Recep Tayyip Erdoğan csütörtökön határozottan leszögezte, hogy nemmel fog szavazni Finnország és Svédország NATO-csatlakozására.
„Közöltük érintett barátainkkal, hogy nemet fogunk mondani Finnország és Svédország belépésére, és ezen az úton folytatjuk utunkat” – mondta a török elnök a május 19-i Atatürk-emléknap alkalmából közzétett videóüzenetében.
A jelenleg harminc országot tömörítő katonai szervezet minden tagja vétójoggal rendelkezik a bővítés kérdésében. Szakértők szerint az ankarai kormány ezt és a helyzet sürgősségét kihasználva várhatóan megpróbál majd engedményeket és bizonyos garanciákat kicsikarni a NATO-tól.
Erdoğan tiltakozása indokaként korábban azt jelölte meg, hogy szerinte Stockholm és kisebb mértékben Helsinki is támogatja a Törökországban terrorszervezetként számontartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a szélsőséges baloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Frontot (DHKP-C) és az amerikai emigrációban élő török hitszónok, a 2016-os puccskísérlet szervezésével megvádolt Fethullah Gülen követőit.
Csütörtöki videójában, amelynek teljes változatát később hozzák nyilvánosságra, azzal vádolta meg a két NATO-tagjelölt országot, különösen Svédországot, hogy „otthont adnak a terrornak”, ennek pedig szavai szerint nincs helye az észak-atlanti szövetségben.
Ankarát az is feldühítette, hogy az Európai Unió korlátozta bizonyos katonai felszerelések törökországi exportját a 2019-es észak-szíriai beavatkozást követően.
