Ami a bangladesi diákok békés tiltakozásának indult a kormányállásokban bevezetett kvótarendszer ellen, végül felkelésbe torkollott, lemondásra kényszerítve Sejk Haszina miniszterelnököt, aki helikopterrel el is menekült az országból.
Tizenöt éves hatalmának végét hetekig tartó erőszakos zavargások hozták el, amelyek során csaknem háromszáz ember halt meg a helyi média jelentései szerint.
A kormány többször is próbálta fegyverrel, kijárási tilalommal és az internet lekapcsolásával elfojtani a szerinte szabotőrök és ellenzéki pártok által gerjesztett demonstrációkat, de a kemény lépések visszafelé sültek el, felháborodást és újabb tiltakozásokat szítottak.
Hétfőn a tüntetők a katonai kijárási tilalom ellenére a főváros központjába vonultak, miután a hétvégén több tucat ember életét követelte az erőszak. Amikor a katonák visszavonultak, és helyreállt az internetszolgáltatás, emberek tízezrei kezdtek ünnepelni az utcán, és több ezren rohamozták meg a kormányfői rezidenciát.
Röviddel azután, hogy a helyi médián látni lehetett a miniszterelnökkel és nővérével felszálló katonai helikoptert, Vaker-uz-Zaman tábornok, a bangladesi hadsereg vezetője bejelentette, hogy az elnök útmutatását kérik egy ideiglenes kormány megalakításához.
Amit eddig tudunk:
Hogyan kezdődtek a tüntetések?
A több százezres tömeget megmozgató tiltakozások júliusban indultak azzal, hogy diákok tüntettek a vitatott kvótarendszer ellen, amellyel a kormányzati állások sorsát kívánták eldönteni.
A tiltakozás július 15-én torkollott erőszakba, amikor a tüntető diákok összecsaptak a biztonságiakkal és a kormánypárti aktivistákkal. A hatóságok könnygázzal és gumilövedékekkel próbálták szétoszlatni a demonstrálókat, bezárták az iskolákat, és kijárási tilalmat rendeltek el azzal, hogy mindenkire lőnek, aki megszegi. Az internetet és a mobiladat-forgalmat is lekapcsolták.
A kormány közlése szerint múlt hónapban csaknem 150 ember halt meg, míg a helyi média több mint kétszáz halottról beszél.
Miért tiltakoztak?
Eleinte a tüntetések a kvótarendszer ellen irányultak, amely a kormányzati állások harminc százalékát olyan veteránok családtagjainak szánta, akik 1971-ben harcoltak Banglades Pakisztán elleni függetlenségi háborújában.
A tiltakozók szerint a rendszer diszkriminatív, azoknak kedvez, akik támogatják Sejk Haszina miniszterelnök Avami Liga pártját, amely a függetlenségi mozgalmat vezette.
Az elégedetlenség és a düh rávilágított a bangladesi gazdasági nehézségek mértékére is. Az export visszaesett, a devizatartalékok fogyóban vannak, nincsenek jó munkahelyek a fiatal diplomásoknak, akik egyre inkább keresik a stabil és jövedelmező állami állásokat.
Ahogy az erőszak terjedt, a legfelsőbb bíróság múlt hónapban úgy döntött, hogy a veteránok kvótáját öt százalékra kell csökkenteni, az állások 93 százalékát érdem alapján kell kiosztani. A fennmaradó két százalékot az etnikai kisebbségek tagjai, valamint a transzneműek és a fogyatékkal élők számára tartják fenn.
A kormány elfogadta a döntést, és a helyzet enyhülésére számítva helyreállította az internetszolgáltatást. De a tiltakozások egyre nőttek, új követelésként jelentkezett a halálos leszámolások kivizsgálása és végül Haszina és kormánya lemondása.
Mi jön most?
Tüntetők ezrei ünnepeltek a fővárosban bangladesi zászlókat lengetve, amikor kijött a hír, míg mások kifosztották a kormányfő hivatalos rezidenciáját, bútorokat cipeltek magukkal, sőt halakat is a konyhából. Nem világos, hogy mi jön Haszina tizenöt évnyi kormányzása után.
Vaker-uz-Zaman tábornok azt ígérte, hogy a hadsereg félreáll, és vizsgálatot indít a kormány elleni haragot tápláló véres leszámolások ügyében.
„Ne veszítsétek el a hiteteket a katonaságban! Minden gyilkosságot kivizsgálunk, és megbüntetjük a felelősöket – mondta. – Elrendeltem, hogy se a hadsereg, se a rendőrség ne keveredjen bele semmiféle lövöldözésbe.”
Türelmet kért az új kormány megalakulásáig.
„Most az a diákok kötelessége, hogy maradjanak nyugodtak, és segítsenek nekünk” – tette hozzá.
