Nemrég jelentették be, hogy a Dragan Šolak szerbi médiamogulhoz kötődő cég megszerezte az angol Premier League-es Southampton FC többségi részesedését. Šolak Aleksandar Vučić szerb elnök ellenfele, akit az állam kiszorította a labdarúgás televíziós jogaiból, gyengítve ezzel médiabirodalmát. Vajon Šolak a vásárlással próbál visszavágni?
Szerbia futballőrült nemzet. A főváros óriásai, a Partizan és a Crvena zvezda a világ leghevesebb riválisai között vannak. Ha az ember végigsétál a város utcáin, szinte minden falon látni a szurkolók graffitijét. Belgrád tele van neonfeliratú fogadóirodákkal és láncdohányos férfiakkal, akik megszállottan figyelemmel követik a hétvégi meccseket.
A szerb labdarúgás a múlt héten került a nemzetközi címlapokra, amikor bejelentették, hogy a Sport Republic, a Dragan Šolak szerb médiamágnás által támogatott befektetési cég 135 millió dollár értékben nyolcvanszázalékos részesedést szerzett az angol Premier League-ben szereplő Southampton F.C. csapatában.
Angliában az 57 éves Šolak csak egy újabb arctalan külföldi milliárdos idegen névvel és nagy portfólióval. Šolak vásárlása mögött azonban a Premier League szerbiai jogaiért folytatott elkeseredett küzdelem áll – egy olyan küzdelem, amely nem csupán a pénzről szól, hanem a független médiáért folytatott harcról is egy nem demokratikus államban.
2021 júliusában Šolak távközlési és médiaóriása, a United Group alulmaradt az államilag támogatott Telekom Serbiával szemben az angol Premier League (EPL) közvetítési jogáért folytatott licitháborúban. A Telekom a United Groupot nyomta le egy olyan ajánlattal, amely a 2022–28-as időszakban átlagosan százmillió eurót (113 millió dollárt) jelent szezononként. Ez állítólag hétszáz százalékos növekedés ahhoz a tizenkétmillió euróhoz képest, amelyet a United Group tulajdonában lévő SportKlub tévécsatorna fizetett évente az előző, 2019–22-es évadban.
Ez hatalmas összeg volt a Telekom számára. Többet kellett fizetnie, mint a jóval gazdagabb, jóval nagyobb lakosságú területeken működő műsorszolgáltatóknak. A United Group tulajdonában lévő Danas napilapnak adott interjújában a SportKlub ügyvezetője, Nemanja Simeunovic azt mondta, hogy „Németország, Ausztria és Svájc együttesen 25 millió eurót fizetett évente az EPL-ért”, míg Franciaország „negyvenmillió eurót”.
Az éves összeg majdnem háromszorosa a Telekom teljes 2020-as nyereségének, amely mindössze 35 millió euróra rúgott; a szerb központi banknak államkötvényeket kellett kibocsátania a pályázat finanszírozására. A hiányzó összeg fennmaradó részét várhatóan az állami költségvetésből és hitelekből fedezik majd, ami növeli az államadósságot.
Miért fizet a szerb állam ilyen magas összeget a Premier League jogaiért?
Sokan azt gyanítják, hogy a Telekom motivációi elsősorban politikaiak. A Šolak által 2007-ben alapított United Group tulajdonában van az a néhány szerbiai médium, amely kritizálni meri Aleksandar Vučić elnök kormányát. Ezek közé tartozik a Danas, valamint az N1 és a Nova-S televíziós hírcsatorna, amelyeket az aktivisták a szerbiai demokrácia ingatag lábakon álló védelmezőinek tekintenek.
Vučić jobboldali Szerb Haladó Pártja 2012-es kormányra kerülése óta szinte teljes ellenőrzést szerzett a hazai médiavilág felett azáltal, hogy a korábban állami tulajdonban lévő vállalatokat vagy eladta a vele együttműködő oligarcháknak, vagy pedig megvásárolta a már befutott médiamágnások lojalitását – például pénzügyi ösztönzőkkel, mint az alacsony kamatozású állami hitelek és adókedvezmények.
Ők cserébe biztosítják, hogy televízióállomásaik és újságjaik a kormány szócsöveként működjenek, elhallgattatva a kritikus tudósításokat, támogatva Vučić politikai irányvonalát és nyilvánosan szétmarcangolva ellenfeleit.
Ezt a stratégiát gyakran nevezik médiahúzásnak, amelyet Anya Schiffrin, a New York-i Columbia Egyetem kutatója úgy jellemzett, hogy „olyan helyzet, amelyben a kormányok vagy a politikával összefonódott érdekcsoportok ellenőrzik a médiát”. Hozzáteszi, hogy „bár a világ számos részén már nem léteznek a megjelenés előtti cenzúra hagyományos formái, a média még mindig nem igazán szabad”, ha elfoglalták.
Ezen működési elvek alapján a Premier League közvetítési jogainak elvonása a United Grouptól a kormány azon kísérlete lehet, hogy nyomást gyakoroljon a vállalat hírszolgáltatási ágára úgy, hogy megtámadja a másik bevételi forrását.
„A Telekom Serbia közvetlenül a szerb kormány és Aleksandar Vučić ellenőrzése alatt áll” – mondja Marko Milosavljević professzor, a szlovéniai Ljubljanai Egyetem kommunikációs tanszékének vezetője.
„A közvetítési jogokra vonatkozó ajánlat mögött nem csupán az áll, hogy a Telekom piaci szempontból fontosabbá váljon, hanem úgy tűnik, az is, hogy csökkentse legfőbb politikai ellenfele hatalmát és presztízsét. Úgy látszik, hogy a United Groupot és Dragan Šolakot elsősorban valamiféle politikai ellenfélként határozzák meg.”
