhány nagy folyóján épülő gátak is hibásak, amelyek elzárhatják a vizes élőhelyekre áramló vizet. A konfliktusok is menekülésre kényszeríthetik a gazdákat, így a földjeik kopárrá válhatnak és kiszáradhatnak.
"Ha ehhez hozzáadjuk az erdőirtás, a földhasználat megváltozása, a felhagyott mezőgazdasági területek problémáját..., akkor megvan a recept a gyakoribb és intenzívebb porviharokhoz" - mondta.
Pordiplomácia
A homokviharok által leginkább sújtott egyes országok közötti feszült politikai viszony akadályozza a probléma kezeléséről szóló tárgyalásokat - mondta Erik Solheim, aki 2016. és 2018. között az ENSZ környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója volt.
Néhány ország azonban egyéni erőfeszítéseket tett a térségben a porviharok elleni küzdelem érdekében.
Szaúd-Arábia vállalta, hogy saját határain belül 10 milliárd fát ültet - ami ambiciózus cél egy korlátozott megújuló vízkészletekkel rendelkező ország számára -, azzal a céllal, hogy csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást és visszafordítsa a fokozódó talajromlást.
A fák azáltal, hogy több esőt kötnek meg a talajban és lassítják a víz elpárolgását a földről, a gyökereik pedig megkötik a talajt és megakadályozzák az eróziót, újraéleszthetik a kiszáradt földeket.
2016-ban az Abu Dhabi székhelyű Masdar Tudományos és Technológiai Intézet elindított egy webalapú modellező rendszert, amely közel valós idejű térképeket szolgáltat a légköri por és más szennyező anyag koncentrációról a régióban.
A Thomson Reuters Alapítványnak nyilatkozó környezetvédelmi szakértők szerint azonban a meglévő intézkedések nem elegendők ahhoz, hogy felkészítsék a régiót azokra a szélsőséges porviharokra, amelyeket a súlyosbodó éghajlatváltozás hozhat.
"Ha a Közel-Keleten nem tesznek azonnali és komoly lépéseket a porviharok kérdésének kezelésére, akkor az olyan következmények, mint az emberek kényszerű elvándorlása, nem regionális, hanem globális problémává válhatnak (a viharok miatt)" - mondta Madani.
Solheim, aki jelenleg a World Resources Institute agytröszt vezető tanácsadója, számos olyan szakértő és tisztviselő között van, akik arra szólítanak fel, hogy az idén Egyiptomban és jövőre az Egyesült Arab Emírségekben tartandó ENSZ éghajlat-változási tárgyalások váljanak a kormányok számára olyan fórummá, amely a homokviharok megfékezését célzó diplomáciai tevékenységet folytat.
"Sok más környezetvédelmi kérdés előrébb van a napirenden, de a homok- és porviharokról alig esett szó az éghajlati tárgyalásokon" - mondta Solheim.
"(A problémát) másodlagos kérdésnek tekintették, holott ez az egyik legkárosabb környezeti probléma az emberiség számára."
