Már csak kettőt kell aludni, hogy megtudjuk, melyik biztosjelöltnek milyen szerepet szán Ursula von der Leyen a következő Európai Bizottságban. Várhelyi Olivér a többnyelvűségi, oktatási és sporttárcát kaphatja. Az EP előzetes tervei szerint október 14. és 18. között lesznek a biztosjelölti meghallgatások, a képviselő-testület pedig október 24-én szavaz az új bizottságról.
Szerda reggel mutathatja be az Európai Parlament vezetésének leendő csapatának tagjait és azt, hogy kinek milyen szerepet szán az Európai Bizottságban a testület újraválasztott elnöke, Ursula von der Leyen. Ezzel elindul a folyamat, amely október 24-én, az új bizottságról tartandó parlamenti plenáris szavazással zárulhat.
Október 14. és 18. között tartanák az EP-ben a meghallgatásokat
Az EP lapunk birtokába került menetrendtervezetének értelmében Ursula von der Leyen egy nappal azután, hogy a parlamenti frakcióvezetők és az EP elnöke és alelnökei által alkotott elnökök értekezletén szeptember 11-én bemutatja az új testület felállását, a biztosjelöltek portfóliókhoz rendelt névsorát, már megküldi a tanácsnak és az EP-nek a leendő biztosok önéletrajzát, a feladatkörük leírását tartalmazó levelet és a pénzügyi nyilatkozatokat.
A labda ezt követően átkerül az Európai Parlament térfelére, amely – az előzetes terv szerint – szeptember 19-én meghozza a végleges döntést a jelöltek meghallgatásának menetrendjéről, valamint arról, hogy mely szakbizottságokra vár majd a feladat, hogy meggyőződjenek a jelöltek alkalmasságáról. A kijelölt szakbizottságoknak szeptember 26-ig kellene megküldeniük írásban az egyes biztosjelölteknek szánt kérdéseket, amelyekre október 11-ig kellene kézhez kapniuk a válaszokat, de még ezelőtt, október 3-án a jogi szakbizottság górcső alá veszi a reménybeli biztosok által benyújtott pénzügyi nyilatkozatokat, és ha kizáró okot talál – ahogy öt évvel ezelőtt a magyar Trócsányi László esetében –, Von der Leyennek még a hivatalos meghallgatás előtt helyettes után kell néznie.
A parlament egyetlen hét alatt – október 14. és 18. között – szeretne sort keríteni a 26 biztosjelölt meghallgatására és az azok eredményét értékelő szakbizottsági ülésekre. Az EP október 22-én és 23-án alakítaná ki végleges álláspontját a meghallgatásokról, és ha minden jól megy, már az október 24-i plenáris ülésén megtartaná a szavazást az új bizottság jóváhagyásáról. Ebben, de csakis ebben az esetben november 1-jén hivatalba léphetne a második Von der Leyen-bizottság.
Ez a forgatókönyv azonban azon a hipotézisen alapul, hogy minden biztosjelölt átmegy a parlamenti vizsgán, aminek minimális az esélye. Legutóbb, öt évvel ezelőtt három jelöltet kaszáltak el a képviselők, ami miatt az új bizottság egy hónapos késéssel, december 1-jén lépett hivatalba. Most is sokan fogadnának hasonlóra.
Ehhez kapcsolódóan: Von der Leyen első kudarca: a biztosjelöltek alig egyharmada nő
Kiknek jutnak a kulcstárcák az új bizottságban?
Az elmúlt napokban kiszivárogtak az első információk a Von der Leyen-féle csapat felállásáról és a tárcák egy részének, de legalábbis a kulcstárcák elosztásáról. A régi-új elnök előreláthatóan változtatni fog a bizottság eddigi szerkezetén, amelyben a korlátozott számú (négy vagy öt) ügyvezető elnök mellett már nem lesznek alelnökök.
A beszámolókból úgy tűnik, hogy – az elnök mellett és közvetlenül alatta – a következő bizottságnak öt kiemelt tagja lehet. Az egyikük Észtország eddigi, liberális párti miniszterelnöke, Kaja Kallas lehet, akit az Európai Tanács júniusban jelölt a következő kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek. Ha igazak a pletykák, akkor négy ügyvezető alelnöke lesz. A jelenlegi olasz Európa-ügyi miniszterre, Raffaele Fittóra a gazdaságot és a helyreállítási forrásokat bízhatja Von der Leyen. A döntésnek azonban – főleg a baloldalon – nem mindenki örülne, tekintettel arra, hogy Fitto pártja az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR) tartozik.
Fitto mellett a régi bizottsági tagok közül még a francia Thierry Bretonnak jósolnak ügyvezető alelnöki széket az iparpolitika és a stratégiai autonómia felügyeletével, vagy a lett Valdis Dombrovskisnak, akinek a stratégiai prioritássá vált bővítés és Ukrajna újjáépítése lehet a reszortja. Végül új tagként a spanyol Teresa Riberát tippelik még az éghajlati, a digitális és a társadalmi átmenetért felelős ügyvezető alelnöknek.
Riberát ugyanakkor egy-két napja hírbe hozták az ugyancsak fajsúlyos versenypolitikai tárcával is azután, hogy napokon át az osztrák pénzügyminiszter, Magnus Brunner tűnt a favoritnak erre a posztra. Akárki is lesz közülük, enyhén szólva egyikük sem híve a nukleáris energiának, ami nem lenne túl örvendetes hír az unión belüli atomlobbinak.
A lengyel Piotr Serafin jó eséllyel megkaphatja a költségvetést, amely az új hétéves keretköltségvetési terv közelgő bemutatása miatt tűnik a szokásosnál is fajsúlyosabb tárcának. A holland Wopke Hoekstrát az ugyancsak fontos kereskedelmi portfólióra esélyesként emlegetik, a cseh Jozef Síkela pedig a hírek szerint megkaparinthatja az energetikai tárcát. A negyedik biztosi ciklusára készülődő szlovák Maroš Šefčovič állítólag kedvező pozícióban van, hogy rábízzák a bürokráciacsökkentés és -egyszerűsítés nemes, de nem túl hálás feladatát. A magyar szempontból ugyancsak fontos és érdekes kohéziós politikai területre, úgy tűnik, a görög Aposztolosz Cicikosztasz pályázik a legnagyobb eséllyel. Ő egyébként bennfentesnek számít ezen a területen, mivel a közelmúltig ő állt a Régiók Bizottságának élén. Ugyanakkor a Politico például a közlekedési tárcára tippeli őt.
A közép- és kelet-európai régió tagállamai a jelek szerint jól járhatnak a posztok elosztásakor. A Politico hétfői értesülései szerint Várhelyi Olivér – aki a jelenlegi bizottságban a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felel – a politikailag sokkal kisebb súlyú többnyelvűségi, oktatási és sportportfóliót kaphatja Ursula von der Leyentől, akár két ciklussal ezelőtt Navracsics Tibor, aki emellett még megkapta a bizottság házi kutatóintézetének számító, több ezer főt foglalkoztató Joint Research Centre (JRC) felügyeletét is.