A „fekete ló” – nem tudni, hová húz
Šolak politikáját nehéz behatárolni. Vučić és beosztottjai az elmúlt években többször is kísérletet tettek arra, hogy összekapcsolják a korábbi belgrádi polgármesterrel és az ellenzéki Demokrata Párt vezetőjével, Dragan Đilasszal.
Ana Brnabić szerb miniszterelnök nem sokkal a Southampton átvételének híre után ezt írta Twitteren: „Ez a felvásárlás kristálytisztán mutatja, milyen oligarchiában éltünk (…) amikor Szerbiát Šolak politikai és üzleti partnerei vezették. A szerbiai polgárok pénzén, állami forrásokkal (Telekom) való visszaéléssel és politikai hatalommal valósították meg az ügyletet.”
Brnabić állítása abból ered, hogy Šolak a kétezres években szerezte a vagyonát, még Vučić hatalomra kerülése előtt, amikor potenciálisan hasznot húzhatott volna az akkor hivatalban lévő centrista Demokrata Párthoz fűződő szoros kapcsolataiból.
Šolak 2000-ben, Slobodan Milošević autokratikus rendszerének bukása után alapította meg az SBB kábeltelevíziós és szélessávúinternet-szolgáltatót. Az SBB 2007-ben három másik regionális vállalattal egyesült, és létrehozta a United Groupot, amely ezután a médiaszektorban terjeszkedett.
A United Grouphoz közel álló, névtelenséget kérő forrás szerint Šolak azóta eladta a vállalatban lévő részesedésének nagy részét, és ma már csak egy kisebb részvényes, aki felügyelő szerepet tölt be a vállalat igazgatótanácsában, de a napi működésben nem vesz részt.
A kormány szorongatja szerbiai vagyonát, így a Southampton F.C. megvásárlása lehet Šolak számára a visszavágás egyik módja.
Simon Chadwick, a párizsi Emlyon Business School globálissport-professzora szerint egy futballklub tulajdonlásával „Šolak jogosult lesz részt venni a Premier League-en belüli magas szintű megbeszéléseken (…) ahol a közvetítési szerződések odaítélésével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekről döntenek. Így szerepet kap a közvetítési szerződések odaítélési kritériumainak alakításában”, ami a Southampton profitjának kedvezne, és potenciálisan befolyást gyakorolhatna a Telekom-csoportra.
Vučić próbálkozásai ellenére a United Grouphoz közel álló névtelen forrás szerint a Telekom nem sokat tett a United Group szerbiai hírszárnyának csorbítására, mivel a helyi piac a teljes üzletnek csak mintegy tíz százalékát teszi ki. A United Group televíziós, internetes és távközlési szolgáltatásokat nyújt Délkelet-Európa államaiban, beleértve a volt Jugoszlávia összes országát, Bulgáriát és Görögországot. A vállalat görögországi üzletága például háromszor akkora értéket képvisel, mint a szerbiai.
Lejáratta-e magát a Premier League a kétes kivásárlások engedélyezésével?
A névtelen forrás szerint Šolak belépése a Premier League-be tisztán kereskedelmi lépés, amelynek nincs köze a Telekom-vitához. A Sport Republic teljesen különálló egység a United Grouptól, amelynek nincs pénzügyi kapcsolata a Southamptonnal.
Nick Harris, a Sporting Intelligence nevű oldal munkatársa a vásárlás üzleti logikáját magyarázva e-mailben küldött kommentárjában azt írta, hogy a szezon végi helyezéstől függően „a Southampton százmillió font és 160 millió font (135–220 millió dollár) közötti összeget fog keresni minden szezonban a Premier League közvetítéséből”.
Ha a legjobb nyolc csapat közé jutnak, Šolak „olyan eszközzel rendelkezik majd, amely éves szinten nyereséges lehet, egyúttal jóval több mint kétszázmillió fontot érő eszközzel is” – mondta Harris.
A Southampton megvásárlása a legutóbbi ügylet egy külföldi mágnás részéről, aki angol Premier League-futballklubot vásárol. Az EPL 2021-ben ellentmondásos módon jóváhagyta a Newcastle United eladását a szaúd-arábiai szuverén vagyonalapnak, amelyet az ország koronahercege, Mohammed bin Szalmán irányít.
Bin Szalmán annak ellenére ment át a liga tesztjén – amely azt vizsgálja, hogy valaki alkalmas és megfelelő személy-e –, hogy érintett volt a rendszerkritikus újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában, akit a feltételezések szerint 2018-ban feldaraboltak az isztambuli szaúdi nagykövetségen. A kritikusok szerint ez azt mutatja, hogy a teszt nem tölti be célját és maga az angol liga erkölcsileg csődöt mondott.
Bár a szaúdi jogsérelmektől és a szörnyű Hasogdzsi-ügytől egy világ választja el, Szerbiában is vádak hangzottak el a Telekomnak történő televíziós jogok eladásával kapcsolatos etikai hiányosságok miatt. Azt állítják, hogy Vučić engedte, hogy arra használják fel az EPL-t, hogy elhallgattassa a politikai ellenzéket és bebetonozza a kormány egyre inkább antidemokratikus uralmát.
„Úgy vélem, hogy a Premier League bűnrészes – nem jogi értelemben, mivel nincsenek nemzetközi szankciók Vučić rezsimje vagy a Telekom Szerbia ellen, hanem etikai szempontból” – mondta Milosavljević professzor.
„A Premier League a közvetítési jogok eladásán keresztül lehetővé teszi az ilyen kétes üzleti gyakorlatokat és a média fokozódó térhódítását a régióban; a hatalom és a befolyás közvetlen politikai eszközévé alakítja át a brit labdarúgást” – mondta.
